Fezejet
1 I | régi-régi eltemetett gondolatot, amit ők együtt őriznek, s gyakran
2 I | tanulmányaiból, közlötte vele, amit még az hiányosan tudott;
3 I | másikunknak jutott valami eszébe, amit még fel kellett emlegetni.
4 I | kényszeríti.~Megnyugodtam abban, amit bátyám mondott, s erővel
5 I | haragudjék, hiszen én elhiszem, amit mondott.~Láthatta, hogy
6 I | eliszonyodott volna attól, amit mondtam.~– Atyánkhoz?~–
7 I | suttogott hozzá valamit, amit én nem hallhattam, de jól
8 I | annyiszor volt rájuk bízva, és amit még senki sem talált ki:
9 I | rendkívülihez készülnének, amit nem kell az egész világnak
10 I | megkínált valami sülttel, amit számomra hozott tarisznyájában.
11 I | koporsója.~Tehát ez volt az, amit mi éjnek éjszakáján a faluba
12 I | éjszakáján a faluba beloptunk, amit bujdokolva kísértünk, amit
13 I | amit bujdokolva kísértünk, amit rejtegettünk, amiről suttogva
14 I | amiről suttogva beszéltünk, amit titokban sirattunk. Apám
15 I | elfutottam a zengéstől, amit az ütésre adott.~A vadborostyán
16 I | imájának egy mondata ez, amit ezerszer elmondtam én is,
17 I | családunk sírboltja.~Ez az ajtó, amit én eddig csak repkénytől
18 I | halottai mind azon rémülethez, amit ez óra kitöltött fejemre!~
19 I | ez a megátkozott föld, amit úgy hívunk, hogy „édes hazánk”,
20 I | igazat; ahhoz csatlakozott. Amit a honfiak ősi ereklyéknek
21 I | tökéletes ember volt, s amit tett, még az utolsó tette
22 I | szobai levegőt, s mindent, amit négy fal között találni.
23 I | megölni magát? Egy ütésért, amit az anyai puha kéz ad, azt
24 II | azóta is sok bánat ért, amit ki nem bírtam mondani, de
25 II | összegyűltünk a reggelinél, amit még gyertyavilágnál kellett
26 II | forrásával bírt annak a kincsnek, amit ékesenszólásnak neveznek,
27 II | mindig Istóknak neveznek; amit én egészen helyén kívül
28 II | kérdezte, hogy „darf i?”, amit én akkor mindjárt megértettem
29 II | nyúltam volna semmihez, amit a kis pisze adott, mert
30 II | mondék a gonosz fenevadnak, amit az, dacára idegen ajkú nemzetiségének,
31 II | telhetetlen nem érni be azzal, amit kapok.~Óh be szégyenlettem
32 II | interpellációt intéznek hozzám, amit én még nem értek, de gyanítom,
33 II | volt a megtisztelő cím, amit legelőször kaptam tőle.~
34 II | neki egypár eldugott almát, amit ő csempészett ki számára.
35 II | házban. Azt tartják, hogy amit az ember olyan helyen álmodik,
36 II | valami sajátságos nótára, amit már máskor is hallottam
37 II | erősségből előmászó fiút, amit én ugyan nem értettem, de
38 II | gyermekkoromban), hogy amit olyan ember mondott, akinek
39 II | Hálóköntösben fogadott bennünket, amit, meglátva, hogy női társaság
40 II | pedig éppen azt tettük, amit a többiek alatt; úgy hogy
41 II | azt a megivott víztömeget, amit egyszer elnyeltem, midőn
42 III | tudnám írni azt az ebédet, amit Bálnokházyéknál végignézni
43 III | szónál mindjárt felfedezni, amit én titkolni akartam.~– Dezső
44 III | megtépássza. Elértettem, amit szemeivel mondott. Gyávának,
45 III | hozzám keményen –, azt, amit Bálnokházy a kezedbe nyomott,
46 III | jóakaratukat; szolgálatkész leszek; amit rám bíznak, végrehajtom
