1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1718
Fezejet
501 VII | a kérdező szemébe.~Nem! Nem fogok hazudni. De nem is
502 VII | Nem! Nem fogok hazudni. De nem is árulkodom.~– Felelsz-e? –
503 VII | harmadszor is az igazgató.~– Nem felelhetek.~– No, ez szép
504 VII | felelhetek.~– No, ez szép szó! Nem ismered tán azt az embert?~–
505 VII | az embert?~– Ismerem; de nem árulom el.~Azt hittem, hogy
506 VII | hogy a direktor e szónál nem fog kevesebbet tenni, mint
507 VII | szerecseny leszek tőle.~Nem azt tette: a burnótszelencéjéhez
508 VII | Tévedés volt, az igaz, de nem bűn, amit elkövettetek,
509 VII | hozzám fordult.~– Miért nem akarod megnevezni, aki ez
510 VII | ez iratokat lemásoltam, nem tudhattam, hogy tiltott
511 VII | de úgy kell hinnem. Azért nem fogom megnevezni a leíratás
512 VII | könnyebb nekem bűnhődnöm, ki nem tudtam a célt, mint annak,
513 VII | mondék felé fordulva – nem ön maga tanított-e meg engem
514 VII | Scaevola hőstörténetére, nem ön maga tanítá-e szavalnom
515 VII | velem tenni akármit, én nem árulkodom; s ha volt bátorsága
516 VIII | Loránd nevét kimondani?~– Még nem.~– No, majd megtanulja.
517 VIII | fiatalság hazaszéled.~– Én nem tartóztatom fel őket.~–
518 VIII | tartóztatom fel őket.~– Ugye, nem? Hiszen itt marad Loránd.
519 VIII | Mit beszél ön?~– Amit nem volna szabad kibeszélnem.
520 VIII | volna szabad kibeszélnem. Nem is mondanám másnak, csupán
521 VIII | semmi papírdarab szobájában nem található. A hírlaptöredékek,
522 VIII | jutottak, kéziratával össze nem hasonlíthatók. Ha eddig
523 VIII | kéziratok ugyanazonságát rá nem bizonyíthatja. Öccse, ki
524 VIII | bizonyíthatja. Öccse, ki lemásolta, nem vallott ellene semmit.~–
525 VIII | mégis úgy tetszik, hogy nem mindent semmisített meg,
526 VIII | ajkait vérig harapdálta.~– Nem tud ön segíteni Lorándon
527 VIII | fogja őt menteni?~– Azt nem, hanem meg hagyom őt szökni.~–
528 VIII | menekülni.~– De hiszen mi nem így egyeztünk egymással.
529 VIII | egyeztünk egymással. Ön nem ezt ígérte nekem.~– Kedvesem,
530 VIII | önhöz oly bizalmas. Azt csak nem tagadhatja ön el, hogy én
531 VIII | nőmnek; én látom, tudom; és nem dühösködöm érte; nem ugratom
532 VIII | és nem dühösködöm érte; nem ugratom ki az ablakon, nem
533 VIII | nem ugratom ki az ablakon, nem állítom pisztoly végére,
534 VIII | képtelen engemet megsérteni.~– Nem is szándékom. Nekem minden
535 VIII | Féltékenykedtem-e valaha? Nem úgy viseltem-e magamat kegyed
536 VIII | osztályából. Igaz, hogy nem őrzött tőlük; – hanem azután
537 VIII | azt, akit meggyűlöltem, nem dobom el!~– Hát az is az
538 VIII | belevetve magát.~– Hiszen éppen nem mentem magamat – szólt Bálnokházy,
539 VIII | keze ügyébe akad. Ha ezt nem tettem volna, most sem lennék
540 VIII | történhetik még? Ilyenkor nem törődünk azzal, hogy egy
541 VIII | Csak nekem az. Önnek nem.~– Az mégis iszonyú, egy
542 VIII | lesz eltiltva. Hanem ez nem fogja akadályozni, hogy
543 VIII | szobájába.~Loránd még ez nap nem volt ki a házból; nem tudott
544 VIII | nap nem volt ki a házból; nem tudott felőle semmit, hogy
545 VIII | Valamit keresett, amire nem tudott rátalálni: egy gondolatot.~
