Fezejet

4001 XVIII |               gyűrűre: „Hagyja ott!”; ezen a helyen ölelte őt karjai
4002 XVIII |            elmegyek veled Szolnokra. Annak a napját, hogy öcséddel találkozol,
4003 XVIII |                     volt rá egyszerre mind a két oldalról a felelet.~–
4004 XVIII |              egyszerre mind a két oldalról a felelet.~– Mért nem?~– Mert
4005 XVIII |                marad oda örökké?~Erre mind a két férfi nagyot nevetett.
4006 XVIII |             nevetett. Micsoda kifejezés ez a szó: „örökké!” ember szájában!
4007 XVIII |             visszajön? – kérdé gyermetegen a leány.~Loránd olyan kegyetlen
4008 XVIII |                     mint egy kis pénz; azt a tenyerére tette, és azt
4009 XVIII |                 azt értette, hogy „golyót” a homloka közepén.~Milyen
4010 XVIII |                tréfái.~Ez enyelgések közül a hajdú zavarta fel őket,
4011 XVIII |                  Ez Dezső!~Nem kapta volna a levelet? Nem engedett volna
4012 XVIII |                 volt rá?~Loránd felsietett a kastélyba.~Topándy utána
4013 XVIII |              barátod, fogd itt, és hozd le a parkba magaddal; együtt
4014 XVIII |                 velünk.~– Itt fogjuk várni a hídnál – egészíté ki a meghívást
4015 XVIII |               várni a hídnál – egészíté ki a meghívást Cipra, s ott maradt
4016 XVIII |              meghívást Cipra, s ott maradt a hídon, s maga sem tudta,
4017 XVIII |                  el tudta nézegetni azokat a nymphaeákat a víz felett,
4018 XVIII |             nézegetni azokat a nymphaeákat a víz felett, amik Melanie
4019 XVIII |               fogja tenni. Az alakoskodás, a cinikus hetykeség komédiája
4020 XVIII |                 szerep lesz ővele szemben.~A jövevény a teremben várt
4021 XVIII |                  ővele szemben.~A jövevény a teremben várt reá.~Midőn
4022 XVIII |                 mozdulatai voltak most is. A divatról most is oly korrekt
4023 XVIII |              azalatt keresztül, amíg Gyáli a bevezető szavakat elmondá: –
4024 XVIII |                 szemben?~– Remélem – szólt a vendég, nyájasan nyújtva
4025 XVIII |                Loránd elé kezét –, hogy az a tréfás összekoccanás, ami
4026 XVIII |                leszünk.~Loránd készen volt a perrel, mely mint villám,
4027 XVIII |          kirugdalom, ahogy módomban volna, a katasztróf eredetét mindenki
4028 XVIII |                   fogja, s úgy veszi, mint a megsértettnek adott elégtételt.
4029 XVIII |                  adott elégtételt. Nem: ez a diadaluk ne legyen azoknak;
4030 XVIII |               legyen azoknak; lássa meg ez a nyomorult, hogy az, aki
4031 XVIII |                     semmivel sincs hátrább a derült jókedvben, mint az,
4032 XVIII |            diákkorában szokta, belecsapott a piperkőc tenyerébe, s megrázta
4033 XVIII |                     s most elém állsz mint a hajdani tacskó. Csaknem
4034 XVIII |              kérdeztem tőled, hogy mi lesz a lecke holnap.~– No, látod:
4035 XVIII |                    haraggal váltam el. Mi, a vidám cimborák! És valaha
4036 XVIII |                   két jó cimbora egymásnak a hátára másszon miattuk.
4037 XVIII |                bolond az öreg. Nem szereti a papokat. No iszen, tudok
4038 XVIII |                    én neki annyi anekdotát a papokról, hogy egy hétig
4039 XVIII |                     Tudom, hogy be nem áll a szája a nevetéstől, ha én
4040 XVIII |                    hogy be nem áll a szája a nevetéstől, ha én rákezdem.~–
4041 XVIII |                    Az is alkalmatlan, hogy a két dámának örökösen szépeket
4042 XVIII |                   vagy rá féltékeny?~– Óh! a patvart! egy cigányleányra?~(„
4043 XVIII |              gondolá Loránd – legalább azt a pofont, amit én nem adhatok
4044 XVIII |                   Az asszony csak asszony. A többek közt, mit szólsz
4045 XVIII |                    most is szebb még, mint a leánya. Ma foi! Becsületemre
4046 XVIII |                    Becsületemre mondom! Az a tíz esztendei színpadi kurzus
4047 XVIII |                   gúnnyal.~Ezalatt leértek a parkba; Topándyt és Ciprát
4048 XVIII |            Topándyt és Ciprát ott találták a hídnál. Loránd bemutatta
4049 XVIII |           átdelejesült. Melanie vőlegénye! A vőlegény tehát utánajött
4050 XVIII |                     milyen kedves ember ez a Gyáli Pepi! Igazán szeretetreméltó
4051 XVIII |                   egészen félreértette azt a kedvező benyomást, amit
4052 XVIII |                 egy egész nap hiába törtem a fejemet.~– Mi lehet az? –
4053 XVIII |                hogy mint szeretheti valaki a rántott halat és a rántott
4054 XVIII |                  valaki a rántott halat és a rántott zsemlyét Sárvölgyi
4055 XVIII |                 jobban, mint Topándy úrnál a toros káposztát.~– Ki lehet
4056 XVIII |                   bírta magát rá, hogy ezt a háztájat amazzal felcserélje;
4057 XVIII |                       szólt Cipra bámulva, a férfiak is megnézték e szóért. –
4058 XVIII |                  volna itt?~– Ki? Ház ezek a szemek! – szólt Gyáli, Cipra
4059 XVIII |                     Igen természetes, hogy a hold, bármilyen kedves és
4060 XVIII |                 kedves és költői tünemény, a nap elől mindig elszökik.~
4061 XVIII |                  vannak, akik nem szeretik a túlterhelten édest.~– Ah,
4062 XVIII |             belőlem.~Cipra félrefordította a fejét, s sértett szeméremmel
4063 XVIII |              sértett szeméremmel nézett le a vízbe; Loránd pedig, ki
