Fezejet
1 I | kezemet, s azt mondta:~– No mármost siessünk, hogy előbb
2 II | elméletileg elvonni, hogy no iszen szegény jó anyám kap
3 II | folyvást arra gondoltam: no most ez, amilyen maliciózus
4 II | megdicsérte, hogy jól van.~– No lássa – szólt hozzám Márton –,
5 II | szabókról, a vargákról? No? Imádkozik valaki a húsért,
6 II | szól-e valahol az imádság? No, mi? Ki tud róla?~Valamely
7 II | arccal fordult Henrik felé.~– No ergo! Quid ergo? Quid scis?
8 III | Sohasem fogsz bort inni! No, majd meglássuk, hogy állsz
9 III | ugrik, amikor meglátja.~No de szerencsére holnap már
10 IV | s rátették a kezeiket.~– No, szolgabíró öcsém, most
11 IV | valláshoz csak kell tartozni, no. Azért ha nem akar a tekintetes
12 IV | ne volna keresztelve.~– No hát becsületszavamra mondom,
13 IV | annak védelmet szerezni.~– No hát hogyan botránykoztattam
14 IV | szólt közbe esküdt úr.~– No hát ígérjék meg, hogy legalább
15 IV | az hirtelen eltávozott.~– No lássa, tekintetes öcsémuram,
16 IV | a pénz, melyik nem az?~– No, mert én nem vagyok olyan
17 IV | kálváriáról maradt itten.~– No hát az is csak szent volt! –
18 IV | uramöcsém?~– Nem emlékezem rá.~– No, az nagyon szép. Azt meghallgassa!
19 IV | képpel a nap alatt mondá:~– No, most már mehetünk.~Sárvölgyi
20 IV | vallatni a kívül levőket.~– No, ki a?~– Hát mink vagyunk.~–
21 IV | semmihez hozzá nem nyúlok.~No, az szép lesz! – hüledezék
22 V | akit keres, az itt van.~– No, itt jó helyen vagy, pajtás;
23 VI | utcáinkon, se a férfi, se a nő; hiszen senki sem szólt
24 VI | Add ide; hadd olvasom!~– No, ugye, hogy mégis csak örülsz
25 VI | találkoztam az utcán.~– No, öreg. Eljössz ma a kis
26 VII | megcirógatta az orcámat.~– Ej, ej no, kisfiam, hát te is ide
27 VII | hát te is ide jutottál. No, ne félj semmit: csak énrám
28 VII | helyzetben vagy, hogy megsiratna. No, no, de ne sírj; ne félj
29 VII | vagy, hogy megsiratna. No, no, de ne sírj; ne félj semmit!
30 VII | kiáltott nyers hangon:~– No, te híres hegedűs; aztán
31 VII | feleltem rá nyugodtan.~– No, azt szeretem, hogy mindjárt
32 VII | igazgató.~– Nem felelhetek.~– No, ez szép szó! Nem ismered
33 VIII | kimondani?~– Még nem.~– No, majd megtanulja. Hát, kedves,
34 VIII | konstelláció a sorstól, mikor egy nő abba a helyzetbe jön, hogy
35 VIII | szárazon maradt bőrrel.~– No, kedves Dezső, most már
36 IX | Hagyja el, hagyja – suttogá a nő. – Elég világos van így.
37 X | mészároslegények. Hova gondol?~– No, mert a múlt esztendőkben
38 X | előre-hátra tolva. – Így vagyunk? No, már ezen én nem segíthetek.
39 X | hogy vesse közbe magát.~– No, az bizony okosan lesz.
40 X | karomat, s rám kiáltott:~– No, Herr Vicekspán! Hát úgy
41 X | hogy magát is becsípték. No, mi baja? De támolyog!~–
42 X | komolyan emelte föl a fejét.~– No, ez már rossz. Ez már „malom”,
43 X | megtalálta?~– Azután – ha az a nő fogja az egyik kezét, én
44 X | hozzákezdeni?~– Azt nem tudom.~– No, hadd látom: mit tanult
45 X | hogy mit fogok kezdeni.~– No hát – lássa, hogy az öreg
46 X | lehet az orrukra kötni.~– No de utoljára is! Hát maga
47 X | azt senki sem látja?~– No, ha elvittem, hát hova vittem?
48 X | tudok semmiről semmit.~– No, úgy hát áldjon meg az isten,
49 X | fiákerében még inkább nem. No, szervusz, Mócli.~Erre a
50 X | ablakban. Ott van az úrfi.~– A nő is vele van? – kérdezém
51 X | bűbáj volt, amivel ez a nő maga után tudott vonni,
52 X | iránt hasonló esetekben. No, ne ráncold össze szemöldöködet,