546 VIII | összeszorítani az ökleit, nem reped-e szét.~Tán nem akar
547 VIII | ökleit, nem reped-e szét.~Tán nem akar puszta kézzel nyúlni
548 VIII | közelítenek.~Jer csak! Azonban nem egyedül az jött, akit várt;
549 VIII | jött, akit várt; legelöl is nem Gyáli Pepi nyitott be hozzá,
550 VIII | kedvetlenül fogadta öccsét. Nem őt akarta most látni. Az
551 VIII | ezt tette volna. Árulónak nem lenni éppen olyan kicsiny
552 VIII | azt hitte, hogy árulását nem fogja Loránd hamarább megtudhatni,
553 VIII | egy-egy nagyobb gonoszság nem terem a föld színén.~– Különben
554 VIII | válaszolta neki, hogy ő nem megy, mert éppen egy nagy
555 VIII | szidni? Ketten vagyunk, nem hallja senki. Ha gorombáskodni
556 VIII | tartozást odaajándékozni nem szokás.~– Párbajt akarsz
557 VIII | egy szál fringiára kimenni nem fogok.~– Ahogy kívánod.
558 VIII | szólt Gyáli. – Jó, én nem ijedek meg tőle. Húzzunk
559 VIII | elől kitérsz.~– Jól van, nem térek ki! – szólt ingerülten
560 VIII | levelkéje akadt kezébe. Nem volt más. Azt kétfelé repeszté;
561 VIII | Neki ártatlan keze van még. Nem is fogja tudni, mire húz?
562 VIII | Elmondta, hogy a nevelőnő nem megy, hanem a vastag tante
563 VIII | helytelen tréfa, melyet nem értett.~– Hát bizony én
564 VIII | Hát bizony én csak magam nem lehetek az áldozat, vagy
565 VIII | áldozat, vagy te, vagy én. Nem bánom húzzunk rá sorsot,
566 VIII | írva.~Dezső kilépett.~– Nem szabad neki észrevenni,
567 VIII | Csakhogy e papírdarabok nem azok voltak, amikre a két
568 VIII | leülök egy szögletbe, s nem szólok egy szót sem. Azért
569 VIII | látogatást kell tennem, ahová te nem jönnél velem.~Dezső kedvetlenül
570 VIII | akik elfogják. Magáról nem aggódott már; de öccsét
571 VIII | magára maradt.~Magára? Óh nem. Ott voltak körüle a többiek –
572 IX | hazát. Még „akkor” magam nem is tartoztam a fiatalsághoz,
573 IX | szebben induló tavaszra nem emlékezem, mint azon évben;
574 IX | soha lelkesebb fiatalságban nem gyönyörködtek az öregek
575 IX | volt már véleményük, mely nem ritkán meglepő merészséggel
576 IX | éve van csak élni. Ez meg nem másítható. Ellenségtől,
577 IX | nyúlhatni ott – (nehéz tíz év!).~Nem jobb volna-e be sem várni
578 IX | az utóbb következőnek már nem marad más, mint a temetőárok.~
579 IX | ily elfagyott lombokkal!~Nem gondolt a következő percre.~
580 IX | besötétült már, s ő még nem gyújtott világot. A kandalló
581 IX | Loránd!”~– Hah! Ki az?~Nem egy a halottak közül, bár
582 IX | volt az, aki oly csendesen, nem hallott léptekkel nyitott
583 IX | Elég világos van így. Ma nem szabad e szobában gyertyának
584 IX | Azt megtehetik.~– De nem tehetik! Az égre! Azt nem
585 IX | nem tehetik! Az égre! Azt nem fogják megtenni. Önnek menekülnie
586 IX | Higgyen nekem!~– Akkor éppen nem mozdulok helyemből.~– Mit
587 IX | Mit mond ön? Miért? Miért nem?~– Mert szégyenleném, ha
588 IX | tudom, hogyan feleljek. Hát nem látja, hogy kétségbe vagyok
589 IX | félelemtől ön miatt? Hiszen csak nem engedhetem, hogy önt szemem
590 IX | Odakinn meg kellene őrülnöm.~– Nem fogsz egyedül lenni ott,