4064 XVIII |                 téged nyakadnál fogva ebbe a vízbe belefojtanálak, azt
4065 XVIII |                 dicsekedhessék soha senki! A te neveddel az enyim még
4066 XVIII |                   te neveddel az enyim még a halálban se keveredjék össze!”)~
4067 XVIII |                hogy Gyáli megjelenése ezen a napon nem volt egyébre való,
4068 XVIII |                     Valamennyi víg cimbora a környékből mind hivatalos
4069 XVIII |                  velünk kell jönnöd.~– Ah! A te újjászületésed ünnepélyén! –
4070 XVIII |                 okvetlenül el kell mennem. A te „újjászületési” ünnepeden
4071 XVIII |                      Az öcsém is ott lesz: a Dezső gyerek.~– Ah! A kis
4072 XVIII |                lesz: a Dezső gyerek.~– Ah! A kis Dezső? Az a kis kuruc
4073 XVIII |              gyerek.~– Ah! A kis Dezső? Az a kis kuruc fiú? No, annál
4074 XVIII |                   szíves elküldeni valakit a szomszédba. Veletek megyek.
4075 XVIII |                szomszédba. Veletek megyek. A te „újjászületésed” ünnepére!~
4076 XVIII |                    képes kifejezni mindazt a jókívánatot, amitől szíve
4077 XVIII |                      Ah, semmi esetre sem; a blokád fenntartatik.~– A
4078 XVIII |                   a blokád fenntartatik.~– A kiéheztetés azonban nehezen
4079 XVIII |                  azonban nehezen fog menni a jól táplált helyőrség mellett.~
4080 XVIII |                 táplált helyőrség mellett.~A szegény cigányleány mind
4081 XVIII |                   tréfálni maga Topándy és a többi víg cimborák?~Hanem
4082 XVIII |                 ezúttal Cipra nem nevetett a tréfákon annyit, mint máskor.~
4083 XVIII |                     Hát mind így beszélnek a férfiak szeretőikről? S
4084 XVIII |              minden leányról így beszélnek a férfiak?~Az öreg Topándy
4085 XVIII |               azonban más fordulatot adott a társalgásnak. Első tekintetre
4086 XVIII |            dicsekedéseket kitálalhatni. Az a másik lássa, hogy hová repült
4087 XVIII |                    hogy hová repült ő, míg a többi a földhöz ragadva
4088 XVIII |                 hová repült ő, míg a többi a földhöz ragadva elmaradt!~–
4089 XVIII |                 hogyne, kérem. Ott fekszik a tartománya mindjárt, ahol
4090 XVIII |                  tartománya mindjárt, ahol a Lippe-Detmold-i, Schwarzburg-Sondershausen-i
4091 XVIII |                önhittséggel Gyálinak, hogy a vén táblabíró e sajátságos
4092 XVIII |                   mint együgyűség mondatja a hitetlennel ezeket az elismerő
4093 XVIII |               kezdett el tudakozódni, hogy a Corpus Juris hanyadik törvénycikkelyébe
4094 XVIII |                   s inkább arra fordította a beszédet, hogy őkegyelmességéről
4095 XVIII |                   adomát, hogy kergette ki a jezsuitákat birodalmából,
4096 XVIII |                 birodalmából, hogy bánt el a muckerekkel, minő tréfákat
4097 XVIII |              apácákkal, hogy tudja üldözni a pietistákat, s egyéb ily
4098 XVIII |                 lehetnek őkegyelmességére, a Hohenelm-Weitbreitstein-i
4099 XVIII |          nagyhercegség és uralkodó valahol a világon.~Ez a téma aztán
4100 XVIII |             uralkodó valahol a világon.~Ez a téma aztán eltartott az
4101 XVIII |                    akart ma tenni magáért. A búcsúebédre mindent kitalált,
4102 XVIII |                   engedte komplimentírozni a bevett jókért; ő egy jó
4103 XVIII |              percre még szét kellett nézni a háznál; minden cselédnek
4104 XVIII |          visszakerül, mi munkát végezzenek a mezőn, a kertben, az erdőn.
4105 XVIII |                 munkát végezzenek a mezőn, a kertben, az erdőn. Mindenkit
4106 XVIII |                     Topándy is félrenézett a szükséges útikészületeket
4107 XVIII |       útikészületeket megtenni. Cipra volt a háziasszony; az ő feladata
4108 XVIII |                  feladata volt egyébkor is a magára maradt vendéget mulattatni;
4109 XVIII |                     Ezalatt visszaérkezett a hajdú, akit Sárvölgyiékhez
4110 XVIII |                   is hozott Loránd számára a kisasszonytól. „A kisasszonytól?”~
4111 XVIII |                  számára a kisasszonytól. „A kisasszonytól?”~Loránd elvette
4112 XVIII |        kisasszonytól?”~Loránd elvette tőle a levelet, s mondta, hogy
4113 XVIII |                    levelet, s mondta, hogy a köpenyt vigye a vendég úr
4114 XVIII |               mondta, hogy a köpenyt vigye a vendég úr szobájába fel.~
4115 XVIII |             sietett saját szobájába.~Amint a termen keresztülhaladt,
4116 XVIII |          sajátságosan zavarodott arca volt a dandynek, mint mikor valaki
4117 XVIII |                    mikor valaki véletlenül a meggyújtott szivarral együtt
4118 XVIII |               meggyújtott szivarral együtt a gyufán levő kén illatát
4119 XVIII |                    ideig álmélkodva kapkod a levegő után.~– Barátom! –
4120 XVIII |                       szólt Lorándhoz – ez a te cigányleányod valóságos
4121 XVIII |                    nem eszmélt rá.~Csak az a levél! Melanie levele!~Úgy
4122 XVIII |              bezárta az ajtót, megcsókolta a finom rózsaszín levelkét,
4123 XVIII |            levelkét, annak azúrkék betűit, a piros pecsétet rajta; kebléhez
4124 XVIII |                    Loránd letette maga elé a levelet, s öklével ránehezkedett. „
4125 XVIII |                 tőlem, hogy szerelmét veti a mérleg másik felébe egy
