Fezejet
1 I | is volt semmi bánatunk, egész családunknál bizonyos titkos
2 I | mégis legjobban szerettem az egész családunkban a bátyámat.
3 I | holnap!~Nagy csoda lesz, ha egész éjjel azzal nem álmodunk.~
4 I | magamat tartóztatni.~Az egész úton nem beszéltünk bátyámmal
5 I | készülnének, amit nem kell az egész világnak megtudni. Azután
6 I | s követtük nagy távolban egész odáig, ahol a faluban a
7 I | végighúzta a veres vonalt egész élete munkáján; ami addig
8 I | felfordult világ volt; az egész világ mindem nemzete keserű
9 II | csereleányt is.~Egy hétig az egész háznál minden ember ránk
10 II | közepére volt nyomva.~Már egész idejöttünkig el voltam telve
11 II | talán jól is laknék vele.~Az egész műhelyben minden oly fehér,
12 II | kellemes illatával eltölti az egész műhelyt.~Márton legény,
13 II | szemöldökét fel- vagy letolta, az egész fejebőrét sipkástul együtt
14 II | feje tetejére Márton az egész fejebőrét sipkástól, mintha
15 II | apám elébb. Kitanultam az egész mesterséget. Egyszer aztán
16 II | fűtött kemencébe. Ezalatt az egész műhely legénysége egyhangúlag
17 III | szempilláktól beárnyalva; az egész alak nem látszott járni,
18 III | valami eszményibbet az ő egész alakjánál.~Nem volt még
19 III | Melanie húgom mellettem ült, s egész figyelmem őkörüle összpontosult.~
20 III | hittem, e szóért most az egész társaságot befogják, és
21 III | érdemelni.~Képzeletemben egész világ népesült meg általa.
22 III | diákul jó reggelt kívánni.~Az egész Fromm család lejött a kocsihoz
23 IV | volt alkalmazva, mely az egész fülkét eltakarta, hogy csúfondáros
24 IV | apellálhatott volna is egész a szeptemvirátusig; de miután
25 IV | hogy balgaságaival egy egész vármegyét így magára tudott
26 IV | pecsenyét hordozván, az egész társaság olyan gúnydalokat
27 IV | benyitott a másik hajdú, s egész barátságosan meginvitálá
28 IV | eltett ugorkák, azután fel egész a plafondig minden néven
29 IV | hadilármát csapott, mintha az egész puszta tyúktelepeit mind
30 IV | keserű utóízéért színak.~S az egész cimbalomjáték olyan tréfás,
31 IV | szüntelen rángatózásban; egész válla, feje mozog bele;
32 IV | hollófekete két hajfonadéka egész a padlóra omlott alá.~Erre
33 IV | belőle, kérem, mert akkor egész nap morog!~Boris asszony
34 IV | fog szólni. A társalgás egész terhe esküdt úrra jutott.~–
35 IV | asztalnál, végignézem az egész vendégséget, és semmihez
36 IV | szomszédban, végig fogjuk nézni az egész ebédet, meg sem ízlelünk
37 IV | ember tudja: – „mert az egész külföldön mindenütt vajjal
38 IV | katasztróftól, hogy most mindjárt az egész tál galuska a fejéhez repüljön.~–
39 V | ugyanazon az úton fölfelé.~Az egész mocsár Topándy birtoka volt
40 V | farkast fölvertek, s az egész környék vadásza leshette
41 V | neki, amitől megborzad az egész természet, a nádason zizegve
42 V | lángocskák jönnek eléje, egész csapattal, mik fűről fűre,
43 V | beleesett a harmadikba; az egész furfangos védmű felül be
44 VI | meg volt elégedve. Ez este egész kilenc óráig táncoltunk;
45 VI | Ha ez pipázni megtanul, egész Othello lesz belőle.~Ez
46 VI | nemes ambróziát, melytől egész emberré lesz az ember; tudják
47 VI | Nemcsak a gyomrom, de az egész lelkem föl volt háborodva.~
48 VI | ahol mi nevelkedtünk, soha. Egész városunkban mint százados
49 VI | eredj le a műhelybe, ott egész éjjel dolgoznak, mert holnap
50 VI | írnom és tanulnom. Márton egész éjjel bosszantott gúnyos
51 VI | azután, ha megtanultad az egész világot, csak eljössz?~–
52 VII | kongatják, tudja meg az egész város: most egy kicsapott
53 VII | személynök jelenlétében az egész közönség hallatára elmondani
54 VII | karcerre büntettek. Ez volt az egész.~Én azt hittem, hogy most
55 VIII | ígéreteire ne adjon semmit. Az egész világon csalásból áll a
56 VIII | az ilyen tréfás ötleten. Egész szép fehér fogsora meglátszott
