Fezejet
1 I | tarka madártojást hoz nekem majd haza!~– Óh, én is elmegyek
2 I | legközelebbi gondolatom.~– Majd utána megyünk. Ő már elutazott.~–
3 I | itt magamban maradni.~– Majd megkérdem nagyanyánktól.~
4 I | mondta az öreg béresnek, hogy majd a kertek alá fogunk kerülni;
5 I | tudja azokat elfeledni? Majd kegyes, istenfélő szóval
6 II | aki anyám szerelmét tőlem majd elrabolja.~Mindenképpen
7 II | hogy csak menjek utána, majd ő elvezet.~Rászántam magamat.~
8 II | kapaszkodva biztatott, hogy majd elvezet ő így is.~Azzal,
9 II | dalolni kezdett, hogy tán azt majd jobban megértem, s kezével
10 II | ágyam felé akart tolni, hogy majd abba beletör; hanem én egyet
11 II | hogy nem tette. Így is majd megöl bennünket a tudományával.
12 II | s írja a penzumot, mert majd megint nem kap reggelit,
13 II | hogy őt is így kacagják majd a pékműhelyekben.~– Hja,
14 II | az előadottakból, hogy én majd a történet folyamában mentül
15 II | egyszer elnyeltem, midőn majd belefulladtam a Dunába.
16 III | Sohasem fogsz bort inni! No, majd meglássuk, hogy állsz szavadnak
17 III | amelyen át őhozzáig el lehet majd jutni.~Én is olyan úr akarok
18 IV | átjön a muzsikaszóra. Aztán majd reggel felé feltegyük a
19 IV | s helyette ez állt ott: „Majd elmégy előlem, te vén képmutató!”~–
20 IV | szólt bele az esküdt. – Majd szépen elhúzzuk a regálékból,
21 IV | csak oda kell neki vinni.~Majd meg egy-egy tréfás képet
22 IV | élődni ezen a tréfán. S majd meglássák uramöcséim, teszek
23 IV | még olyat, gondolok én ki majd valamit, hogy vason kísérnek
24 IV | egy spanyol inggallér.~– Majd mindjárt el fog ez hallgatni –
25 IV | Csak tessék előremenni, majd én utolérem; egy kicsit
26 IV | ismerősül az esküdt – bizony majd alig akart bennünket beereszteni.~–
27 IV | sülthalnak, hogy meg ne égjen, majd rátalálunk mi valahol a
28 IV | venni. Még azon túl van egy, majd azt is meglátjuk mindjárt.~
29 IV | attól fél, hogy ezt még majd meg is tudják odahaza.~Szerencséjére
30 V | csapák tévútra ne vezessék; majd olyan helyekre akad, ahol
31 V | állhatatosan a lovas körül, s majd előtte, majd utána repkedett.~
32 V | lovas körül, s majd előtte, majd utána repkedett.~A lovas
33 V | jó helyen vagy, pajtás; majd reggel eljövök érted, s
34 VI | táncol.~Mert Bálnokházyéknál majd mindennap volt társaság.
35 VI | szereped lesz Melanie körül, ha majd elébb férjhez megy valakihez
36 VI | ha még egyszer kimaradsz, majd ego tibi musicabo! Most
37 VI | nem jöttél, azt gondoltam, majd le fogsz késni a tanulással,
38 VI | hogy írjak magam is, mert majd egyszer rájönnek a kegyes
39 VI | megharagusznak érte.~Óh, majd a szívem szakadt meg!~Leborultam
40 VI | írtál, de nem fogadom el, majd megírom magam. Megtanulok
41 VII | te híres hegedűs; aztán majd most megmutasd, hogy milyen
42 VIII | kimondani?~– Még nem.~– No, majd megtanulja. Hát, kedves,
43 VIII | üldözése elrontott nála, majd helyrehozza a nők pártfogása.~–
44 VIII | uram, hagyjon magamra, majd gondoskodni fogok róla.~–
45 VIII | is fogja tudni, mire húz? Majd én mesélek neki valamit.
46 VIII | együtt akartam veled lenni.~– Majd holnap.~Loránd attól félt,
47 X | azért, hogy elmondhassam majd az öregúrnak, hogy maga