4126 XVIII |                világért? Hogy kész követni a tengereken túl, az ismerősök
4127 XVIII |               vagyok alázva, hogy koldulom a boldogságot, a szerelmet,
4128 XVIII |                    koldulom a boldogságot, a szerelmet, hogy félek az
4129 XVIII |                   s mikor ezt bevallottam, a szemembe kacagjanak, és
4130 XVIII |          Csalatkozzanak hát!”~Loránd fogta a szép levélkét, és elzárta
4131 XVIII |              utolsó gondolatot könnyűvé az a kétely, hogy „talán”.~És
4132 XVIII |              szolgálatot tesznek, átfúrják a vadkan koponyáját, s nem
4133 XVIII |                    lapulnak el rajta, mint a közönséges ólomgolyó. E
4134 XVIII |               fehérneműt rakjon el számára a bőröndbe, amennyi két hétig
4135 XVIII |               fogatott: az utazóhintóba és a bricskába.~Mikor a kocsik
4136 XVIII |         utazóhintóba és a bricskába.~Mikor a kocsik eléjártak, Loránd
4137 XVIII |                   lement az udvarra.~Cipra a kocsik körül rendezett,
4138 XVIII |              kinek-kinek az ülésben legyen a köpönyege; a bőröndök jól
4139 XVIII |                ülésben legyen a köpönyege; a bőröndök jól felkötözve,
4140 XVIII |                    felkötözve, s különösen a pincetok, a huszonnégy üveg
4141 XVIII |                    s különösen a pincetok, a huszonnégy üveg válogatott
4142 XVIII |                     gyöngéden megveregetve a leány hátát.~– „Mégis?”~
4143 XVIII |                    hozzá van esküdve ahhoz a pipához, hogy egy percre
4144 XVIII |                   egy percre sem veheti ki a szájából?~Pedig egy búcsúcsókot
4145 XVIII |                       Te ülj nagybátyámhoz a hintóba, Pépó! – szólt Loránd
4146 XVIII |              hintóba, Pépó! – szólt Loránd a dandyhez – velem kockáztatnád
4147 XVIII |         felfordítalak az árokba, s kitörik a nyakad. Pedig kár volna
4148 XVIII |                  ifjúért.~Loránd felkapott a kocsiülésbe, s maga vette
4149 XVIII |           kocsiülésbe, s maga vette kezébe a gyeplűt.~– No hát isten
4150 XVIII |                  hát isten veled, Cipra! – A hintó előre hajtott, a szekér
4151 XVIII |                     A hintó előre hajtott, a szekér utána.~Cipra kiállt
4152 XVIII |                 eltávozót, fejét szomorúan a küszöbnek támasztva. Még
4153 XVIII |                 mármost hát megy nyargalva a végzet elé.~És mikor majd
4154 XVIII |              végiggondolni az ifjúnak azon a témán, hogy a végtelen nagyoknak
4155 XVIII |                 ifjúnak azon a témán, hogy a végtelen nagyoknak és a
4156 XVIII |                    a végtelen nagyoknak és a végtelen parányoknak örök
4157 XVIII |                   örök törvénye van; de mi a közbeeső férgek története:
4158 XVIII |              története: az egynapos légyé, a nagyravágyó emberé s a lételükért
4159 XVIII |                     a nagyravágyó emberé s a lételükért küzdő nemzeteké? „
4160 XVIII |            nemzeteké? „Ime két kezébe adja a sors az igazat a gonosznak,
4161 XVIII |               kezébe adja a sors az igazat a gonosznak, hogy míg jobbjával
4162 XIX   |                   éve múlt már annak, hogy a Fürstenallée-i pékházból
4163 XIX   |                    elhoztak egy kisleányt; a kisleányból azóta nagyleány
4164 XIX   |              mennyire áldottam érte később a sorsot, hogy e helyet betöltve
4165 XIX   |                   nagyanyám megőrült volna a rettentő magányban, ha az
4166 XIX   |             iskolai szünidőkre hazatértem, a derült, hosszútűrő békét
4167 XIX   |                 naponkint őrjöngve átkozni a sorsot, az embereket, az
4168 XIX   |                  őket, hogy határideje van a szenvedésnek; ő vigasztalta
4169 XIX   |                    lehetséges változatával a véletlen örömnek; ami eljöhet
4170 XIX   |                Hiszen csak csereleány volt a háznál.~S mikor én Pozsonyból
4171 XIX   |                    évig; ő úgy szereti azt a szegény szenvedő anyát.~
4172 XIX   |               főváros. Frommék háza nyitva a világ előtt, s a virág nyílni
4173 XIX   |                    nyitva a világ előtt, s a virág nyílni akar tavaszkor;
4174 XIX   |                  kizárta magát az életből. A mi házunknál nem volt vigalom.~
4175 XIX   |                mulassak, ti is odajönnétek a vigalomba? S mulatság volna
4176 XIX   |            panaszol; de panaszkodnak némán a tört szemek, a sápadt arc,
4177 XIX   |          panaszkodnak némán a tört szemek, a sápadt arc, a lankadt kedély,
4178 XIX   |                 tört szemek, a sápadt arc, a lankadt kedély, s tanúbizonyságot
4179 XIX   |                kört; mint mikor angyal jár a sötétben dicsfénnyel alakja
4180 XIX   |                  Mikor aztán én elvégeztem a pálya előkészületeit, ügyvéd
4181 XIX   |       előkészületeit, ügyvéd lettem, mikor a legelső ágenciát kaptam,
4182 XIX   |              emlékezel-e Jákob történetére a szent históriából?~– Emlékezem.~–
4183 XIX   |                évig tudott szolgálni, hogy a feleségét megkapja?~– Nem
4184 XIX   |                Fánny felnézett rám azokkal a nyári hajnal mosolygású
4185 XIX   |                 lehet itthon az öröm ennél a háznál. Tudnál-e boldog
4186 XIX   |                  azt kellene olvasnod: hát a másik hol van? Minden örömöd
4187 XIX   |                  Minden örömöd sértené ezt a szenvedő szívet, s annak
4188 XIX   |                 lehet menyegző addig, amíg a gyász tart!~És amidőn azt
