Fezejet

 1 XII   | hatalmaskodó hangon megszólalt a rabló:~– No, csak ide gyorsan
 2 XII   |     odadobta neki az asztalra.~A rabló felkapta mohón, s a szeszvilágnál
 3 XII   |        mennyi pénz? – riadt rá a rabló.~– Négyszáz forint.~– Négyszáz
 4 XII   |    Négyszáz forint! – ordított a rabló, a tárcát mindenestül az
 5 XII   |         teringette! – ordított a rabló, öklével az asztalt ütve,
 6 XII   |        hüvelyknyire hatolt be.~A rabló egy hanggal alább kezdett
 7 XII   |        odahajítva az asztalra.~A rabló elkezdte azt műértőleg nézegetni.~–
 8 XII   |      adom.~Ebben a pillanatban a rabló hirtelen elkapta a nő kezét,
 9 XII   |       bírt eleget megijedni, s a rabló nem bírt eléggé ijeszteni;
10 XII   |   egészen más képeket alkot. Egy rabló találkozása egy védtelen
11 XII   |         másikkal pedig kirántá a rabló öve mellől a másik pisztolyt.~
12 XII   |      mellől a másik pisztolyt.~A rabló, mint a megriadt fenevad,
13 XII   |       moccanj! – szólt Loránd, a rabló homlokának irányozva a pisztolyt.~
14 XII   |         irányozva a pisztolyt.~A rabló azonban jól látta, hogy
15 XII   |  izgalomban eszébe sem jutott.~A rabló tehát hirtelen lekapta a
16 XII   |   meghalsz! – rivallt rá ismét a rabló. Loránd pedig folyvást a
17 XII   |           s felhúzta azt.~Erre a rabló hirtelen hátraugrott, az
18 XII   |        pariparobogás hangzott: a rabló menekült. Mikor aztán kiért
19 XIII  |  kezemről, amint megszorította a rabló; s nézzen ide: az ínyem
20 XIII  |       szakad. – Milyen volt az a rabló? – szólt ismét a nőkhöz
21 XIII  |     asszony nem akar emlékezni a rabló arcvonásaira, amiket pedig
22 XIII  |        sem említette azt, hogy a rabló cigány volt.~– Nem tudom,
23 XXV   |       kell nekem. Te haramia! Te rabló!~S azzal lerántá szeméről
24 XXV   |  Sárvölgyi, nyájasan cirógatva a rabló barna pofáját. – Hiszen
25 XXV   |           riadt közbe mérgesen a rabló. – Nem bánom én, akármi
26 XXV   |       mellé helyezve a székre.~A rabló szemei kápráztak. Ott sok
27 XXV   |          Az ezüstből – suttogá a rabló.~– Tartsd hát a süvegedet!~
28 XXV   |     kétcsövű pisztolyt tartott a rabló orra elé, felvont sárkányokkal.~
29 XXV   |          alá eltakarva szépen.~A rabló nagyot hördülve tántorodott
30 XXV   |         szemeidet – nyikorgott a rabló a szájába fogott késen keresztül. –
31 XXV   |      Csak vakmerő tudott lenni a rabló, de nem bátor.~– Tartsd
32 XXV   |      marék ezüstpénzt odatette a rabló süvegébe.~– Most már aztán
33 XXV   |        szedd össze az eszedet!~A rabló elrakta zsebeibe a pénzt,
34 XXV   |          fejedre ki van tűzve.~A rabló szemérmesen mosolygott,
35 XXV   |          egy koronás kígyóból.~A rabló utána számlálta, ujjaira
36 XXV   |      eljössz azzal a levéllel…~A rabló bizalmasan hajolt közelébb,
37 XXV   |        alkuvó kezet szorított. A rabló eltávozott az ajtón, amelyen
38 XXVII |      vágja azalatt.~Erre egy vén rabló felelt:~– Hoztál volna akkor
39 XXVII |        nagy elbizakodottsággal a rabló.~– Korvé meg Pofók! Ti az
40 XXVII |           Itt vannak – szólt egy rabló, szűre alól előmutatva a
41 XXVII |       lova nyakát megveregetve a rabló. – Ne búsulj, holnap térdig
42 XXVIII|       tette a rémület: letépte a rabló kezét szájáról, s míg vonagló
43 XXVIII|     lekésellek! – dörmögött rá a rabló, kirántott kését a leány
44 XXVIII|        Vessz meg hát! – ordítá a rabló, kését a leány keblébe döfve.~
45 XXVIII|       öklével oly ütést talált a rabló arcára, hogy annak két foga
46 XXVIII|        volna valamit.~A negyedik rabló csákánnyal kezében az ajtófél
47 XXVIII|     ordíts! – riadt rá az ötödik rabló – elrémíted a többit.~Azzal
48 XXVIII|      cselédház előtt ácsorgó két rabló hirtelen futva közeledik
49 XXVIII|         vén Kandúr. A dühtől égő rabló, ki a második lövés lobbanásakor
50 XXVIII|   fogakkal szétmarcangolására!~A rabló sem töltögette fegyverét,
51 XXVIII|    Loránd most tudta meg, hogy a rabló Ciprának az apja. Saját
52 XXVIII| veszettül támadt újra Lorándra a rabló.~De most már nem azon törekedett,
53 XXVIII|        levágta őt a földre, de a rabló, mintha vasból volnának
54 XXVIII|         színig oltott mésszel.~A rabló ebbe akarta belerántani
55 XXVIII|         leszünk mind a ketten!~A rabló kacagott.~Loránd minden
56 XXVIII|     Loránd bal karját hirtelen a rabló dereka alá vetve, annál
57 XXVIII|            Hanem jól sikerült.~A rabló a légben érezve magát, elveszté
58 XXIX  | feláldozót is felfalni? Tizenkét rabló közelléte még szövetségesnek
59 XXX   |      azzal a gyanúval, hogy ő, a rabló leánya, ajtót nyitott rabló
60 XXX   |      rabló leánya, ajtót nyitott rabló apja előtt, s egyetértett