47 III | maradt a fejemben abból, amit tanultam, minden hely tele
48 III | fehérneműmet átszámlálta, amit mind magamnak kell ezentúl
49 III | bátyámra, az ifjúra!~De amit az első mondáskor meg nem
50 IV | mint gúnyt űzni abból, amit imád?~Éppen nála találjuk
51 IV | a pogány nevet viselte, amit a ponyva alatt kapott a
52 IV | el szokta költeni, hanem amit bankóban fizettek neki,
53 IV | bankóban fizettek neki, s amit múlhatlanul el kellett fogadnia,
54 IV | vendéglátáson kelle átesnie, amit úgy hínak, hogy egzekúció.~–
55 IV | Azt a faluvégi hangszert, amit rongyos köpönyeg alá takarva
56 IV | dohánytalan pipával szájában, amit már csak keserű utóízéért
57 IV | nem is térhet vissza soha; amit nem vall meg senkinek szóban,
58 IV | náddal fonott karos lócán, amit a házigazda pamlagnak titulált;
59 IV | egy sajátsága a magyarnak, amit még nem énekeltek meg; az,
60 IV | volt a legerősebb indok, amit csak azon országgyűlési
61 V | azt a roppant szénakazlat, amit tán tíz vagy tizenkét év
62 V | a másikra ugrik. A hely, amit átszökött, zöld fűvel van
63 V | vékony rőzsével és náddal, amit időjártával belepett a moha,
64 V | elveszem.”~Minden harapásnál, amit fényes fehér fogaival a
65 VI | operaszínháznál volt balett-táncosnő, amit én csak később tudtam meg.~
66 VI | helyettem végzi azt el, amit én elmulasztottam. Mi lett
67 VI | fiókjából valamit kivéve, amit előlem elrejtett a markába. –
68 VI | Fennmaradok reggelig, és elvégzem, amit mulasztottam. Köszönöm,
69 VI | mulasztottam. Köszönöm, amit helyettem írtál, de nem
70 VII | tisztességes fizetés. Minden ívért, amit lemásolsz, kapsz két húszast.
71 VII | gyümölcs az élet fáján, amit én elérek, és magam leszakíthatok.~
72 VII | egyszerűen lemásoltuk pénzért, amit elénk adtak, nem nagy bűnhődés
73 VII | benyomást hozta ki magával, amit odabenn felvett. Egyik dacos
74 VII | azt leírni tiltott dolog, amit a nádor és a királyi személynök
75 VII | akkor se találja meg bennem, amit keres.~– Nos, fogsz-e kérdésemre
76 VII | volt, az igaz, de nem bűn, amit elkövettetek, s bűnné fogna
77 VII | ellentmondani, és tagadni azt, amit e bűnös ifjak védelmére
78 VIII | kell.~– Mit beszél ön?~– Amit nem volna szabad kibeszélnem.
79 VIII | tőlem. Én elmondtam önnek, amit nekem Loránd bizalmasan
80 VIII | mindent semmisített meg, amit ebben a városban írt. Valami
81 VIII | Egyébként: Loránd szép fiú; amit a férfiak üldözése elrontott
82 VIII | elé a lilaszín levélkét, amit Hermine írt neki.~– Olvasd!~
83 VIII | kimozdítsa helyéből azt a hegyet, amit Mohamed sem bírt megmozdítani,
84 VIII | Nekem sok dolgom van, amit még ma el kell végeznem.~–
85 VIII | talán megtalálja a fiú, amit az apa hiába keresett: –
86 IX | semmi utam oda. Minden, amit szeretek, itt van ezen a
87 X | hogy tegyen meg bátyámért, amit tenni képes; – eszközölje
88 X | kezdjem? Hogyan adjam elő, amit tudok? Mire kérjem tulajdonképpen?~
89 X | Az öreg Márton sokat tud, amit érdemes volna elmondani;
90 X | ilyenkor a nyakamra még cölönk, amit cepeljek, mikor magam sem
91 X | és visszamegyek.~– Tedd, amit akarsz!~– S mit mondjak
92 X | nem mondtam el mindent, amit tudok.~– Mit tudsz te? Te