4189 XIX   |                nálamnál!~– Hiszen elfut az a rövid két év is, mint a
4190 XIX   |                    a rövid két év is, mint a többi. Nem tegnaptól fogva
4191 XIX   |              szakad rólunk.~Én megszorítám a kedves lyán kezét; elismertem,
4192 XIX   |                    bizony már olyan tiszta a láthatár körös-körül, hogy
4193 XIX   |             magához.~Erre aztán Loránd ezt a rövid sort írta vissza:~„
4194 XIX   |               alkalmatlankodtam neki ezzel a kéréssel. Vártam és tűrtem,
4195 XIX   |            kéréssel. Vártam és tűrtem, míg a napok letelnek…~…Óh, Loránd!
4196 XIX   |                 teérted két évet adtam oda a mennyországból e földön!~
4197 XX    |                                        XX. A végzetes nap!~Végre tehát
4198 XX    |                  Végre tehát eljött ez is!~A napokat számláltuk már,
4199 XX    |                   hátra vannak.~Egy héttel a határnap előtt levelet kaptam
4200 XX    |                     ami emlékül maradt rám a tíz év előtti időkből, midőn
4201 XX    |                  fáradság lett volna tőlem a nők előtt arról beszélnem,
4202 XX    |               volna el egy percét is annak a napnak, amikor már Lorándot
4203 XX    |                    benn maradtak egész nap a fogadó egyik szobájában,
4204 XX    |            fogadónak; Topándy víg cimborái a környékből, kiknek Loránd
4205 XX    |             Néhányat ismertem személyesen, a többit híréből. Azokkal
4206 XX    |              ismeretség.~Mindannyian azzal a tudomással jöttek, hogy
4207 XX    |                hogy Loránd ismét visszatér a nagyvilágba, honnan mint
4208 XX    |    viszonttalálkozásunk elégiai hangulatát a lankadombi sztoikusok lármája
4209 XX    |                    hát legyen mulatság! Én a mulató embereket is szeretem.~
4210 XX    |                 ötlovas hintó hajtatott be a fogadó udvarára; a legelső
4211 XX    |            hajtatott be a fogadó udvarára; a legelső kiszállóban Gyálit
4212 XX    |                   virgonc öregúr szállt ki a kocsiból; fölfelé fésült
4213 XX    |                nekihegyesedő szemöldökeire a régi időkből emlékeztem.
4214 XX    |                  hangján felismerhető volt a legnagyobb meghatottság. –
4215 XX    |                    itt, és várj reá!~Azzal a körül lézengő cimborákhoz
4216 XX    |                    pajtások, menjünk addig a terembe! Hagyjuk ezeket
4217 XX    |                    terembe! Hagyjuk ezeket a fiúkat magukra, mikor találkoznak!
4218 XX    |               beterelte valamennyi pajtást a folyosóról; Gyálinak arra
4219 XX    |                    kerülnünk?~Most zörgött a szekér; a két paripa vágtatva
4220 XX    |                     Most zörgött a szekér; a két paripa vágtatva nyargalt
4221 XX    |            vágtatva nyargalt be az udvarra a könnyű útikocsival. Ő maga
4222 XX    |               útikocsival. Ő maga hajtotta a lovakat. Alig ismertem rá.
4223 XX    |                 meg olyan: ez hiányzik, ez a vonása más, ez több, ez
4224 XX    |           szekeréről, egymás elé siettünk.~A fogadó udvar közepe nem
4225 XX    |                   sem szerette egyikünk is a komédiázást.~– Jó estét,
4226 XX    |                  be az udvarról, egyenesen a cimborákkal telt terembe.~
4227 XX    |                   ha bor lesz az asztalon, a száraz tósztokat nem kedveli.~
4228 XX    |                 egészen megtollasodtál! Mi a mennykő? Én azt hittem,
4229 XX    |                   Erre szilajon kirántotta a karját kezemből.~– Ki mondta
4230 XX    |                Azután te magad írtad, hogy a mai napon legyek Szolnokban.
4231 XX    |                   napon legyek Szolnokban. A holnap adandó válasszal
4232 XX    |              válasszal tartoztam anyámnak, a mai megjelenéssel neked.
4233 XX    |               megjelenéssel neked. Szolnok a mi lakóhelyünkhöz két napi
4234 XX    |                járóföld; tehát – hogy mind a két kötelezettségemnek eleget
4235 XX    |                    éktelenül dühös lett.~– A kaszakő üssön meg minden
4236 XX    |                    minden prókátort, ahány a világon van! Most, ihol
4237 XX    |                 ihol van, kileguléjuskodol a legvilágosabb igazságomból.~–
4238 XX    |                       Hát, tudod mit? Tedd a találkozást elébbre, s azután
4239 XX    |              találkozást elébbre, s azután a mulatságot.~Loránd kicsinyben
4240 XX    |               birokra nem kelt velem ezért a szóért.~– Mondtam már egyszer
4241 XX    |             átkozottul pontos tudtál lenni a napok kiszámításában, hát
4242 XX    |                 szavadat adtad, Pozsonyban a barátoknál éppen háromnegyedet
4243 XX    |                  tizenkettőre szabadul fel a becsületszavad, akkor aztán
4244 XX    |               nagyon rossznak találtam ezt a hangot, s kedvetlenül fordultam
4245 XX    |           mindnyájan ázva. Én ha győzöm is a bort, de a fejem nehéz lesz
4246 XX    |                    ha győzöm is a bort, de a fejem nehéz lesz utána.
4247 XX    |                  utána. Szükségem van arra a néhány órára, amit kértem
4248 XX    |                utánad.~– No, így hát szent a béke közöttünk, öreg.~Mikor
4249 XX    |               közöttünk, öreg.~Mikor aztán a társaság látta, hogy már
4250 XX    |                    hogy én olyankor mindig a hozzám legközelebb esőtől