591 IX | szeret, az veled megy, és nem távozik el tőled soha.~S
592 IX | elhalmozta csókjaival.~Loránd nem volt magáé többé. Egy óra
593 X | elkószálni a háztól; az nem járja. Aki éjszaka jár,
594 X | járja. Aki éjszaka jár, az nem vicekspan, az ha hivatalos
595 X | segítségére mennem.~– Ah, hát mért nem mondja mindjárt? Üldözik?
596 X | dorongokkal a segítségére.~– Óh, nem mészároslegények. Hova gondol?~–
597 X | vagyunk? No, már ezen én nem segíthetek. Hát maga mit
598 X | így én is magával megyek. Nem azért, mintha maga éjszaka
599 X | velem Bálnokházyékig.~Oda nem akart bejönni, azt mondta,
600 X | zongorázott a nevelőnővel.~Nem látszottak csodálkozni rajta,
601 X | tanulmányában.~Kérdeztem, hogy nem beszélhetnék-e nagyságos
602 X | nagyságos urambátyámmal.~– Még nem jött haza a kaszinóból –
603 X | értesülve.~A nevelőnő előtt nem mertem Lorándot előhozni.
604 X | tudja, kiben mi lakik?~Aztán nem is volt hozzá semmi hajlandóságom.
605 X | kívántam a hölgyeknek.~– Hát nem jön vissza a cavatinát végighallgatni? –
606 X | kérdezé Melanie húgom.~– Nem lehet – mondám, és otthagytam
607 X | kifejezni, hogy még velük nem sokat törődünk.~Én elfogultan,
608 X | kergettek-e, azt bizony nem tudom; csak arra neszeltem
609 X | mi történt?~– Óh, azt meg nem mondhatom senkinek!~– Senkinek?
610 X | senkinek!~– Senkinek? Senkinek! Nem ám a Herr „Brodfresser”-
611 X | Azt gondolom, hogy ez nem lehet igaz, és föl akarom
612 X | fog hozzákezdeni?~– Azt nem tudom.~– No, hadd látom:
613 X | látta a bátyámat”?~Én igazán nem tudtam, hogy mit fogok kezdeni.~–
614 X | fiáker lovát én ismerem; az nem visz el senkit az Óperenciáig.
615 X | Pozsonyból Bécsbe útlevél nélkül nem mehet az ember, ha mégúgy
616 X | dolgok, amiket gyerekeknek nem lehet az orrukra kötni.~–
617 X | hamis menyecske. Hanem ezt nem tudja senki: – csak én,
618 X | a sült hal. Hanem biz ez nem először történik már így.~
619 X | először történik már így.~Nem tudom, miért, de ez a felfedezés
620 X | Kezdtem azt sejteni, hogy nem Loránd viseli a bűn súlyosabb
621 X | taszítani rajta, különben nem nyílt ki. Márton legény
622 X | engem hajtanak el. Minek nem tart a város maga lovakat?~–
623 X | nagyon fecskendezd, mert nem ott ég, hanem a hátad ég
624 X | hátad ég mindjárt, ha rám nem hallgatsz. Az asszonyság
625 X | a füléhez.~– Mócli, csak nem akarod előttem bolondnak
626 X | bolondnak tettetni magadat? Nem te hoztad el hazulról a
627 X | keressen akárki akárkit! Én nem láttam senkit, én nem vittem
628 X | Én nem láttam senkit, én nem vittem senkit. Ha vittem
629 X | feleségét, mi közöm nekem hozzá? Nem vagyok én szindikus, hogy
630 X | férfit, aki fizet. Egyébiránt nem tudok semmiről semmit.~–
631 X | sietséges cihelődéssel –, ha te nem tudsz róla, akkor másnak
632 X | kell róla tudni. Mi pedig nem azért jöttünk ide a ti fertelmes
633 X | s ha az úrfit másfelé el nem szöktethetjük, nem szeretnék
634 X | másfelé el nem szöktethetjük, nem szeretnék annak a bőrében
635 X | a bőrében lenni.~– Kinek nem? – kérdé rémüldözve Mócli.~–
636 X | úrfinak a bőrében éppen nem, de a fiákerében még inkább