93 X | elfásultan. – Én ráállok arra, amit mondtál; elmegyek, nem nézek
94 X | de egy feltétel alatt, amit vagy megígérj, vagy ha nem,
95 X | csak add szavadat arra, amit kértem tőled! Ha ezt nem
96 X | nem tudják megfogni azt, amit az ablakon keresztül leskelődve
97 X | hogy olyan szolgálatért, amit nekem tettél más pénzével
98 X | Márton csakugyan megtette, amit megmondott. Beleveszett
99 X | hallottuk rettentő lármáját, amit irántunk való önfeláldozásból
100 X | azzal a jó mulatsággal, amit magának szerzett.~– Hanem
101 X | ameddig az a táska üres lesz, amit a Mócli a nagyságos asszony
102 XI | Sokat tudtam már felőle, amit nem kellett volna soha megtudnom.~
103 XI | lesznek tanúim arra, hogy amit mondok, mind igaz, és úgy
104 XI | Olyan nyilat törtem bele, amit sohasem fog onnan kihúzhatni.
105 XI | is játszotta a cavatinát, amit akkor nem akartam végighallgatni;
106 XI | siettem elmondani mindazt, amit tudatnom szabad volt. –
107 XI | diadalmas hangon mondja el, amit tőlem engedélyül kicsikart,
108 XI | hogy súgjam fülébe azt, amit tudok.~Mindent megmondtam
109 XI | vánkosára, s fülébe súgta, amit tőlem hallott.~Anyám felsóhajtott,
110 XI | akaratodat; legyen meg, amit elvégeztél!~Azután odajött
111 XII | ismerhetnők.~A hosszú út, amit idáig tett, nem lankasztotta
112 XII | olyan négylábú állatot is, amit ez a lovas nem örömest hallott
113 XII | kutasd ki az egész hintót; amit találsz benne, az mind a
114 XII | jöttem.~– Tudja mit, lelkem? Amit ott kapna, az nem sok lenne.
115 XII | sok lenne. Ezt a pénzt, amit az az ember itt hagyott,
116 XIII | Tanácslom önnek, hogy tegye azt, amit én mondok – szólt a hölgy,
117 XIII | van a zsebében a pisztoly, amit a zsiványtól elvett. Adja
118 XIII | vagy egy végtelen űrnek, amit be nem képes tölteni semmi.~
119 XIII | kedéllyel teljesített volna; s amit ha nevetve elutasított magától,
120 XIII | az alapja mind az volt, amit tanultam. Sokszor éjszakákon
121 XIII | földön. Nagyon sok: és olyan, amit válogatva oszt a sors; de
122 XIII | világ hipokritáit azzal, amit ők káromlásnak neveznek.
123 XIII | utoljára is azt fogod mondani, amit én: „Ha így kell a mennyországba
124 XIII | pöffeszkedő emberek voltak; amit a mi szülőink tettek, azt
125 XIII | ébredezett itthon is valami, amit most már nemzeti önérzetnek
126 XIII | mi a hírlapban mindazt, amit az Augsburger nagy pátosszal
127 XIII | levágják. Később minden hír, amit felőle kaptam, azt erősítette,
128 XIII | a két ellenfél felől, s amit megtudtam, csak növeli aggodalmamat.
129 XIII | nálad van az a névjegy, amit tizenkét év előtt párbajsegéde
130 XIV | a házon, azt már tudod; amit te rendelsz, parancsolsz,
131 XIV | kidobhatod az ablakon, s amit megkívánsz, bevásárolhatod.
132 XIV | durcásan vállat vont.~– Tegye, amit neki tetszik.~– Mi is tesszük,
133 XIV | ember azt fogja csinálni, amit ő csinál. Ahogy ő fog mosolyogni,
134 XIV | grandhoz illő udvariassággal, amit a szegény bolond cigányleány
135 XIV | Cipra azzal az ösztönnel, amit a természet csak a nőknek
136 XIV | élt minden mozdulatában, amit a mezei munkával foglalkozók
137 XIV | tudott mondani Ciprának, amit az örömest hallgatott.~Cipra
