Fezejet
1 I | Dezső naplója~Én voltam akkor tízéves, a bátyám, Loránd,
2 I | ott lakott velünk, és volt akkor hatvanéves. Szép sűrű, fehér
3 I | fehérre mossák a hajukat, akkor még azt hittem, hogy az
4 I | haljon, el ne váljon, hát akkor csak a bátyámmal szerettem
5 I | ami nálam könnyen állt, akkor haragba jött, és nem kímélt
6 I | ember köszönt, amire én akkor nagyon sokat adtam.~Apám
7 I | jókedv megoldja a nyelvét, akkor bőbeszédű lesz, elmond mindent,
8 I | összevonni, pedig azok már akkor fehérek voltak; éppen így
9 I | csak most emlékszem vissza, akkor nem találtam benne semmi
10 I | Hogy az ablak kitört?~Még akkor nem tudtam, hogy van egy
11 I | mire fölébredtem ismét. Akkor is bátyám költött fel. Ő
12 I | szürkéből feketére vált, akkor bátyám megtöltötte a puskáját,
13 I | takarta azt el szem elől; csak akkor lehetett rálátni, mikor
14 I | iparkodtam feljutni az akkor úgy hítt „diák osztályba”,
15 I | sokára fölemelkedék; már akkor arca nem volt eltorzulva,
16 I | értitek ti ezt még!~Már akkor hárman voltak a magányos
17 I | borókafákat az ajtó előtt, mik akkor még nagy ritkaságok voltak.~
18 I | Atyátok idősebb volt akkor, amidőn ez történt: tizenhat
19 II | kedves ősi jó szokás dívott akkor városunkban, (talán még
20 II | bennünket elvinni kocsin (még akkor gőzhajónak csak híre volt
21 II | játékszereim! Mire én visszajövök, akkor már nem fogunk egymásra
22 II | az eltemetettekhez, és akkor úgy háborgatott, hogy nem
23 II | a háziaktól; édesanyánk akkor is Loránd nyakába borulva
24 II | míg énrám került a sor.~Akkor aztán, mikor engem megölelt,
25 II | hogy „darf i?”, amit én akkor mindjárt megértettem a hangjáról
26 II | én tányéromra nyúlkálni?~Akkor aztán mindent a kiscicának
27 II | egyszer-egyszer visszanézett rám, s ha akkor én is odanéztem, durcásan
28 II | Dehogy szerencsésen! Csak akkor vettem észre, mikor az a
29 II | ördög elnevette magát. Éppen akkor sandított oda. Hanem aztán
30 II | de gonosz hamis szemeivel akkor is a szemem közé nevetett.~
31 II | újra, s a hadart sornak még akkor sincs értelme, s a gyerek
32 II | s a gyerek fejében még akkor sincs otthon a sor.~Az ajtón
33 II | belevágtam a saját ágyába; akkor aztán leszorítottam a két
34 II | ő megfogta a kezemet, s akkor én is úgy tudtam futni,
35 II | csak úgy fityegett bele, akkor mégis gyanítottam, hogy
36 II | beállítottam Fromm tátihoz; már akkor ütögetett a bajuszom, szakállam. „
37 II | mikor e nótának vége van, akkor ki lehet szedni a kenyeret;
38 II | jött vissza a műhelyből, s akkor azt sem tudta, mihez kapjon
39 II | tevékenységre serkentse, de már akkor Henrik nem volt sehol sem,
40 II | együtt a többiekkel –, akkor a tanár nem volt otthon;
41 II | együtt a többiekkel –, akkor a táncmester maradt el; –
42 III | azóta sem láttam még soha. Akkor volt huszonhárom éves: bizonyosan
43 III | tizenkét éves volnék még!~Hanem akkor nagyon terhemre volt az.
44 III | kétszersültet mártogatva bele, akkor találtam a figyelmet magamra
45 III | odajutni.~S ha énnekem valaki akkor azt mondta volna:~Kezdjük
46 III | kellett útnak indulniok. Még akkor a Csallóközön át kellett
47 IV | volna elő védokait ott és akkor, ahol és amikor vádoltatva