48 X | bejönni, azt mondta, hogy majd ha visszatérek, kocogtassak
49 X | valóm volt. Mit mondjak majd urambátyámnak, ha megjön?
50 X | megfogom a másikat, s akkor majd meglátjuk, hogy melyikünk
51 X | urat, akinek az útlevelével majd odább szöknek.~– Micsoda
52 X | a teátrumtól, aki aztán majd úgy elmaszkírozza az úrfit,
53 X | kell az ilyesmit, mikor majd vallatni fog. Hát megmondom.
54 X | utolsó cseppig a titkát. Majd maga csak vigyázzon rám,
55 X | jurátust el akarják fogni! Majd keresi az most neked, hogy
56 X | bátyját megszabadítsuk; hát majd végigkopogtatunk itt a többi
57 X | olyat csípett a karomon, majd elordítottam magam. Ez nála
58 X | volna vele mint péklegény.~– Majd utazom mint légátus.~– Az
59 X | Ha nagyon fogok dalolni, majd rajtam vesz a figyelmük,
60 X | nem veszik észre. Ha kell, majd egy kicsit beléjük is veszek,
61 XI | van kiállni tekintetét. Majd rám is kerül a sor.~– Hogyan? –
62 XI | megmondani, hogy hol?~– Majd egyszer megmondom, édesanyám.~–
63 XI | Miért nem mindjárt? Mikor?~– Majd – tíz év múlva. – Alig mertem
64 XI | fenyegetőzésekkel veszekedni; majd megint Fromm papa, ki igen
65 XI | engedélyül kicsikart, akkor majd ha visszajön, mondok neki
66 XII | akkor én visszajövök; aztán majd ott húzd el az én nótámat,
67 XII | többi?~– Hát gyere ide, majd elszámlálom – szólt a nő,
68 XII | ha kutatni kezdek, abban majd nem lesz köszönet.~– Hát
69 XII | mind a tied lehet.~– De majd nemcsak a hintót kutatom
70 XII | amelyik a kezedben van; majd adtam volna én neked passzust
71 XII | mélázásba ment át arca. Majd tétova tekintettel lépett
72 XIII | nagyot nevetve Topándy. – Majd meglátjuk, hogyan álljuk
73 XIII | gyere fel, öcsém: az asszony majd kiadja számodra az öt napra
74 XIII | átalag vinkót; – vedd át, majd a juhász megtanít rá, hogyan
75 XIII | hogy éjszaka utazzatok.~– Majd fegyvert hordok én is magammal
76 XIII | Ugyan ne vágj a szavamba! Majd megtudod! – förmedt rá Topándy,
77 XIII | maga nem üldözi érte magát. Majd elfelejti, mire megvénül.~
78 XIII | Loránd.~– Mondtam már, hogy majd megtudod; nem fut el előled
79 XIV | Topándyra. – Maguk azt teszik majd, ami annak a kisasszonynak
80 XIV | bizalmas lanyhasággal. – Majd én fölcicomázom, legyen
81 XIV | kisasszonynak! Üljön le, majd én felbodorítom a haját!~
82 XIV | Micsoda?~– Adsza az ollót, majd megmutatom – szólt Loránd;
83 XIV | a gondolatban, hogy így majd nem fogja más oly hamar
84 XIV | annál ügyesebb vagy, tudom; majd tőled tanulok. Óh, te nagyon
85 XIV | bemálházás miatt; légy szíves majd egy vasalót adatni, ki kell
86 XV | kinyílik.~– Jól van, hát majd vigyázok rátok.~Azzal Loránd
87 XV | nyikorogna.~A szívlüktetés majd kiszakította keblét.~„Ha
88 XV | szilaj tekintettel Cipra. – Majd csak itt!~Azzal végigvágta
89 XVI | Maga igen halavány. Jőjön, majd én mondok magának szerencsét.~–
90 XVI | Szerencsét?~– No igen: majd én magának kártyát vetek.
91 XVII | Melanie anyja fülébe súgott:~– Majd ha egyedül leszünk.~Az asszonyság
92 XVII | asszonyság jobban tudta ezt („Majd ha egyedül leszünk, akkor
93 XVII | azon időre magamhoz viszem. Majd később vissza fogom őt hozni
94 XVII | fölkeresni menjen.~– Hiszen majd találkozunk még a kedves