4251 XX    |            bárgyúságot.~Ezalatt megteríték a hosszú asztalt a terem közepén,
4252 XX    |                megteríték a hosszú asztalt a terem közepén, felrakták
4253 XX    |                   terem közepén, felrakták a borokat, előhozták a párolgó,
4254 XX    |             felrakták a borokat, előhozták a párolgó, illatos ételeket,
4255 XX    |                     illatos ételeket, kinn a folyosón rárántotta a mezőtúri
4256 XX    |                 kinn a folyosón rárántotta a mezőtúri banda a hallgató
4257 XX    |                rárántotta a mezőtúri banda a hallgató nótát, s ki-ki
4258 XX    |              Loránd, s pajtásosan átölelte a nyakamat.~– Nem, bátyám,
4259 XX    |                    Sohasem felejtem el azt a tekintetet, amit e szónál
4260 XX    |                     öreg. – Azzal megrázta a kezemet. – Becsületes ember
4261 XX    |                 Becsületes ember megtartja a fogadását, akármilyen abszurdum
4262 XX    |                 riasztó hidegséggel nézett a mellette ülő Gyáli szemébe.
4263 XX    |                  pedig mosolygott. Azokkal a szép, leányos, gömbölyű
4264 XX    |                  hogy nem iszik bort, mert a becsületes ember megtartja
4265 XX    |                 becsületes ember megtartja a fogadását. Jól teszed, Dezső!
4266 XX    |                  mit kimondott, legyen ura a szavának!~Aztán rövideden
4267 XX    |                Aztán rövideden hozzáfogtak a dáridóhoz.~Sajátságos tanulmány
4268 XX    |                   első felvonást megkezdik a tósztok. Kinek az Isten
4269 XX    |                mond; egyik tudja cifrázni, a másik győzi pátosszal, harmadik
4270 XX    |                  győzi pátosszal, harmadik a klasszikusokból idéz, negyedik
4271 XX    |                 humorizál, s maga elneveti a javát, s valamennyi végzi
4272 XX    |               ölelkezéssel, csókolózással, a trombitatusban elvesző éljen
4273 XX    |                    ugratja azt maga alatt; a nemzetgazdász, a művész,
4274 XX    |                    alatt; a nemzetgazdász, a művész, a gazda, a menyecskék
4275 XX    |                   nemzetgazdász, a művész, a gazda, a menyecskék lovagja,
4276 XX    |          nemzetgazdász, a művész, a gazda, a menyecskék lovagja, mind
4277 XX    |                 szokásos megtartása nélkül a konverzácionális tempóknak,
4278 XX    |                  egyik ember várja ki, míg a másik elvégezte, sőt inkább
4279 XX    |                   valamennyi beszél, egyik a másik szavába, míg utoljára
4280 XX    |                    valamennyi elől elveszi a vezetést; a dal általános
4281 XX    |                   elől elveszi a vezetést; a dal általános lesz, s ki-ki
4282 XX    |              afelől győződve, hogy szebben a világon sehol sem énekelnek.~
4283 XX    |                   üres palackokkal.~Azután a paroxizmus egyre fokozatosan
4284 XX    |                   s káromkodással vágja ki a kudarcot; amott ül egy,
4285 XX    |               kezdett valami beszédhez, de a múltakért gyászoló keserv
4286 XX    |           cimboraságot végigcsókolta, most a cigányok közé tör, s azokkal
4287 XX    |                 nem tudja, kire haragszik. A víg danoló nem tartja már
4288 XX    |              danoló nem tartja már elégnek a jókedvre, hogy torkát nekieressze,
4289 XX    |               palackokat, tányérokat kezdi a falhoz csapkodni, s gyönyörködik
4290 XX    |                  Egy félrecsapott kalappal a szoba közepén táncol nagy
4291 XX    |                 táncol nagy magában, abban a boldog meggyőződésben, hogy
4292 XX    |                   hogy feje hátrahanyatlik a szék támlájára, s csak olyankor
4293 XX    |                    nem megy ily fokozatban a láz lefolyása.~Ennek is,
4294 XX    |                    más lázrohamnak, megvan a krízise, melyen túl fordulat
4295 XX    |            fordulat áll be.~Éjfél után már a zűrzavaros lárma lecsendesül.
4296 XX    |              zűrzavaros lárma lecsendesül. A bor első hevítő hatása már
4297 XX    |                    azt lefektették alunni, a többi helyben maradt, s
4298 XX    |                  nem hagyja magát megverni a bortól.~Ekkor kezdődik azután
4299 XX    |                    oldotta fel mindjárt, s a tizedik nem kötötte le nyelvét.~
4300 XX    |                    Egyik ember nem vág már a másik szavába, hanem mikor
4301 XX    |                 hanem mikor amaz elvégezte a magáét, azt mondja: „Tudok
4302 XX    |                    voltam”.~Az adomák néha a trágárságokig mennek, s
4303 XX    |                 oly tréfák fölött, amikben a nők megvetése van kifejezve.~
4304 XX    |                    késő éjfél utáni órában a „mieink” rég elnyugodtak
4305 XX    |                  kegyelendő kíváncsiságból a mellékajtón hallgatózzék,
4306 XX    |              Egyszer aztán Loránd vette át a társalgás vezetését.~Azt
4307 XX    |                  Azt hozta fel, hogy vajon a világ minden nemzete közül
4308 XX    |                minden nemzete közül melyik a leghíresebb ivó.~Ő mindjárt
4309 XX    |                leghíresebb ivó.~Ő mindjárt a maga részéről előre kimondta,
4310 XX    |              részéről előre kimondta, hogy a németet tartja a leghíresebb
4311 XX    |            kimondta, hogy a németet tartja a leghíresebb ivónak.~Ez állítása
4312 XX    |              ellenszegüléssel találkozott.~A magyar elsőbbségét e téren
4313 XX    |             elfogadta majd az angolt, majd a rácot elsőnek az ivásban,