637 X | a fiákerében még inkább nem. No, szervusz, Mócli.~Erre
638 X | beszélnie kell.~– De az még nem jöhet, mert az előadásnak
639 X | Hogy jutottál te ide?~Én nem szóltam semmit, hanem átöleltem,
640 X | Láttam jól, hogy bosszús. Nem tetszik neki, hogy itt vagyok.~–
641 X | látott?~– Ne félj! Az, aki el nem árul.~– De hát mit akarsz?
642 X | segíthetsz te most rajtam?~– Nem tudom. Én csak annyit tudok,
643 X | lerázni magáról. Én azonban nem tágítottam tőle.~– Hátha
644 X | hagyott ránk apánk, amin nem osztozhatunk meg: tiszta
645 X | dolgok, amiket még neked nem lehet megmagyarázni.~– Azokat
646 X | az eszed?~– Az enyim? Még nem.~– Azt akarod vele mondani,
647 X | te megharagudtál énrám.~– Nem. Csak beszélj! Mit tudsz
648 X | szemrehányással, hogy azt soha nem felejtem el.~– Pedig még
649 X | felejtem el.~– Pedig még nem mondtam el mindent, amit
650 X | játék az életed; szenvedély nem bánt. Én pedig már el vagyok
651 X | meggyűlöltessem őt vele, de nem akartam összetörni a szívét.
652 X | egymással!~– Loránd! Én nem tudom, minő bűbáj volt,
653 X | főbe, de attól a nőtől el nem szakíthatsz.~– Nem fogok
654 X | nőtől el nem szakíthatsz.~– Nem fogok szegény anyánkról
655 X | Bálnokházy üldözésétől?~– Ő nem fog téged üldözni. Ő igen
656 X | ráncold össze szemöldöködet, nem szólok én nejéről egy szót
657 X | egy szót sem. Asszonyra nem árulkodom. Bálnokházy nem
658 X | nem árulkodom. Bálnokházy nem üldöz téged, csak elmondja
659 X | megszorította karomat, hogy fájt. – Nem fog engem ez az asszony
660 X | akarsz velem tovább!~Én nem voltam egy szónak ura, úgy
661 X | örömemben, fájdalmamban. Hisz ez nem gyermeknek való munka volt.
662 X | munka volt. Ilyen harcot nem szokott bízni a sors egy
663 X | Kedves bátyám! – Többet nem bírtam mondani; úgy voltam,
664 X | felhúzott mint vízbe halót.~– Te nem fogod engedni – suttogá
665 X | lehetsz felőle!~– Anyánk előtt nem engeded, hogy gyalázzanak.~–
666 X | Hová? Anyánk házához nem vihetek új szerencsétlenséget.~–
667 X | sem fog keresni, mert mi nem szerettük őt soha: Topándy
668 X | amit mondtál; elmegyek, nem nézek többet vissza; eltemetem
669 X | amit vagy megígérj, vagy ha nem, akkor megyek a legelső
670 X | kérdezém én megrettenve.~– Nem. Csak tíz esztendeig ne!
671 X | amit kértem tőled! Ha ezt nem tennéd, mind rám, mind családunkra
672 X | Mondtam, hogy tíz évig nem. S ha az egész világ táncolna
673 X | kívánni, s azt neked meg nem mondhatom.~– De ha ők kívánni
674 X | a titoktartást. Tíz évig nem fogom anyám és nagyanyám
675 X | nagyanyám előtt soha el nem mondod e titkot?~– Fogadom – –
676 X | vár.~– Bérkocsi? Azzal én nem utazhatom messzire. Szükségtelen
677 X | ő most nevet, azt én ki nem mondhatom. Nevetése rám
678 X | Nevetése rám is ragadt, nem tudom, miért. Aztán együtt
679 X | zsebébe tette tárcámat. És én nem tudtam hová lenni örömemben,
680 X | végéig is el tudnék menni. Nem kell az útban „armer Reisender”-
681 X | előttünk. Látszott rajtuk, hogy nem tudják megfogni azt, amit
682 X | ifjúúr – monda Mócli, s nem kérdezősködött többet, hanem
683 X | jurátust szöktetek? Ez még nem volt a világon. Agyő!~Azzal