95 XVIII | hogy odáig vigyenek, ahol majd bevallom, hogy meg vagyok
96 XVIII | nyargalva a végzet elé.~És mikor majd az est utoléri az utasokat,
97 XIX | az? Maradjunk itthon! – Majd lesz még rá idő.~És midőn
98 XX | ami összejövetelünknek majd nagyon is ditirambi hangulatot
99 XX | hogy tartsa ezt akkorra, majd ha bor lesz az asztalon,
100 XX | kiszámításában, hát még én majd tökéletesítem az asztronómiai
101 XX | létrehozni, hogy elfogadta majd az angolt, majd a rácot
102 XX | elfogadta majd az angolt, majd a rácot elsőnek az ivásban,
103 XXII | van-e bátorságom? No, azt majd meglátod. És egyúttal azt
104 XXII | felkészüléssel előrohan, hogy majd mint megmutatja ő most mindjárt
105 XXII | még rám is féltékeny volt. Majd megölt. – Pedig mi nagyon
106 XXII | vagy te ölve.”~Ezt a gúnyt majd mindjárt elűzzük erről a
107 XXII | nagyanyánk s maga a farizeus. Mi majd bevégezzük a számadást a
108 XXIII | Loránd könnyűvérrel felelt~– Majd ha visszatérünk.~– Honnan?~–
109 XXIV | birtokos hölggyel összekelhet, majd tán a primae nonus becses
110 XXIV | végrehajtottam, hogy mi lesz majd annak a jutalma, de ha mindazt,
111 XXV | volt már az áldásod. Eredj, majd Borcsa asszony ád egy pohár
112 XXV | leányt is meg a pénzt is; majd az üres fazekat vissza fogja
113 XXV | valamit.~– Ne mentegess engem; majd mentsd magadat a pokolban,
114 XXV | nagyapja előtt; annak hazudd majd ki a két szemét. Én zsivány
115 XXV | hanem otthon tartja, hogy majd a tréfa annál nagyobb legyen,
116 XXVI | kíváncsian lesték, mit mond majd a cigányasszony.~– Pedig
117 XXVI | furcsa tréfának. Hogy fogom majd az utcát seperni, hahaha!~–
118 XXVI | másikat a lánccal. Ezután majd ketten fogunk egymáson nevethetni.~–
119 XXVII | csapkod feléjük.~– Visszajövet majd kettővel többen lesztek! –
120 XXVII | összegyűjtögettünk, hogy majd elvisszük magunkkal más
121 XXVII | azt vallatni fogjuk.~– Azt majd csak bízd aztán rám-szólt
122 XXVII | Pofók, talán fázol? No, majd mindjárt felmelegszel. Add
123 XXVII | hogy lásson parancsolni! Majd iszom én mást, ha vége lesz.~
124 XXVII | Még aki nem ismerne is, majd megmondom neki, hogy ki
125 XXVII | kötözve; hogy kérdezem meg majd az úrfitól nagy nyájasan: „
126 XXVII | agyát.~Szíve úgy dobogott, majd kiszakítá keblét, és minden
127 XXVIII| Ugye, leányom! Katonadolog! Majd visszaadjuk az atyafiaknak.
128 XXVIII| Hát várd türelemmel! Majd elmondom. Hiszen nincsen
129 XXVIII| dobolni mind a négy ajtón. Majd én beleszólok a rátóti furulyával
130 XXVIII| mészverembe! Gyere no! Gyere hát! Majd ott az oltott mészben lemegy
131 XXIX | pattogott Borcsa asszony.~– Majd megfogja a Marcsa.~A cigányasszony
132 XXIX | lakik ebben a faluban.~– No, majd kérdőre vonjuk, mihelyt
133 XXIX | meglopott, kirabolt.~– No iszen majd lefülelem, csak idejöjjön.~
134 XXIX | kapják meg csak nálad, majd beültetnek a hűvösre, majd
135 XXIX | majd beültetnek a hűvösre, majd kikérdezik, hova tetted
136 XXIX | úgy fütyölnek a golyók.~Majd ismét gyérül a lövöldözés,
137 XXX | szokás. Gyógyulj meg csak! Majd veszünk szép ruhát, aranyos
138 XXXI | maga fog írni anyjának, az majd nagyon büszke hangon lesz
139 XXXI | Többet vártam. Hát eszerint majd csak magam viszem el ezt
|