Fezejet
1 I | hogy valaha pörölt volna valaki a házunknál.~Sohasem láttam
2 I | fölösleges szavai.~És még valaki volt ilyen komoly a családunkban,
3 I | semmi látnivaló.~– Bántott valaki, Loránd?~Bátyám nem felelt
4 I | egy bűnnel többet vigyen valaki magával a másvilágra, melyet
5 II | gondolat volt rám nézve, hogy valaki éhezzék. És még hozzá: büntetésből
6 II | elvesztettem minden tájékozásomat, valaki ily földalatti sötétségben
7 II | vargákról? No? Imádkozik valaki a húsért, a kabátért, a
8 II | engedni.~Nehogy azonban valaki arra a félelmes gondolatra
9 III | fogok odajutni.~S ha énnekem valaki akkor azt mondta volna:~
10 III | nagyon megkeserített az a valaki, aki azt legelőször felfedezte
11 III | még ha azt mondta volna valaki, hogy ez a cifra jólét,
12 IV | Nehogy pedig azt higgye valaki, mintha Topándyt tán az
13 IV | világunkban az is érdem, ha valaki a nyilvánosság előtt meri
14 IV | a papokat gúnyolta benne valaki, de úgy, hogy azt senki
15 IV | kép, láthatártalan táj. Valaki panaszol olyan hangon, amely
16 IV | arcára, amilyet csak kívánhat valaki véletlen fejében.~Szolgabíró
17 IV | hogy esküdt úr azt hitte, valaki énekel, hogy eresszék be; –
18 IV | tálat.~Képzeljen magának valaki egy gazdasszonyt, akinek
19 V | még ha közelről nézné is valaki, ne gyaníthasson semmit.~
20 VI | kijutott részemre, hogy valaki felváltotta Melanie-t a
21 VII | monda ő. – Nem én adom, valaki más; nem is ajándék, hanem
22 VII | volt rám nézve mindig, ha valaki ajándékot akart adni, az
23 VIII | erek’!” De hát hiszi-e azt valaki, hogy én azon nevetni tudok,
24 VIII | tudok, mikor azt látom, hogy valaki megszökik innen, anélkül,
25 IX | évig senki. Ha megtudná valaki, még megtehetné azt a bosszút,
26 IX | tudni akarná, hogy él-e még valaki itt, s meg-meg elaludt.~
27 X | neki, melyet ha ki akart valaki nyitni, elébb a kilincsét
28 X | tudnám is, hogy szökteti valaki a más ember feleségét, mi
29 X | felőlem ezt a rágalmat mondja valaki.~– Bizonyos lehetsz felőle!~–
30 X | én, hogy nekem fizessen valaki, mikor jurátust szöktetek?
31 X | még nagyon sok ember jár. Valaki felismerhetne.~– Hát akkor
32 X | elhaladt, a hátulsó bakról valaki lehömpörödött elénk, s kacagva
33 XI | kocsisra: a mieink voltak.~Valaki érkezett tőlünk!~Futottam
34 XI | bőrfüggönyeit.~Óh, nem „valaki”: az egész család volt itt!
35 XI | kézen vezetett alakhoz intéz valaki, azt rögtön hamuvá fogja
36 XI | kezdett rám nézve Fánny „valaki” lenni. Ez az ő szofizmája
37 XII | jelleme titkai közé láthatna valaki s sietett betakarni hibáját.~–
38 XIII | ellenkezőt mondhatna is valaki, hol találhatná meg őt,
39 XIII | hívó hangot feljegyezze valaki, mint mikor Varsóban négyezer
40 XIII | élet. Ha imádságért osztaná valaki a jót, nekem nem volna betevő
41 XIII | egy neme a bátorságnak, ha valaki a pietásokat külsőleg is
42 XIV | egyedül maradt, mielőtt valaki meglephette volna, letérdelt
43 XIV | hibáit, hogy megláthassa valaki; de ha fölébresztik azt
44 XIV | míg elfogadására érkezik valaki, le tudott szállni maga
45 XIV | távollevőre gondolt most valaki, aki talán éhezik?~– Óh, „
46 XIV | súgá vissza Melanie.~Tehát valaki mégis van!~Ez Ciprát megörvendezteté.~
47 XV | virrasztok reggelig, hogy valaki rátok ne törjön.~Cipra visszaszökött
48 XVI | irigy-leány a kártyában, valaki más. Mutatóujját arra a
49 XVI | nagy szerencsétlenségtől! Valaki bántani akarja nagyon. De
50 XVI | bántani akarja nagyon. De valaki védelmezni fogja.~Loránd
51 XVII | észre, ha mellette elmegy valaki: köszön-e, vagy nem köszön.~
52 XVIII | Az, hogy mint szeretheti valaki a rántott halat és a rántott
53 XVIII | volt a dandynek, mint mikor valaki véletlenül a meggyújtott
54 XX | lehetséges, hogy anyám vagy valaki más közülök kegyelendő kíváncsiságból
55 XX | Egyszerre csak megfogta valaki hátulról ütésre emelt öklömet,
56 XXII | is mutatta légyen magát valaki a háziak közül Borcsa asszony
57 XXII | meglehet, hogy Áronffy urat más valaki árulta el, tán valami könnyelmű
58 XXII | szívének összegyűlt keserűségét valaki előtt ki ne öntse, s ha
59 XXIII | benőtt ajtón belül, mintha valaki kocogtatna láthatlan ujjával,
60 XXIV | foghatva, mi jogon bátorkodik valaki őt ilyenkor megállítani
61 XXVI | attól félne, hogy észreveszi valaki; az asszony szeme mindig
62 XXVII | megtudni, nem szeretne-e valaki közülünk hátramaradni, nem „
63 XXVII | álltok lesbe, s amint onnan valaki segítségül akar jönni, azt
64 XXVII | mellett foglaltok helyet, s ha valaki az első ajtón akarna kiosontani,
65 XXVII | kastélyba, ha lármát ütne valaki, ha azok odabenn fölébrednének,
66 XXVII | Milyen nevetség volna az; ha valaki meglátná, továbbmondaná,
67 XXVII | sokszor, hogy szerethetett meg valaki valakit, mivel igézték meg!
68 XXVIII| még ha betörnének is, mire valaki a folyosó végéről idáig
69 XXIX | fülét a vastábla nyílásához. Valaki megkopogtatta a vastáblát
70 XXX | eltávozása után, midőn ismét jött valaki.~Daruszegi Miklós volt az,
71 XXX | Ha erre tudott volna neki valaki felelni!~Még ott térdelt
72 XXXII | nyáron, korán reggel, mielőtt valaki fölkelt volna a háznál,
|