4314 XX    |                merészkedett állítani, hogy a németek a világon a legjobb
4315 XX    |                   állítani, hogy a németek a világon a legjobb ivók.
4316 XX    |                   hogy a németek a világon a legjobb ivók. Felhozott
4317 XX    |                    aszút küldött ajándékba a hyberni konfrátereknek.
4318 XX    |                    hyberni konfrátereknek. A drága magyar borra azonban
4319 XX    |                  rettenetes vám volt vetve a Lajtán túl. Az ajándékvevőknek
4320 XX    |             lázsiást kellett volna fizetni a borért, ami nagyon szép
4321 XX    |              borért, ami nagyon szép pénz. A konfráterek tehát, hogy
4322 XX    |                 hogy fizetni ne kelljen, s a bor se vesszen kárba, ott
4323 XX    |                kárba, ott egy álló helyben a vámon kívül megitták a két
4324 XX    |             helyben a vámon kívül megitták a két gönci hordó tartalmát.~
4325 XX    |                ivókat tudtak neki felhozni a Lajtán innenről.~Loránd
4326 XX    |               mégsem engedett.~– Hát mikor a te druszád, Henneberg Pépó –
4327 XX    |                    Gyálihoz fordulva – azt a szokást hozta be, hogy amint
4328 XX    |                    asztalnál együtt ültek, a vendégei fülönfüggőin végig
4329 XX    |                    fenékig kellett üríteni a kupát, ha azt nem akarta,
4330 XX    |                    ha azt nem akarta, hogy a füle gombja leszakadjon.~–
4331 XX    |                   minálunk nem mehet, mert a mi füleink nincsenek kifúrva! –
4332 XX    |                   nélkül is! – replikázott a másik.~– Mindent megtesz
4333 XX    |                   másik.~– Mindent megtesz a magyar, amit a német meg
4334 XX    |             Mindent megtesz a magyar, amit a német meg tud tenni!~Ez
4335 XX    |                elfogadott határozat.~– Még a wartburgi pohárürítést is? –
4336 XX    |                   Loránd.~– Mi az ördög az a wartburgi pohárürítés?~–
4337 XX    |               wartburgi pohárürítés?~– Hát a wartburgi cimborák megtették
4338 XX    |                    keményen golyóra, akkor a pisztoly öblét megtölték
4339 XX    |                   borral, azután felhúzták a pisztoly sárkányát, s ilyenformán
4340 XX    |                    egymás barátságáért ezt a furcsa poharat.~(Látlak,
4341 XX    |                  melyiteknek van kedve ezt a pohárürítést a német gavallérok
4342 XX    |                   kedve ezt a pohárürítést a német gavallérok után megcsinálni?~
4343 XX    |                   legyen!~– Nekem van.~Ezt a szót pedig nem Loránd mondta,
4344 XX    |                   maradt. Csak kóstolgatta a bort, amíg mások itták.~–
4345 XX    |                   van fedve előttem: látom a futót, látom az üldözőt,
4346 XX    |                     s kezemben tartom mind a kettőt olyan acélszorítással,
4347 XX    |                    itt megisszuk.~– Tartom a fogadást.~– Amelyikünk visszahúzza
4348 XX    |               Amelyikünk visszahúzza magát a tréfától, veszti a bánatpénzt.~–
4349 XX    |                   magát a tréfától, veszti a bánatpénzt.~– Itt van!~Mind
4350 XX    |                bánatpénzt.~– Itt van!~Mind a ketten tárcáikba nyúltak,
4351 XX    |                 egy-egy százpengőst.~Én is a tárcámba nyúltam, s kivettem
4352 XX    |                  nem volt bankjegy.~Loránd a hajdúnak kiáltott.~– Vedd
4353 XX    |              hajdúnak kiáltott.~– Vedd elő a táskámból a pisztolyaimat!~
4354 XX    |                       Vedd elő a táskámból a pisztolyaimat!~A hajdú odatette
4355 XX    |                 táskámból a pisztolyaimat!~A hajdú odatette mind a kettőt
4356 XX    |       pisztolyaimat!~A hajdú odatette mind a kettőt eléje.~– De meg vannak-e
4357 XX    |                 kérdezé Gyáli.~– Nézz bele a csövébe, ott mosolyog rád
4358 XX    |                  csövébe, ott mosolyog rád a golyó acélhegye.~Gyáli jobbnak
4359 XX    |                    látta hitelt adni, mint a pisztoly csövébe nézni.~–
4360 XX    |                 csövébe nézni.~– Tehát áll a fogadás: amelyikünk nem
4361 XX    |                 amelyikünk nem meri kiinni a magáét, fizeti a pezsgőt.~
4362 XX    |                    kiinni a magáét, fizeti a pezsgőt.~Loránd fogta a
4363 XX    |                    a pezsgőt.~Loránd fogta a poharát, hogy a benne levő
4364 XX    |               Loránd fogta a poharát, hogy a benne levő veres bort áttöltse
4365 XX    |                   levő veres bort áttöltse a pisztoly öblébe.~Az egész
4366 XX    |                   kínos feszültség ülte el a mámorkábított idegeket;
4367 XX    |             kezemet Loránd kezére, melyben a fegyvert tartá, s e nagy
4368 XX    |               melyitek tegye meg elébb ezt a tréfát?~Mind a ketten zavarodva
4369 XX    |                   elébb ezt a tréfát?~Mind a ketten zavarodva néztek
4370 XX    |                zavarodva néztek rám, mikor a sorshúzást említettem.~Fel
4371 XX    |           meggyőződést szerezni, nehogy az a tréfa ismétlődjék, ami történt
4372 XX    |                    hogy melyitek táncoljon a fehér elefánttal.~Gyálit
4373 XX    |                 fehérré láttam válni, mint a papiros.~– Micsoda tréfa? –
4374 XX    |               akkor is velem húzattátok ki a sorsot, s azt mondtátok,
4375 XX    |                 azt mondtátok, hogy vessem a kihúzottat és a bennmaradtat