684 X | gyerek. Nála nélkül soha ide nem találtunk volna. Hanem hát
685 X | veszik. Kár, hogy hamarább nem tudtam! Vándorkönyvet adhattam
686 X | a város végéig. Magában nem eresztjük, amíg biztos helyen
687 X | vesz a figyelmük, s magukat nem veszik észre. Ha kell, majd
688 X | Mondanék én valamit. De nem mondok semmit. Hanem nagyon
689 X | Így van jól, ahogy van. Nem szólok semmit. Isten áldja
690 X | mondva.) – Tíz kancsó sör még nem a világ. Én polgár vagyok.
691 X | éneklek. Hai-dia-dő! Akinek nem tetszik, énekeljen szebben!~
692 X | megvirrad. Ebben a sötétben nem mernék egyedül a városba
693 X | szabadult meg? – kérdezém én, ki nem találtam olyan dicsőnek
694 X | amerre az a hintó ment?~– Nem én.~– Hát nem ismert rá
695 X | hintó ment?~– Nem én.~– Hát nem ismert rá a kocsisra? Az
696 X | csak kell lenni. Ha egynek nem, hát másnak.~Mese volt ez
697 X | No, az Óperenciáig talán nem, legfeljebb odáig, ameddig
698 X | aminél én szebbet, bájolóbbat nem láttam soha, – sem azelőtt,
699 XI | lekapcsolt bőrfüggönyeit.~Óh, nem „valaki”: az egész család
700 XI | és nagymama ez alkalommal nem kötöttek harisnyát; úgy
701 XI | eljött erre a hosszú útra! Nem várta, míg az idő átmelegszik.
702 XI | és mivel megígérte, hogy nem sír, – tehát nem sírt.~Óh,
703 XI | megígérte, hogy nem sír, – tehát nem sírt.~Óh, mily keserves
704 XI | maradni, akire én eddig nem is ügyeltem, akit észre
705 XI | az én gyermekem volna.~Én nem voltam többé Fánnyra irigy.
706 XI | Frommnéhoz közelített szilárd, nem ingadozó léptekkel, megszorítá
707 XI | csak egyedül én tudtam.~Nem tolakodtam vele. Vártam,
708 XI | kerül a sor. Tudtam, hogy nem történhetik az nálam nélkül
709 XI | most mennünk.~Egész odáig nem váltottunk egy szót sem;
710 XI | és fejét fenn hordozta.~Nem tudom, szerencsénk volt-e,
711 XI | tudtam már felőle, amit nem kellett volna soha megtudnom.~
712 XI | üldöznöm. S ha azt felelem: nem tudom, hol van, úgy hiszem,
713 XI | örökre semmivé tenni?~– Engem nem egy, de több ifjúkori botlás
714 XI | botlás jogosít föl erre; nem mint hivatalnok csupán tartozom
715 XI | élesen reám szegzé szemeit. Nem sütöttem le előtte az enyéimet;
716 XI | kegyeteknek tudtukra, ha még nem tudják. Én azt hittem, mindenről
717 XI | féloldalt alákonyítva. – Ah, azt nem tudtam, hogy ezt nem tartják
718 XI | azt nem tudtam, hogy ezt nem tartják a provincián gyalázatnak.
719 XI | gyalázatnak. Ezt igazán nem tudtam. Hogy egy fiatalember,
720 XI | határán túlszökik. Valóban nem tudtam, hogy ezt nem tartják
721 XI | Valóban nem tudtam, hogy ezt nem tartják üldözésre méltó
722 XI | a szót anyám helyett, ki nem volt arra többé képes.~–
723 XI | tolvaj?~– Keserű szó, de nem tudok neki más nevet adni.~–
724 XI | tekintetüket.~– Te erről nekünk nem írtál semmit – szólt hozzám
725 XI | szólt hozzám nagyanyám.~– Nem.~– És itt sem említél semmit,
726 XI | nagyanyám indulatosan. Anyám nem tudott szólni, csak a kezeit
727 XI | csókot Lorándért kaptam.~– Ez nem igaz! – ordíta Bálnokházy. –
728 XI | megérkezett. Az Loránd volt!~– Az nem volt Loránd, hanem más.~–
729 XI | más.~– Ki lett volna?~– S nem tudná azt nagyságod? Hát