57 VIII | meghalsz, mint az egér. Egész vitézséged abból áll, hogy
58 VIII | megölte.~Hiába volna itt az egész mennyország a földön, itt
59 IX | legszebb az élet. Sokan egész életpályát befutottak már
60 IX | véve, utána fog omlani az egész.~Szobája besötétült már,
61 X | sokszor köszöngetett, az egész skalpját előre-hátra tolva. –
62 X | nagyságos úrral, ha akarok.~Én egész testemben remegve, vettem
63 X | ateista házánál, aki az egész földdel, azonfelül még az
64 X | hogy tíz évig nem. S ha az egész világ táncolna örömében,
65 X | hivatkoztál? Nézd, most az egész Áronffy nevet egymagad viseled.
66 X | nevet egymagad viseled. Az egész név tisztaságára fogadod-e
67 X | botomat az útra. Jó derék bot, egész Németországot bejárta velem.
68 XI | bőrfüggönyeit.~Óh, nem „valaki”: az egész család volt itt! Amennyi
69 XI | hogy oda kell most mennünk.~Egész odáig nem váltottunk egy
70 XI | tetszett nekem, mintha anyám egész ifjúi erővel lett volna
71 XI | Hiszen láthatják, hogy egész eddig igen csendesen viseltem
72 XII | köszönet.~– Hát kutasd ki az egész hintót; amit találsz benne,
73 XII | megközelíthetlen tanyáját felütötte, egész csendes éjszakán át; a farkasok
74 XII | gondolkoztak egymásról az egész úton. Az ifjú arról a nőről,
75 XIII | ha rákerülne a sor. Ez az egész állapot, látja.~A cigányleány
76 XIII | bárkin is megtorol, amiért az egész cselédség jobban fél Ciprától,
77 XIII | emlékéből. – Fehér lap volt az egész kedélye, amelyen a más ember
78 XIII | végiggondolok rajta, hogy egész életemben mi keserűségek
79 XIII | csillagokat a tejútban?~– Igen: az egész tejutat millió csillagképletre
80 XIII | úgy vettem észre, hogy az egész világban legjobban került
81 XIII | árnyéktól irtózik. Ez az egész történet: mese. Nekem nem
82 XIII | önkéntes csapattal tovább, az egész háborút végigharcolta, úgy
83 XIV | beszél, úgy fog beszélni az egész ház; ha ő lábujjhegyen jár,
84 XIV | lábujjhegyen jár, úgy fog járni az egész ház, ha neki a feje fáj,
85 XIV | markával homlokán összefogta az egész üstökét, s a másik kezével
86 XIV | maradjon belőle másnak, s az egész bűbájos csomagot elrejté
87 XIV | lenni életre és kárhozatra.~Egész nap azon töprengett, milyen
88 XIV | Közönyösen találkozott vele, s egész napi szóváltása vele annyiból
89 XV | szereti, hát szeresse!~Loránd egész lényét kifordítá alapjaiból,
90 XV | a megdicsőülés sugárzott egész alakjáról! Szép volt, mint
91 XVII | életét megváltani, kizárni az egész világot titkából: ez a fejtörő
92 XVII | magáról Tátray Bálint azt az egész világot, mely Áronffy Lorándhoz
93 XVII | elbámulva.~– Itt bizony. Egész véletlenül. Éppen most szálltam
94 XVII | ember. Iszonyú sokra vitte. Egész csoda az a fiatalember.~–
95 XVII | Melanie egy szót sem szólt az egész úton.~Bálnokházyné annál
96 XVIII | egyezség.~Loránd lelkén egész gondolatroham vonult azalatt
97 XVIII | engem valamire, amint egy egész nap hiába törtem a fejemet.~–
98 XVIII | mérleg másik felébe egy egész elvesztett világért? Hogy
99 XVIII | kacagjanak, és otthagyjanak az egész világ megvetésének – enmagam
100 XIX | sorsot, az embereket, az egész világot, ahol fájdalomnak
101 XIX | jelensége megvilágítá körüle az egész borongós kört; mint mikor
102 XX | Megfogadták, és benn maradtak egész nap a fogadó egyik szobájában,
103 XX | egyik szobájában, míg én egész álló nap az udvaron ácsorogtam,
104 XX | által zavartatni, ha az egész epikuri szövetséget mind
105 XX | jön utánunk – felelt ő, s egész hangján felismerhető volt
106 XX | bornemisszára nézve végignézni egy egész éjszakai férfitivornyát
107 XX | közepett. Másik, ki már az egész cimboraságot végigcsókolta,
108 XX | elégítette ki. Loránd egymaga az egész ország közvéleménye ellen
109 XX | gondolat rémlett át, mely egész testemet végigborzongatta.
110 XX | Beszéljetek csak!~Loránd arca egész lázasan ki volt pirulva.~–