4376 XX    |                hogy vessem a kihúzottat és a bennmaradtat is a kandallóba,
4377 XX    |            kihúzottat és a bennmaradtat is a kandallóba, én azonban ahelyett
4378 XX    |            kandallóba, én azonban ahelyett a táncrendet dobtam bele,
4379 XX    |                 eltettem, megtartottam. Te a saját neved helyett is a
4380 XX    |                   a saját neved helyett is a bátyámét írtad a papírra,
4381 XX    |                helyett is a bátyámét írtad a papírra, s így akármelyiket
4382 XX    |                     Áronffy Loránd jött ki a kalapból. Nézd, a két sorsjegy
4383 XX    |                  jött ki a kalapból. Nézd, a két sorsjegy most is itt
4384 XX    |                    két darabja, ugyanazzal a névvel mind a két darabján,
4385 XX    |                   ugyanazzal a névvel mind a két darabján, a levél túlsó
4386 XX    |                névvel mind a két darabján, a levél túlsó oldalán Bálnokházyné
4387 XX    |             Bálnokházyné írása.~Gyáli mint a kísértetlátó emelkedett
4388 XX    |                   mosolyogva terjesztém ki a két lilaszín papírdarabot,
4389 XX    |                   állt, úgy öntötte arcába a kezében tartott pohár tartalmát,
4390 XX    |              tartott pohár tartalmát, hogy a sötétveres bor végigcsorgott
4391 XX    |                   arcáról asztalkendőjével a meggyalázás nyomát, s előkelő
4392 XX    |                    egy szökéssel utolértem a távozót, s megkaptam azt,
4393 XX    |                elérhette volna, mint ahogy a bőszült tigris megragadja
4394 XX    |                  bőszült tigris megragadja a nyomorult cickányt.~– Én
4395 XX    |         szorítottam az embert fél kezemmel a falhoz, hogy evickélt, mint
4396 XX    |                   az átkozott hamisítványt a pofádhoz kenem, nyomorult!~
4397 XX    |                arccal az én kedvesem. – Ez a kéz az enyim! Ezt a kezet
4398 XX    |                     Ez a kéz az enyim! Ezt a kezet nem szabad beszennyezni
4399 XX    |         fegyverezni; bal kezemmel kilöktem a reszkető nyomorultat az
4400 XX    |                    nagyanyám is ott voltak a teremben.~Óh, a szegény
4401 XX    |                 ott voltak a teremben.~Óh, a szegény nők ez egész kínos
4402 XX    |                   nők ez egész kínos estét a mellékszobában tölték, csöndesen
4403 XX    |              előrohantak, odaveték magukat a tivornyázók közé e sikoltással: „
4404 XX    |                Mindenkit józanságra rázott a meglepő elszörnyedés. Elmúlt
4405 XX    |               meglepő elszörnyedés. Elmúlt a mámor, el a borszülte kábulat.~–
4406 XX    |           elszörnyedés. Elmúlt a mámor, el a borszülte kábulat.~– Loránd!
4407 XX    |                    Loránd azonban megfogta a két matróna kezét, s odavezeté
4408 XX    |                 öleljétek, ne engem: – ezé a diadal!~Ekkor meglátta azt
4409 XX    |                 diadal!~Ekkor meglátta azt a vállamra borult jó angyalt,
4410 XX    |                    tartá. Most eszelt arra a szóra, amivel a múlt percben
4411 XX    |                eszelt arra a szóra, amivel a múlt percben Fánny titkunkat
4412 XX    |               Fánny titkunkat elárulá: „Ez a kéz az enyim.” S rám mosolygott.~–
4413 XX    |                  jutalmadat… Hagyd hát ezt a két síró asszonyt nekem!~
4414 XX    |                   arcra veté magát előttük a földre, s lábaikat átkarolva,
4415 XX    |              földre, s lábaikat átkarolva, a port csókolta drága lábnyomaik
4416 XXI   |                                    XXI. Az a levél~Mit beszéltek, mit
4417 XXI   |                   lett volna, melyből csak a férfikor sűrű szakálla maradt
4418 XXI   |                 egyszer!~Az álom – ezúttal a halál helyett.~– Te, öreg –
4419 XXI   |                  akarlak benneteket lepni.~A fenyegetés olyan jókedvvel
4420 XXI   |                vele!~Loránd előre nevetett a hatásnak.~– Én nem fogok
4421 XXI   |                 Megszököm tőletek – szólt, a fejét rázva jókedvében.~–
4422 XXI   |              ugyebár, tisztában vagy ezzel a kis csereleánnyal? Úgy látom,
4423 XXI   |                   nem kaptad meg.~– Biztat a remény, hogy talán meglágyíthatom
4424 XXI   |                  világi javamról lemondtam a te javadra; a pecsétes levél
4425 XXI   |                    lemondtam a te javadra; a pecsétes levél ott van nálad.
4426 XXI   |               szegényebb fogsz lenni, mert a másik fele kell nekem.~–
4427 XXI   |                   megtaníts rá; de mi köze a te ó-testamentomodnak az
4428 XXI   |             evangéliumához?~– Óh be vastag a te fejed, öreg, hogy mégsem
4429 XXI   |                 hatalmasan megszorongattad a torkát!) mennyire összezavarta
4430 XXI   |                  semmivel tisztába, aminek a folytatása a mai napon túl
4431 XXI   |              tisztába, aminek a folytatása a mai napon túl esik. Hanem
4432 XXI   |               versenyez, hogy melyik tudja a másikat nagyobb gyorsasággal
4433 XXI   |                 reá. Lankadombig én hajtom a lovakat, Lankadombrul vissza
4434 XXI   |                     Topándy be volt avatva a titokba, s gondolta, hogy
4435 XXI   |                  körül egészen átváltozott a világ; ő azt hitte, hogy „
4436 XXI   |                    lett, mint volt tegnap. A tegnapi zajos jókedv olyan
4437 XXI   |                 jókedv olyan rosszul rejté a halálmegvető elszántságot,