53 X | lenni.~– Jól és örökre.~– No, ne mondd ezt! Ez a veszély
54 X | is ki Pozsonyból, öreg.~– No, de melyik úton? Én azt
55 X | Németországot bejárta velem. No, isten áldja meg!~Az öreg
56 X | hová mehetnének?~– Hová? No, az Óperenciáig talán nem,
57 XI | emléket fölidéz lelke előtt.~– No, csak csendesen, leányom;
58 XI | tudósításaim vannak róla, hogy e nő a határszélen egy fiatal,
59 XII | a népmesei idézetnek.~– No hát jójcakát, diák!~Azzal
60 XII | kocsis megállítá a lovakat.~– No, csak frissen – szólt Lorándhoz
61 XII | gondolok én vele. Üljön fel, no! Lankadombig is jó lesz
62 XII | prédikálnak.~– Tudom, híréből.~– No, ha híréből ismeri, hát
63 XII | személyéből is. Üljön fel hát, no!~Loránd szerencsés véletlennek
64 XII | hangon megszólalt a rabló:~– No, csak ide gyorsan a pénzzel!~
65 XII | ide gyorsan a pénzzel!~A nő elővette tárcáját, s szó
66 XII | majd elszámlálom – szólt a nő, az evőkés hegyével mutogatva
67 XII | kiálta fel e szóra dühösen a nő, s e percben olyan lett
68 XII | Mit adnék? – szólt a nő, durcásan vetve magát hanyatt
69 XII | kezeden.~– Nesze! – szólt a nő, lekapcsolva kezéről a smaragdos
70 XII | rabló hirtelen elkapta a nő kezét, melyben a kést tartá,
71 XII | golyóra töltve; s azután ez a nő: ez az érthetetlen alak,
72 XII | ahhoz. Topándy úrhoz.~– No, azt nem tanácslom; az igen
73 XII | büszkén a nyújtott tárcát.~A nő rábámult és gondolá: ez
74 XII | Tán éppen a papok ellen? No, akkor aranyba foglaltatja
75 XII | bolond ebben a dologban.~A nő nevetve mondá e szavakat;
76 XII | kérdezőre.~– Jól van, jól, no; nem mondtam semmit! Jőjön
77 XII | is inkább ott szeretnék. No hát menjünk!~A szolgáló,
78 XIII | kedvében fordult az ifjúhoz.~– No, fráter, téged jól berekommendáltak!
79 XIII | mindenre, hogy tud hozzá.~– No, azt szeretem – szólt Topándy. –
80 XIII | ott fog megtelepedni.~– No, eszerint hát megalkudtunk –
81 XIII | leghelyesebbnek találja.~– No hát gyere utánam, fráter
82 XIII | Loránd felé a másik kezét.~– No hát maga is! No? Hát micsoda?~
83 XIII | kezét.~– No hát maga is! No? Hát micsoda?~Loránd is
84 XIII | Topándy. – Micsoda zsivány?~– No hát, itt a Fejbetörő csárdában,
85 XIII | nyújtva eléje. – „Húgom?” – no, látja, ez szép magától,
86 XIII | irányában, mint aki a boldog nő álarca alatt látja a mélyen
87 XIII | érdekkel kezde figyelni.)~– No, ez nem volt valami országháborító
88 XIV | elég szép-e. Szép, szép, no; hányszor mondjam már? Higgye
89 XIV | elváltozott-e már az arca.~– Jöjjön, no – szólt Cipra, bizalmas
90 XIV | archordáshoz szokott báb? No, így jöjjön csak! Ezt szép
91 XV | Azt elmondhatom előtted.~– No hát mondja!~Cipra úgy tett,
92 XVI | szerencsét.~– Szerencsét?~– No igen: majd én magának kártyát
93 XVI | magára, mert magát valami nő, aki haragszik, meg akarja
94 XVI | az” nem ő! A sárgaruhás nő, az irigy-leány a kártyában,
95 XVII | XVII. A sárgaruhás nő a kártyában~Loránd elodázta,
96 XVII | nagyon jól ráismert! Ez a nő – Bálnokházyné volt…~Bálnokházyné
97 XVII | alatt járok a világban. No, ez dicső. És most olyan
98 XVII | rosszul esett, hogy ez a nő most tréfára fordítja azokat
99 XVII | bizony azt hittem, hogy már nő.~Bálnokházynénak volt már
100 XVII | megsérteni, – talán hármat is.~– No de hiszen, ami nincs, az
101 XVII | amíg itt leszünk?~– Nem.~– No, hála az égnek, hogy valahára
102 XVIII | mi lesz a lecke holnap.~– No, látod: ennek örülök! Semmi
103 XVIII | hátára másszon miattuk. No de szót se többet erről!~–