111 XX | áttöltse a pisztoly öblébe.~Az egész társaság elhallgatott e
112 XX | teremben.~Óh, a szegény nők ez egész kínos estét a mellékszobában
113 XXI | mennyire összezavarta az egész életre való számításomat.
114 XXI | eltöltő boldogságnak.~Az egész úton Dezső alig vehette
115 XXI | amíg szobájáig elvezeté, egész élete históriáját kikérdezte:
116 XXI | levél! – Ez volt eszében az egész úton. Legelső volt: azt
117 XXI | biztatni többet, hogy legyen egész nap jókedvű. Önként is jött
118 XXII | mennydörgő mennykő ebbe az egész vendégségbe?”~Az uraságok
119 XXII | beszélj tovább!”~– Vele jött egész a halál kapujáig; ő volt,
120 XXIII | még egy hét előtt Loránd egész lelkét oltárfénnyel töltötte
121 XXIII | hogy ez a szegény leány őt egész lelkével szereti, s boldog
122 XXIII | múlva aztán útnak indult az egész Áronffy család a menyasszonyhozásra,
123 XXIII | volna azt az egy botot egy egész Mecklenburgért, tele mindenféle
124 XXIV | magadnak!~– Köszönöm. Az egész sem kell.~– No, tehát aznap
125 XXIV | hogyan kerül legolcsóbba az egész falu népét ünnepélyes köntösbe
126 XXIV | mondta a papnak, hogy az egész világon csak egyetlenegy
127 XXIV | hogy ez a Sárvölgyi az egész zsiványbandának az orgazdája.~–
128 XXIV | Azonban ne kutassuk most ezt! Egész elmélkedésemnek a vége az,
129 XXV | származik, hogy a háziúr egész éjjel hallgathatja ágyában
130 XXV | vadállatok.~– Mit? Ha én akarom, egész csapatom van. Ha akarom,
131 XXV | fényes nappal elpusztítom az egész falut. Ti nem tudjátok még,
132 XXV | tudnám! Kastélyt, uradalmat, egész uraságot! Az mind terád
133 XXVI | Pedig ártatlan szer ám az egész, aztán nem kerül semmibe.~
134 XXVII | ezen a csatornán azután egész a lankadombi parkig lehet
135 XXVII | Maga sem tudta, miért, de egész teste reszketett és fázott!~–
136 XXVII | csak ártatlan óhajtás az egész.~Hiszen nem tesz vele semmi
137 XXVIII| veszély felől, melyben az egész háznép forog.~– Gyere hát!
138 XXVIII| öcsém; – tudod: bolondság az egész élet.~Loránd megszorítá
139 XXVIII| való.~Csak két férfi van az egész udvartelken, akinek szíve
140 XXVIII| kötélbe fogózva, ránehezedék egész terével, megtudandó, ha
141 XXVIII| egyedül, egy fegyverrel az egész rablócsapatnak.~Az orgonacsalitba
142 XXVIII| érve, jól ráláthatott az egész csoportra.~Négyen voltak.~
143 XXVIII| arról is bizonyos, hogy az egész csoport futni fog, ha ez
144 XXVIII| hatalommal veri szét egymaga az egész ellene jött tábort, mintha
145 XXVIII| hirtelen megveté lábát, s egész erejével visszatartózkodott.~
146 XXIX | a magam kocája kell; az egész csordáért nem adom oda,
147 XXIX | senkivel sincsenek már jól az egész világon, aztán egy-egy tyúkot,
148 XXIX | Itt maradsz, nem mehetsz! Egész évre vagy szegődve. Egy
149 XXIX | egy tisztes férfiúnak az egész falu láttára utána iramodni,
150 XXIX | csak idejöjjön.~Abból az egész tolvajlásból ugyan egy szó
151 XXIX | Abba a malacpecsenyébe egész halmaz ezüstpénz volt bevarrva.
152 XXIX | tavaszutói éjszaka volt.~Az egész természet alunni látszott,
153 XXIX | ezzel a két emberrel! Egy egész örökkévalóság!~Sárvölgyi
154 XXIX | hajszála, szakálla, bajusza, egész arca fehér, fénylő, világító
155 XXIX | látja magára gördülni az egész nagy, rohanó lavinát, és
156 XXX | előtte nyílni? Talán egy egész palotaosztály, melynek fényes
157 XXX | hogy Sárvölgyi urat az egész háznál nem találják; szobája
158 XXX | Most mondja már, tied ez az egész szép világ, mikor nem kell
159 XXX | mikor nem kell már más az egész szép világból, mint egy
160 XXX | leggyöngédebb anyai szívnek egész életem folytán okoztam,
161 XXXI | íme, én adom meg neked az egész szép világból azt az egy
162 XXXI | mámort, diadalt gerjeszte az egész háznál.~Hiába, csak őt szerették
163 XXXII | kezébe vegyen.~„Hazudság az egész világtörténet!”~Mindennap,
164 XXXII | meg azt, aki őket szereti.~Egész nap őrizte fácskáit, csemetéit,
|