4438 XXI   |                    amilyen jó árulója volt a mai mélázása a szívét eltöltő
4439 XXI   |                árulója volt a mai mélázása a szívét eltöltő boldogságnak.~
4440 XXI   |                    megszólalt, magasztalva a szép májusi mezőt, abból
4441 XXI   |                 abból is kitalálhatá, hogy a szív is tavaszt érez belül.~
4442 XXI   |                vidámnak lenni, reményleni, a jövőtől jót várni, szeretni
4443 XXI   |             kifutott eléjük, s összecsapta a kezeit.~– Magukat kergették,
4444 XXI   |                 volt az első, aki leugrott a szekérről, nyájasan nyújtva
4445 XXI   |                szekérről, nyájasan nyújtva a leánynak kezét.~– Megjöttünk,
4446 XXI   |                 nem is vártál ebéddel, jut a tiedből nekünk is.~– Nem
4447 XXI   |                    is.~– Nem abból – szólt a leány suttogva és elpirulva. –
4448 XXI   |                elpirulva. – Tudja, hogy én a cselédek ételéből szoktam
4449 XXI   |                    kétszer; Dezső megkapta a csókot.~– Most aztán adj
4450 XXI   |                maradunk. Nekem pedig küldj a szobámba mosdóvizet, nagyon
4451 XXI   |                leveléből Cipra felől, hogy a szegény leány minden kérdésére
4452 XXI   |                 hanem futott szobájába.~Az a levél! Az a levél! – Ez
4453 XXI   |                  szobájába.~Az a levél! Az a levél! – Ez volt eszében
4454 XXI   |                  Legelső volt: azt kivenni a zárt fiókból és elolvasni.~
4455 XXI   |                     feltörje-e, ne törje-e a pecsétet. El is szakadt
4456 XXI   |                    pecsétet. El is szakadt a boríték a kezében, amint
4457 XXI   |                    El is szakadt a boríték a kezében, amint a pecsét
4458 XXI   |                   boríték a kezében, amint a pecsét nem akart engedni.~
4459 XXI   |                  engedni.~És aztán olvasta a következőket:~„Uram.~Azon
4460 XXI   |              terheli, folytatása nem lehet a kettőnk közötti szövetség.
4461 XXI   |                  közötti szövetség. Ön, ki a szerencsétlenségbe rántá
4462 XXI   |              ábrándjaim adtak éltet, s kit a hideg való eltemetett; de
4463 XXI   |                    le székére.~Hát ez volt a megcsókolt levél tartalma?~
4464 XXI   |                    tartalma?~Ez volt abban a levélben, amit a halálország
4465 XXI   |                volt abban a levélben, amit a halálország küszöbén nem
4466 XXI   |                 nem mert fölnyitni, nehogy a boldogság, ami abból reá
4467 XXI   |                    akarták rám nézve tenni a meghalást.~Ilyen levelet
4468 XXI   |               Hiszen igaza van. Nem voltam a bibliai József Potifárné
4469 XXI   |                    Potifárné ellenében; de a szerelem nem kezdődik-e
4470 XXI   |                    szerelem nem kezdődik-e a bocsánaton? Vádoltam-e én
4471 XXI   |               bocsánaton? Vádoltam-e én őt a gyűrű birtokáért, amit a
4472 XXI   |                   a gyűrű birtokáért, amit a vízbe ejtett? S kitől tudhatja
4473 XXI   |                    én bűnöm nagyobb volt-e a vízbe dobott gyűrűnél?~És
4474 XXI   |                  tudhat arról, mi történik a pokolban: ily hidegvérrel
4475 XXI   |                   az orgyilkost, rám vetve a vádat, hogy megöltem magamat
4476 XXI   |                jönni kell, s kiköszörülték a kést, mielőtt kezembe veszem.~
4477 XXI   |                gyűlölhetni! Szívembe döfte a tőrt, és én csak a csókra
4478 XXI   |                   döfte a tőrt, és én csak a csókra emlékezem, amit adott…”~
4479 XXI   |                tekinte föl. Hát Cipra állt a háta mögött. A szegény cigányleány
4480 XXI   |                  Cipra állt a háta mögött. A szegény cigányleány nem
4481 XXI   |            Lorándnak; ő maga hozta el neki a mosdóvizet.~A leány arcán
4482 XXI   |                hozta el neki a mosdóvizet.~A leány arcán látszott a gyöngéd
4483 XXI   |                     A leány arcán látszott a gyöngéd rémület, ő rég szemlélhette
4484 XXI   |                csak azt látja, hogy Loránd a levéltől beteg.~Ismeri azt
4485 XXI   |                 levéltől beteg.~Ismeri azt a rózsaszín papírt, ismeri
4486 XXI   |            rózsaszín papírt, ismeri azokat a finom vonásokat.~– Ezt Melanie
4487 XXI   |                 teljes tekintetet vet arra a levélre.~És a cigányleány
4488 XXI   |          tekintetet vet arra a levélre.~És a cigányleány elérti, mi van
4489 XXI   |           tekintetben mondva, mi van abban a levélben írva, s vadállati
4490 XXI   |                   tépi azt ezer darabra, s a földre vágva, eltapossa
4491 XXI   |                     Látod, látod: nem azok a cigányleányok, akiknek az
4492 XXI   |                szótlanul. Egyik sem tudott a másiknak mit mondani. Csak
4493 XXI   |                    felől, hogy lehetne ezt a másik szomorú lényt megvigasztalni, –
4494 XXI   |                 meg fogom vallani. De „az” a halovány arc nem lesz azok
4495 XXI   |                   arcot! Jókedvünk legyen! A fulánkot nem látja senki.~–
4496 XXI   |                   senki.~– S ki tudja, még a méh is belehalhat abba.~
4497 XXI   |                   egyszer visszafordult.~– A kártya mind megmondta ezt
4498 XXI   |               Hanem magának még mindig áll a gyilkos. A zöldruhás leány
4499 XXI   |                  még mindig áll a gyilkos. A zöldruhás leány pedig még
4500 XXI   |                  eltávozott, felszedegette a földről a széttépett, eltaposott