138 XIV | szeretett volna tőle kivenni, amit tréfás célzatokkal érintgetett
139 XV | lényét kifordítá alapjaiból, amit Cipra mondott neki.~A halálos
140 XV | elismerni azt a fölényt, amit Melanie gyakorol a háznál
141 XV | valami elfogultság volt, amit lehetetlen volt észre nem
142 XV | mondaná el az asztaláldást, amit tőlem tanult; hanem megfogd
143 XVI | bevégezte-e már azt az életet, amit eljátszott akkor?~Bolond
144 XVI | tartozik megtartani azt, amit szülőjének, mint azt, amit
145 XVI | amit szülőjének, mint azt, amit gyilkosának adott.~Szép
146 XVI | pusztai ábrándot verni rajta, amit annyian csodálva emlegettek
147 XVI | valamit mást látott meg, mint amit mutattak neki.~Hirtelen
148 XVII | attól a boldog naptól függ, amit e kérdésre válaszolok.~Bálnokházyné
149 XVIII | hippocratesi halálarcra gondolni, amit a farizeus váltani fog,
150 XVIII | lehetett rajta észrevenni, amit megszoknak azok, kiknek
151 XVIII | legalább azt a pofont, amit én nem adhatok neked, megkaphatod ,
152 XVIII | azt a kedvező benyomást, amit neve és megelenése Cipránál
153 XVIII | búcsúebédre mindent kitalált, amit valaha ellesett, hogy azt
154 XVIII | Ott van Cipra, hallgassa, amit az beszél.~S még nem volt
155 XIX | vonása azt vallotta, hogy amit tesz, az szívéből jő, s
156 XIX | egymással; olyan jól tudtuk azt, amit tudtunk.~Mikor aztán én
157 XX | képhez sem hasonlított, amit én rajzoltam.~Izmos, erős,
158 XX | bátyám!~Ez volt mindössze, amit egymáshoz szóltunk, kezet
159 XX | akkor aztán tehetsz velem, amit akarsz.~– Én nagyon rossznak
160 XX | van arra a néhány órára, amit kértem tőled, hogy kiheverjem
161 XX | becsületes ember megtartja azt, amit fogadott, akármilyen abszurdum
162 XX | felejtem el azt a tekintetet, amit e szónál Loránd vetett rám.~–
163 XX | Mindent megtesz a magyar, amit a német meg tud tenni!~Ez
164 XX | jól, hogy ez az egy ütés, amit akkor neki szántam, utolsó
165 XXI | Ez volt abban a levélben, amit a halálország küszöbén nem
166 XXI | én őt a gyűrű birtokáért, amit a vízbe ejtett? S kitől
167 XXI | csak a csókra emlékezem, amit adott…”~Szelíd kéznyomás
168 XXI | Ha szereti-e?~– Arról, amit most láttál, ne szólj senkinek
169 XXII | órakor ebédelni. Legalább, amit a délben ebédelők meghagytak,
170 XXII | fordultak vissza. – Elhiszem, amit mond. Nem kételkedem felőle –
171 XXII | fiú nem tud arról semmit, amit én neked beszéltem?~– Éppen
172 XXIII | kellett mindent felfedeznie, amit a várt katasztrófa napja
173 XXIII | látogatásra vonatkozik, amit Sárvölgyi házánál tettek
174 XXIII | akadály lehet Cipránál?~– Amit te nagyon jól tudsz. Az,
175 XXIII | elolvasni s megtanulni újra, amit régen elfelejtett, s ami
176 XXIV | a mi kedves barátunkra, amit a Hohenstein, Weitenau stb.
177 XXIV | leküldök a torkomon, mert arra, amit most fogok elmondani, ha
178 XXIV | addig nem beszélek tovább! Amit mondani fogok: erős méreg.
179 XXIV | bálványa volt előttem annak, amit női tisztaságnak képzelnek:
180 XXIV | következik aztán az a bolond, amit én elkövettem. Azt mondtam: „
181 XXIV | birkák bőreit behordani, s amit cselédeim elneveztek csúfondárosságból