104 XVIII | Nem szereti a papokat. No iszen, tudok én neki annyi
105 XVIII | patvart! egy cigányleányra?~(„No iszen, csak azzal kezdj! –
106 XVIII | Dezső? Az a kis kuruc fiú? No, annál inkább. Azzal sokat
107 XVIII | azzal az ő komoly arcával. No, így veletek megyek. Megadom
108 XVIII | szíve túlömleni készül.~– No, látod, hogy mégis lett
109 XVIII | vette kezébe a gyeplűt.~– No hát isten veled, Cipra! –
110 XIX | éveit két fájdalomtörte nő ápolásának áldozza föl,
111 XX | ditirambi hangulatot fog adni.~No de hát legyen mulatság!
112 XX | kérdezősködnek utánad.~– No, így hát szent a béke közöttünk,
113 XX | mellettem Gyáli Pepi.~– No, öreg, ma te is velünk iszol,
114 XXI | valamit?~– Igen. Az eszemet. – No, ne nézz rám olyan furcsán,
115 XXII | Hogy van-e bátorságom? No, azt majd meglátod. És egyúttal
116 XXII | Sárvölgyi került eléje:~– No, a nagyságos úr megint hozott
117 XXII | nem fél nappal később. No iszen, lesz ezzel kínja,
118 XXII | felé utazik nagy sietve.~– No, és mi oka lehet arra?~–
119 XXII | feneketlen mély haragnak kell e nő szívében őiránta lenni,
120 XXIII | ebbe sok hét beletelik. No hát azt be kell várnunk.~
121 XXIII | oldalkacsintással monda neki:~– No, ugye nem lett semmi baj
122 XXIV | izgatottság jele volt.~– No, öcsém – mondta tenyerébe
123 XXIV | Köszönöm. Az egész sem kell.~– No, tehát aznap éppen vasárnap
124 XXIV | mennyire szemtanú volt. – No de a lovak sallangjának
125 XXIV | meg, hogy Melanie még nem nő; mert Melanie igenis két
126 XXIV | kerek világnak, mint egy nő, aki meg tudta magát utáltani!~
127 XXIV | elkövettem. Azt mondtam: „No, ha ti mind tréfáltok, hát
128 XXV | történt rajtam? Tedd magadat, no! Mintha nem láttad volna
129 XXVI | öröme is meg a bánata is.~– No de mármost takarodjál! –
130 XXVI | mégse csaphasson el másfelé? No, te Zsuzsi, látom, hogy
131 XXVI | olvasásával foglalkozott.~– No, öcsém – szólt Lorándnak
132 XXVI | akarok bátyámmal szólani.~– No, csak ki vele!~– Én nőül
133 XXVI | nézve angyal lenni, mint nő iránt nem érzek szívemben
134 XXVII | te, Pofók, talán fázol? No, majd mindjárt felmelegszel.
135 XXVII | úrfitól nagy nyájasan: „No, fiacskám, kedves purdém,
136 XXVIII| volna kiáltani belülről.~– No, most neki valamennyien! –
137 XXVIII| kapaszkodtak bele a vasrúdba. – No még jobban! No még!~Loránd
138 XXVIII| vasrúdba. – No még jobban! No még!~Loránd csendesen arcához
139 XXVIII| mi szándéka van vele.~– No hát hogy tetszik a tánc,
140 XXVIII| együtt a mészverembe! Gyere no! Gyere hát! Majd ott az
141 XXIX | kitekintett a konyhából.~– Ejh no, ugyan jó, hogy azt is oda
142 XXIX | nagy az atyafiság, haj!~– No, mi jót hoztál, Marcsa hugám?~–
143 XXIX | akarja tőlem perelni?~– No, csak ne lármázz: adok helyette
144 XXIX | aztán segítse becepelnem. No, fogja meg kee, no! Azt
145 XXIX | becepelnem. No, fogja meg kee, no! Azt gondolja kee, hogy
146 XXIX | vette elő a háta mögül.~– No mármost kend megint össze
147 XXIX | senkit. Bakter vagyok.~– No, annál jobb; ha hivatalbeli
148 XXIX | lakik ebben a faluban.~– No, majd kérdőre vonjuk, mihelyt
149 XXIX | meglopott, kirabolt.~– No iszen majd lefülelem, csak
150 XXIX | állva a cigányasszonynak.~– No hát mi kell? – kérdé az
151 XXIX | Mi van a kosaradban?~– No hát mi volna? Egy jámbor
152 XXIX | lássam azt a malacot!~– Lásd no: aztán vakulj meg! Sohasem
153 XXXI | egyedül lesz azután boldog nő a háznál.~Óh, milyen örömmel
|