730 XI | őnagyságát Bécsig elkísérte – s nem ezúttal először.~Hah! A
731 XI | sohasem fog onnan kihúzhatni. Nem bánom, ha agyonüt is mármost.~
732 XI | nagyanyám álltak mellettem. Nem két asszony volt az; – két
733 XI | a cavatinát, amit akkor nem akartam végighallgatni;
734 XI | okos gondolat az a zongora: nem hallatszik ki tőle az utcára,
735 XI | azért csókol így. És én nem fogok neki felelhetni rá.~–
736 XI | suttogott folyvást hozzám.~Nem mertem elérzékenyülni.~–
737 XI | most! – inté anyámat. – Nem vagyunk még elég biztos
738 XI | volna azt felelnem, hogy „nem tudom”. De mit értem volna
739 XI | De mikor? Mikor? Miért nem mindjárt? Mikor?~– Majd –
740 XI | megfogadtam, hogy tíz évig nem mondom meg sem anyámnak,
741 XI | magunkra; azt hitte, őelőtte nem akarom e fölfedezést tenni.~–
742 XI | akarsz-e titkolózni? Azt csak nem hiszed, hogy mi fogjuk őt
743 XI | csalatkoztak bennem. Én már nem voltam az a jó gyermek,
744 XI | megszelídíteni. Kemény, érzést el nem áruló, gonosz fiúvá lettem; –
745 XI | lettem; – engem kivallatni nem lehet.~– Azt nem mondhatom
746 XI | kivallatni nem lehet.~– Azt nem mondhatom meg.~– Miért nem?
747 XI | nem mondhatom meg.~– Miért nem? Nekünk sem? – kérdezék
748 XI | kérdezék kétfelől.~– Miért nem? Azt magam sem tudom. De
749 XI | anyánk és nagyanyánk előtt el nem árulom. Azt mondta, nagy
750 XI | lenne belőle, ha ezt meg nem tartanám. Én szavamat adtam
751 XI | minden szavára azt feleljem: „nem – nem – nem”.~Képtelen vagyok
752 XI | szavára azt feleljem: „nem – nem – nem”.~Képtelen vagyok
753 XI | azt feleljem: „nem – nem – nem”.~Képtelen vagyok e jelenetet
754 XI | nekem!~Hiszen úgy kérni csak nem tudott senki, mint előttem
755 XI | anyám kért, úgy átkozódni nem tudott senki, mint rettenetes
756 XI | nagyanyám tevé, s oly jól nem tudta azt senki, hogy milyen
757 XI | Hagyjanak nekem békét! Nem mondhatom meg.~Utoljára
758 XI | hát miért vagy az?~– Mert nem lehetek más. Megígértem,
759 XI | mondta, hogy meghal, ha nem tudatod vele, hol van Loránd.~–
760 XI | családunkban az ilyen ígéretek nem szoktak a levegőben eloszlani.~–
761 XI | ígéretet csikarjon ki?~– Azt én nem tudom. Hanem azt tudom,
762 XI | azt tudom, hogy ok nélkül nem tette volna. Kérlek, eredj
763 XI | anyádnak, sem nagyanyádnak meg nem mondod: hova lett. Másnak
764 XI | mondod: hova lett. Másnak nem tiltotta meg, hogy elmondd?~–
765 XI | hogy még az a másvalaki nem született a világra, aki
766 XI | én megmondom őnekik. Te nem szóltál senkinek semmit,
767 XI | senki, mint aki rád nézve nem született.~E pillanattól
768 XI | kívántál tőlem, Fánny; de nem lehetetlent. Hanem hát várj
769 XI | neki valami helynevet, ami nem az igazi, s ezzel lerázom
770 XI | lerázom a nyakamról.~De nem azt tette. Csendesen ment
771 XI | mondá: – Sokáig késtem. Nem akartam anyám előtt beszélni.
772 XI | amíg én nekik Loránd írását nem mutatom, amelyben őket magához
773 XI | sem mással fölkerestetni nem fogják, s ha levelet akarnak
774 XI | hogy odamenjen?~– Én.~– Nem tudtad, hogy mit cselekszel!
775 XI | őt: elvész bátyám, és én nem élem őt túl.~A vihar elcsendesült,