182 XXIV | harmadfűre menő telivér csikóm, amit Melanie maga választott
183 XXIV | hogy azon a pisztolyon, amit akkor attól a rablótól elvettél,
184 XXIV | mondta rá, hogy jó lesz; amit Topándy akar, ő beleáll.
185 XXV | fizessen meg még azért is, amit nekünk adni szándékozik;
186 XXV | se törvényt. Azt teszik, amit akarnak. Mikor láttad a
187 XXV | azt énrám! Ne félj semmit! Amit a Kandúr megfog, az meg
188 XXV | rávalljon!~– Hallgass rám! Tedd, amit én mondok! Ne sokat kutasd
189 XXV | levéllel szúrják ki a szemedet, amit te elolvasni nem tudsz,
190 XXV | akarom azt végrehajtva látni, amit rád bíztam. Ez a levél Topándy
191 XXV | pénzed legyen ahelyett, amit elraboltak. És azután mehetsz
192 XXVI | hajadnak egy szálára gyűrűmet, amit adtál, rákötöm, a pohárba
193 XXVI | melyik leány nem hiszi, amit beszél?~Szegény leányok!~
194 XXVI | Hiszen nem beadni való szer, amit mondok, hanem csak egy kis
195 XXVI | ti is hallgassátok meg, amit mondok! Melyitek ne akarná
196 XXVI | mind el tudná azt beszélni, amit a néma lélek saját magának
197 XXVI | Mennyi ilyen nóta van már, amit a szegény leányok olyan
198 XXVI | terhét ennek a cerimóniának. Amit papokkal kell végeznetek,
199 XXVII | égből? Minő bölcsesség az, amit az emberek egymás elől rejtegetnek,
200 XXVII | szól Kandúr cinkosaihoz. – Amit összegyűjtögettünk, hogy
201 XXVII | Művészi remeklés volt, amit a puszták vad fia egy falevél
202 XXVII | hoznak, tesznek mindent, amit parancsolnak nekik?~Cipra
203 XXVIII| elveszett az a rövid kis zaj, amit egy ágreccsenés s egy fáról
204 XXVIII| széléhez. Egypár ütést, amit Loránd szabadon maradt öklével
205 XXIX | felvendégeskedték volna már, amit a két emse kocázott.~– Van
206 XXIX | súlyba vetve, Sárvölgyi úr. – Amit és parancsolok, azt teszed.
207 XXIX | asszony valóban nem tréfált, amit azzal bizonyított be, hogy
208 XXIX | talyigáját tovább tolva. – Amit a béremből benn akar fogni,
209 XXIX | mondanom. Maradjon hát itt, amit elhúz tőlem – egy kötélre!~
210 XXIX | piros gyerehaza kendőt, amit éppen kendnek szántam, három
211 XXIX | láz összevacogtatá fogait.~Amit a cigánynő mondott, az halálijedség
212 XXIX | van e szörnyű éjszakának, amit úgy elhallgat?~Most egyszerre
213 XXIX | Utcahosszant hallhatják, amit kiáltoz.~Azután elkezdett
214 XXIX | Vessz meg pénzeddel együtt, amit adtál! – hörgé, a kapuhoz
215 XXX | beszélnek; de egy tekintet, amit a két férfi feléje vetett,
216 XXX | mértékben vette ki azt, amit a törvény szabott volna
217 XXX | szertartást, azzal a rövidséggel, amit egy sebesült kímélete tanácsolt.~
218 XXX | világból, mint egy kapa föld, amit rám fog hajítani.~– Nem,
219 XXX | hogy neked is elmondja, amit irántad érez.~A leány arcán
220 XXX | bú, annyi fájdalom után, amit a leggyöngédebb anyai szívnek
221 XXXI | Áronffynénak, attól tartva, hogy amit Loránd maga fog írni anyjának,
222 XXXI | s van egy ólomkoporsóm, amit magam számára készíttettem,
223 XXXI | anyának ez tanulmánya lett. Amit néhol Loránd csak egy futó
224 XXXII | szerzett hírt, koszorút; csak amit keresett, a dicső halált,
225 XXXII | arról a pályáról lemondjak, amit még apáink az élet díszes
|