48 IV | Igaz keresztyén vagyok.~– Akkor hát apellálok a hitére.
49 IV | méne, tekel, fáresz”. Ha akkor írhatta, mért ne írhatta
50 IV | azt én nem tudom, mert már akkor minden tárgyat, ami megmozdítható
51 IV | kóstolni egy gyűszűnyivel: akkor kinyitom az ajtót; mert
52 IV | Vajon hány esztendős lehet akkor ez az asszonyság? – gondolá
53 IV | hallatva.~– Mikor kinn járok, akkor szabadon jár, és kísér,
54 IV | takarékosabbak a könnyeikkel; hanem akkor nagyon sokat keseregtek
55 IV | verjék ki belőle, kérem, mert akkor egész nap morog!~Boris asszony
56 IV | arcodat bal felől is.~– Akkor nagyon kevés kriminális
57 V | kapálnak négylapátú vonógéppel, akkor még beláthatlan mocsár fedte,
58 V | esős, áradásos idő volt, akkor meg természetesen a Tiszából
59 V | mocsár közepén összehordtak; akkor éppen száraz nyár volt,
60 V | kinek a léptei hangzanak akkor a mocsár sömlyékében?~Egy
61 V | aluszik!~Aluszik a ló hátán, akkor, midőn az egy elátkozott
62 V | kalapja karimáján libegett akkor, mikor hozzákapott, nagyot
63 V | ellensége nem siet a támadásra. Akkor aztán ő ment hozzá közelebb,
64 V | hogy a nyakára ugorjék, akkor hirtelen megfordult, s úgy
65 V | eszébe.~– Ez nőstény volt; akkor a hímnek is itt kell lenni
66 VI | Melanie-t a zongoránál, s akkor aztán neki is lehetett egyet
67 VI | Mikor komolyan szólt hozzám, akkor az volt a címem, hogy „öreg”,
68 VI | csak eljössz?~– Nem. Mert akkor meg anyámnak írok levelet.~
69 VII | országgyűlésen tartott beszédeket még akkor nem lehetett nyomtatásban
70 VII | kiegészítették a beszédeket; akkor maguk leírták azt négyszer,
71 VII | országgyűlési naplókat az akkor összegyűlt honatyák tartották –
72 VII | tanácsos lesz belőlem; – s akkor nem is tudom, hogy fogom
73 VII | elé lettünk idézve.~Már én akkor annyira voltam, hogy meg
74 VII | iskolaépületben.~Különös, hogy én még akkor sem féltem, mikor a pedellus
75 VII | őket ismét vissza; de már akkor mindegyiket a pedellus vezette
76 VII | testemmel, lelkemmel fedeznem; s akkor úgy éreztem, hogy testem,
77 VII | felelni; kettévághat, de akkor se találja meg bennem, amit
78 VII | embert, ha találnak; – de akkor – nem nézhettem volna többé
79 VIII | valamelyik iránt becsülést érzek, akkor talált ön mindig válogatott
80 VIII | itthon ne találja, mert akkor elfogják.~Hermine haragosan
81 VIII | barátom?~Gyáli Pepi még akkor azt hitte, hogy árulását
82 IX | legszebb művét, – a hazát. Még „akkor” magam nem is tartoztam
83 IX | tíz évig tart az élet; akkor meg kell halni.~Tizenhéttől
84 IX | minő erős Istennel kell akkor harcolni, minő erős démonnal
85 IX | minő erős démonnal kell akkor szövetkezni!~Óh, bár jönnének
86 IX | elfognak?~– Higgyen nekem!~– Akkor éppen nem mozdulok helyemből.~–
87 X | Tán a mészároslegények? Akkor megyünk mind a hatan dorongokkal
88 X | urambátyám visszatér.~– Akkor velünk vacsorálhat.~– Köszönöm,
89 X | én megfogom a másikat, s akkor majd meglátjuk, hogy melyikünk
90 X | ha te nem tudsz róla, akkor másnak kell róla tudni.
91 X | vagy megígérj, vagy ha nem, akkor megyek a legelső kaszárnyába,
92 X | világ táncolna örömében, te akkor is hallgass, és engem elő
