Fezejet

 1 I     |       szót fogadok, csak vigyen át atyámhoz.~– Jer hát! Add
 2 I     |  ajtaját egy-egy emberélet-időn át befutja a repkény. Tudjátok,
 3 II    |       gyermekének, s nekem adja át a saját szülőit!~Ha uralkodó
 4 II    |         jónak látta nem engedni át Lorándnak a válaszolást,
 5 III   |        nem fér le három sorban.~Át voltam hatva azon hittől,
 6 III   |   váltig maraszták, hogy jöjjön át hozzájuk éjszakára; de ő
 7 III   |       Láttam az utakat, amelyen át őhozzáig el lehet majd jutni.~
 8 III   |         Még akkor a Csallóközön át kellett Pozsonyig tengelyen
 9 IV    |       tivornyatanyává alakított át.~– Ah, arról van szó? Disztingváljunk,
10 IV    |        régiség tulajdonába ment át, sőt egy Duna melléki városban
11 IV    |         maga kórházzá alakított át.~– A példák nem szolgálnak
12 IV    |         nem lehet komázni. Adja át a kolostor kulcsait, hogy
13 IV    |   tányérokkal zörögnek, menjünk át a húgom szobájába. Ott fog
14 V     |       érformát képezett, melyen át a Tiszába folyott le a mocsár
15 V     |         folyvást, hogy ugrálnak át a feje fölött, hogy iparkodnak
16 V     |        a paripa vígan kaptatott át vele a megjárt helyre, s
17 VI    |        megírtam helyetted. Nézd át, hogy jól van-e!~Meg voltam
18 VIII  |  biztatta fel Gyálit, hogy adja át a fiskusnak azt az albumot.~–
19 IX    |  ismeretlen démonnak adta volna át kezét.~– Mit keressek én
20 X     |         tud, hogy aki a határon át akar menni, annak passzusának
21 XI    |        szükséged van. Ne engedd át magadat az indulatnak! Ülj
22 XI    |         sima arcú férfival kelt át, s azzal együtt Bécsbe is
23 XII   |        ez a gondolat villámlott át lelkén: „Íme itt van az
24 XII   |          egész csendes éjszakán át; a farkasok fognak rá felelgetni,
25 XII   |  egyszerre sötét mélázásba ment át arca. Majd tétova tekintettel
26 XIII  |        az átalag vinkót; – vedd át, majd a juhász megtanít
27 XIII  |       azonban más tárgyra vitte át a beszédet, s nem beszélt
28 XIII  |    tanultam. Sokszor éjszakákon át elkínzott valami eszme,
29 XIII  |        emelkedő hold az ablakon át vetett derengő világot.
30 XIII  |        saját maga ellen engedje át. Meghal, de meg nem szégyenül.
31 XIII  |        meghalni nem enged. Vedd át tőlem e hagyományt, hadd
32 XIII  |        emberhez. Kinek küszöbét át nem léptem soha, kinek soha
33 XIII  |       ki van egyenlítve”, s add át nekem e rettentő kötlevelet!
34 XIV   |     annyi könnycseppé változzék át.~Így vártak Melanie-ra Lankadombon.~
35 XV    |         volt, s aszerint vonult át rajta két egymást keresztbe
36 XVI   |          Ha ezt elmondom önnek, át fogja látni, hogy semmi
37 XVI   |     családi élet alakította így át. Nem lehetséges-e, hogy
38 XIX   |     első napokon, hogy e helyet át kellett neki engednem: e
39 XX    |      Egyszer aztán Loránd vette át a társalgás vezetését.~Azt
40 XX    | elsőbbségét e téren sem engedék át.~Akadt egypár békülékeny
41 XX    |        világos gondolat rémlett át, mely egész testemet végigborzongatta.
42 XXI   |        Mit beszéltek, mit éltek át azon éjszakán az oly régen
43 XXII  |     indítványozza, hogy menjünk át Sárvölgyihez, ott nagy trakta
44 XXII  |    falusi látogatáshoz; megyünk át Sárvölgyiékhez.~– Sárvölgyiékhez? –
45 XXII  |     megtudni, azt, hogy ki adta át eredetileg a leírandó első
46 XXII  |         az ifjútól, hogy ölelje át, s így átölelkezve rohanjon
47 XXIV  |   keserű szenvedéllyé változott át, mely képes egy viszontgyűlölő
48 XXVII | megnézni estenkint, a tolózárak át vannak-e reteszelve, a keresztrudak
49 XXVII |          Aki ajtón vagy ablakon át menekülni akar, halálfia.~–
50 XXVII |          a fák mögül az ablakon át visszalövöldözzetek rájuk! –
51 XXVIII|        Loránd jobb karját fonta át; belecsimpajkózott lerázhatatlanul,
52 XXIX  |          látom; hát csak essünk át rajta szaporán, vegye elő
53 XXIX  |         nyílással középen, amin át ki lehetett az utcára tekinteni;
54 XXIX  |      egy rémes sikoltás hasítja át.~Mint mikor éjjel egy leány
55 XXIX  |  veszett fenevaddá változtatott át, s ki fájdalomdühében elfelejtette
56 XXIX  |  tétovázik, amíg tusakodva méri át az ajtótól az ablakig és
57 XXX   |    Hallhattad szavát az ablakon át, mikor mindennek vége volt.
58 XXX   |    feltöretni; s midőn az ajtón át a napvilág behatott a sötét
59 XXX   |         egy futó villáma vonult át az örömnek, azután ismét
60 XXXI  |     mint az övé: én nem lehelem át lelkemet szeretőm lelkébe;
61 XXXI  |    határát, ha halottat visznek át rajta.~Hanem most egészen
62 XXXII |    Egyszer a csákóját lyukasztá át a golyó.~Hányszor hallottam
63 XXXII |   legrosszabbat sejtve rohantam át hozzá.~Midőn beléptem szobájába,