93 X | Valaki felismerhetne.~– Hát akkor csak egyenesen a Duna mentében
94 XI | Futottam le az utcára, hol már akkor, midőn én leérkeztem, Fromm
95 XI | játszotta a cavatinát, amit akkor nem akartam végighallgatni;
96 XI | iparkodott rám beszélni, hogy akkor volnék tulajdonképpen a
97 XI | tőlem engedélyül kicsikart, akkor majd ha visszajön, mondok
98 XI | túlsó ajtón eltávoztak; akkor is súgva mondá: – Sokáig
99 XII | aztán várj rám ott holnapig, akkor én visszajövök, ott aztán
100 XII | várj reám ott egy hétig; akkor én visszajövök; aztán majd
101 XII | éjszaka szeret utazni, mert akkor nincs olyan meleg; aztán
102 XII | fenyegetve a sikoltozót, akkor egyszerre felforrt az ifjúban
103 XII | éppen a papok ellen? No, akkor aranyba foglaltatja magát
104 XIII | elvégezted a szerződést? Akkor nem vesződtem volna veled.
105 XIII | felgyújtatom körülötte a nádast, s akkor aztán a kazal is ottég.~
106 XIII | igazi?~Ő is jól ismerte már akkor az országgyűlési ifjúság
107 XIII | arcán és tenyerén, hogy akkor nevetni fog egy olyan fogadáson,
108 XIII | kamatfizetésről van szó, akkor csak az az egy emlékezik
109 XIII | kell a mennyországba jutni, akkor én inkább itthon maradok.”~–
110 XIII | ez a Sárvölgyi, aki már akkor is nagy hízelgő és árulkodó
111 XIII | tartanak. Én persze már akkor is olyan istentelen voltam,
112 XIII | vénségre ki szokott hatni. Akkor keletkeztek Európa-szerte
113 XIII | szokott lenni a fiatalságra; akkor ébredezett itthon is valami,
114 XIII | Akadémiánkon nagyban divatozott akkor az az ostoba neme a párbajnak,
115 XIII | idő múlva. Ostobaság! Már akkor is volt annyi eszem, hogy
116 XIII | letelt. Te megbocsátanál neki akkor. De tedd azt most! Ez ember
117 XIII | tudom, mit tettem volna, ha akkor a hipokritát megkapom; de
118 XIII | hipokritát megkapom; de ő akkor éppen elutazott: számomra
119 XIV | pártot nem fog üthetni. Még akkor is én foglak védelmezni.~
120 XIV | két vízben úszó szem lett. Akkor felugrott, feltaszította
121 XIV | fölébresztik azt a másikat, akkor nem fognak a régire találni
122 XIV | mondaná neki: hallod ezt? Csak akkor fogadta el Melanie kezét,
123 XIV | bámulatával monda:~– Hogyan? Hisz akkor megcsaltam volna őket.~Cipra
124 XV | holnapután ismét rendbe jönnek, s akkor mehet ki-ki ismét rendes
125 XV | rendes helyére vissza.~És akkor az a pokolbeli gondolat
126 XV | Jézus, Mária! mi történt? – akkor hirtelen fölemelkedett Cipra
127 XVI | ispán megházasodhatik, s akkor kell külön lakának lenni,
128 XVI | életet, amit eljátszott akkor?~Bolond volna, ki a rosszak
129 XVII | megtudják azt, s őt fölkeresik, akkor a mentő alakoskodásnak vége
130 XVII | Majd ha egyedül leszünk, akkor beszéljünk hideg, prózai
131 XVII | tárgyakról; de mikor látnak, akkor sírjunk, ájuljunk el és
132 XVII | sütni, ahogy én gondolom, akkor áldást, szeretetet, gratuláló
133 XVIII | okod bujdokolni.~– Csak akkor kívánok velük találkozni,
134 XVIII | kedéllyel szólt, vállat vonva:~– Akkor… Nem Melanie az egyedüli
135 XVIII | hogy még egy nap az élet, s akkor aztán isten veled, szép
136 XVIII | inskribálhat itteni uradalmakat, akkor nagyon kényelmetlenül kezdé
137 XVIII | apró szentjánosbogárkák, akkor elég ideje lesz végiggondolni
138 XIX | haza akarták őt is vinni; s akkor Fánny könyörgött nekik,
139 XIX | fiskalátus állomásában, akkor egy napon karom alá vontam
140 XIX | tagadom, hogy az volt.~– Akkor el kell ismerned, hogy én
141 XIX | hogy ne szeressem még, – akkor kényszerített, hogy még
142 XX | Ameddig tetszik! S aztán akkor azon részeg disznó módra
143 XX | szabadul fel a becsületszavad, akkor aztán tehetsz velem, amit
144 XX | pohárkoccintásra szólongatják, akkor sem tudja már, hogy mit
145 XX | végig egy zsinórt húzott, s akkor aztán valahányszor ő ivott,
146 XX | megtöltöttek keményen golyóra, akkor a pisztoly öblét megtölték
147 XX | voltál bizony te, Pépó; akkor is velem húzattátok ki a
148 XX | hogy ez az egy ütés, amit akkor neki szántam, utolsó fejezet
149 XX | Fánnyt keblemre öleljem.~Már akkor anyám és nagyanyám is ott
150 XXI | az ő lakodalmát megülni, akkor visszatérek.~Ekkor aztán
151 XXI | míg szó szóhoz talált, s akkor még egyszer és újra elolvasá
152 XXII | tegnapra nem invitálni: akkor talán már csak megérkezett
153 XXII | Áronffy urak kisdiákok voltak, akkor egyik a másikra árulkodott.
154 XXII | tudom azt, ami történt. Akkor este éppen látogatóban voltam
155 XXII | házmotozástól tartva, éppen akkor mind elégeté. E darabka
156 XXII | szól.~Loránd pedig éppen akkor azt mesélte Melanie-nak,
157 XXII | egymás mellett. Az a fiú akkor nagyon szerelmes volt szép
158 XXII | Kidobtam őt, nem öltem meg!”, akkor Melanie arcán bizonyos ragyogás
159 XXII | szabad megbántani.~– Óh, akkor nem kívánjuk elrabolni önöket –
160 XXII | nagy bámulatára az éppen akkor törlé könnyes szemeit zsebkendőjével.~–
161 XXIII | szereti, s boldog fog lenni akkor is, ha e darabokra tört
162 XXIII | saját házat épít; – de még akkor is valami édes bűbáj fogja
163 XXIII | régen elfelejtett, s ami akkor olyan nagy tudomány volt.~
164 XXIII | vágtál? Ej de haragudtam rád akkor!~– Emlékezel-e rá, mikor
165 XXIII | nagymama. – Ej de elpirultál akkor!~– Emlékezel-e rá – szól
166 XXIII | hozzám? Ej de nevettem rajtad akkor!~– Hát énrám emlékezel-e? –
167 XXIII | tekintve.~– Ej de féltél tőlem akkor!~– Hát arra emlékezel-e –
168 XXIII | kicsalni? Óh be megszerettelek akkor!~Loránd odalép hozzájuk,
169 XXIII | utolérte ízlését, amennyiben akkor minden ember olyan csonka
170 XXIII | serdülő fiatalság kezében még akkor is eltörte a hegedű nyakát,
171 XXIV | díszléptetben az utcán, akkor kanyarodik be az utca túlsó
172 XXIV | csapjunk fel egymásnak, s akkor megvan az egyezség; – együtt
173 XXIV | kiállom. Tudtam én azt akkor is, amikor ez eszeveszett
174 XXIV | áruljam el, hogy ő is itt volt akkor. Csak azt szeretem, hogy
175 XXIV | szeretem, hogy te nem voltál akkor itten.~– És én sajnálom,
176 XXIV | sajnálom, hogy nem voltam itt. Akkor ez nem történt volna meg.~–
177 XXIV | tudod te, mit éreztél volna akkor te is, ha láttad volna,
178 XXIV | vagy nincs. Ha van szíve, akkor vagy távol tartja magát
179 XXIV | egyiknek sincs szíve, hát akkor történik, ami mindennapi
180 XXIV | azon a pisztolyon, amit akkor attól a rablótól elvettél,
181 XXIV | elrejtett lőpor vetteté azt fel.~Akkor éppen senki sem volt benne
182 XXV | letéphették a virágát, s akkor eldobják mosogatórongynak.
183 XXV | ismét visszatértek, már akkor a kazal lánggal égett. Puska
184 XXV | fazekat vissza fogja adni.~– Akkor azt megölöm!~– Mit mondtál,
185 XXV | ahogy igazat mondok!~– Akkor megölöm mind a kettőt!~–
186 XXV | a suhanc azt hiszi, hogy akkor az én feleségemet is odaviheti
187 XXV | végrendelettel előállunk, s akkor előkerül az utóbbi, mely
188 XXV | testamentomot írhatott volna, hát akkor, tudod-e, mit érne az én
189 XXV | másikat nem írhatott.~– Akkor nem szükség azon aggódnod,
190 XXVI | gondolkozva, hűtelen voltál akkor hozzám: – kedvesem.”~„Ha
191 XXVI | magától, felőlem gondolkoztál akkor, s sóhajtásod nyitotta ki
192 XXVI | kimondom, amíg fut, rám kell akkor gondolnod egyszerre: – kedvesem.”~„
193 XXVI | magasra száll, enyim fogsz akkor lenni: – kedvesem.”~„Ha
194 XXVI | kigyullad, felőlem beszélsz akkor: – kedvesem.”~„Ha ollóm
195 XXVI | lehull, te fogsz megverni akkor: – kedvesem.”~„Ha öltönyöm
196 XXVI | véletlen, nem csalhatsz meg akkor: – kedvesem.”~„Ha a gyertya
197 XXVI | fut le, mást szeretsz te akkor: – kedvesem.”~„Ha gyűrűm
198 XXVI | elpattan ujjamon, te lész akkor az én halálom oka: – kedvesem.”~
199 XXVI | Hát ha ennyit tudsz, akkor azt is kellene tudnod, hogy
200 XXVI | talán csak magamat.”~„És tán akkor sem szólok még?”~Szegény
201 XXVI | célzatai veled. Mit tennél akkor?~– Akkor? – szólt Loránd
202 XXVI | veled. Mit tennél akkor?~– Akkor? – szólt Loránd elgondolkozva;
203 XXVII | rabló felelt:~– Hoztál volna akkor bojtárt magaddal, mert mi
204 XXVII | hiszem, hogy megeshetik. Akkor hárman bejöttök velem, egy
205 XXVII | azok odabenn fölébrednének, akkor az első füttyentés nektek
206 XXVII | jelenti, hogy baj van, s akkor minden oldalról fussatok
207 XXVII | jól védelmeznék magukat, akkor rájuk gyújtjuk a háztetőt,
208 XXVIII| s ha a lámpa elaludt –, akkor hagyjon magamra!~Még ekkor
209 XXVIII| a lámpa el lesz oltva, – akkor hagyjon magamra.~Pedig bizony
210 XXVIII| folyosó végéről idáig jut, már akkor nem ember többé. – Hanem
211 XXVIII| kicsiholni, csóvát gyújtani, akkor azt emberestül együtt kioltod.
212 XXVIII| s megfogta azt erősen.~Akkor Loránd a kötel másik végét
213 XXVIII| hogy mindez lehet. A férfi akkor érzi, hogy mennyire férfi,
214 XXVIII| kijáratát őrizték.~Ezek éppen akkor fordultak be a kertbe, mikor
215 XXVIII| őrjöngőnek ellene szegülhessen.~Akkor aztán Kandúr hirtelen mind
216 XXIX | kedvencnek is. Hogy megsiratják akkor! Dehogy tudnának belőle
217 XXIX | közepére nem ért, ahol éppen akkor sok jövőmenő volt, akiket
218 XXIX | csipkés; ha nem csipkés, akkor se neked nem csipkés.~–
219 XXIX | Borcsa asszony jószága volt, akkor a pénznek, mely annak belsejébe
220 XXX | megfogva a leány kezét.~És akkor a leány úgy kulcsolá öt
221 XXX | nyomta kedvese ajkára… már akkor megtudta, hogy mi az az
222 XXXI | kérdé Daruszegi.~– Én.~És akkor kivonta kebléből bal kezét,
223 XXXI | Szénásszekér döcög be rajta, miként akkor.~És a szénásszekér után
224 XXXI | szénásszekér után gyalog, miként akkor, a két testvér, egymás kezét
225 XXXII | átokkal felfegyverezze kezét, akkor elküldötte repülő szolgáinak
|