776 XI | ahol a magamét.~Ezt már nem a gyermek mondta –, hanem
777 XII | beérhetne valamelyikbe.~A por nem lepte még annyira be, a
778 XII | lepte még annyira be, a nap nem sütötte el annyira arcát,
779 XII | hosszú út, amit idáig tett, nem lankasztotta el izmai erejét:
780 XII | állatot is, amit ez a lovas nem örömest hallott emlegetni.~–
781 XII | érte negyven forintot.~– Nem úgy lesz a, cigány; hanem
782 XII | adok érte tíz forintot.~– Nem vagyok én muzsikus! – felelt
783 XII | húzz egyet a kulacsomból.~– Nem iszom belőle, cigány; hátha
784 XII | uram, ide mellém! A lovak nem tudnak várni.~– Nem azt
785 XII | lovak nem tudnak várni.~– Nem azt akartam én mondani –
786 XII | lovas betyár, akivel jó lesz nem találkozni.~– Van légátus
787 XII | fölkeltem és megijesztem, aztán nem találunk zsiványt, összetöri
788 XII | hátamon az ostornyelet. Nem gondolok én vele. Üljön
789 XII | nincs olyan meleg; aztán nem fél az semmitől.~Éjféltájon
790 XII | előre besietett a csárdába, nem akarva a kocsi úrnőjével
791 XII | felszerszámozva. A paripa nem volt megkötve sehova, szabadon
792 XII | kezdé hinni, hogy talán nem is olyan ember ez, mint
793 XII | égő gyertyát leüti, hogy nem marad egyéb világosság az
794 XII | csinálják Bécsben.~– Nono; nem kell tréfálni; én tudom,
795 XII | lobogott a cintányérban. – Én nem értem a tréfát! Ebben a
796 XII | ki, mennyi marad hát!~– Nem kell nekem a számadás, nekem
797 XII | kutatni kezdek, abban majd nem lesz köszönet.~– Hát kutasd
798 XII | Csak hadd ragyogjon!~– Nem hiszem, hogy le ne jönne
799 XII | le ne jönne onnan.~– De nem megy le, mert nem adom.~
800 XII | De nem megy le, mert nem adom.~Ebben a pillanatban
801 XII | tud válaszolni: az utasnő nem bírt eleget megijedni, s
802 XII | eleget megijedni, s a rabló nem bírt eléggé ijeszteni; valami
803 XII | hol eddig a rablótól észre nem véve ült, egy szökéssel
804 XII | sárkánya nincs felhúzva; nem is lehetett volna azt felhúzni
805 XII | szereti az imádkozókat.~– Nem ahhoz. Topándy úrhoz.~–
806 XII | Topándy úrhoz.~– No, azt nem tanácslom; az igen goromba
807 XII | Pedig odamegyek; s ha nem tetszik megengedni, hogy
808 XII | lelkem? Amit ott kapna, az nem sok lenne. Ezt a pénzt,
809 XII | kollégiumba.~– Asszonyom, én nem szoktam ajándékok után élni! –
810 XII | gondolá: ez furcsa légátus, nem él az ajándékkal.~A nagyságos
811 XII | kihez semmi köze, s aztán nem akarja elfogadni az ajándékot,
812 XII | sietett betakarni hibáját.~– Nem fogadhatom el ajándékát, ,
813 XII | sokkal többet kívánok. Én nem vagyok prédikációval járó
814 XII | zártak ki az iskolából. Nem vethetünk egymásnak semmit
815 XII | meg! Én azért magától meg nem ijedek, s el nem mondom
816 XII | magától meg nem ijedek, s el nem mondom senkinek. Megígérem,
817 XII | megmondtam. Hát gyilkolt?~– Azt nem tettem.~– Megverte az atyját,
818 XII | Megverte az atyját, anyját?~– Nem, nagyságos asszony; – az
819 XII | kérdezőre.~– Jól van, jól, no; nem mondtam semmit! Jőjön velünk!
820 XII | nőről, ki hatóság alatt nem ért mást, mint szolgabírót,
821 XIII | Gazdaság körül nőttem fel. Nem szentírás biz az.~– Jól
822 XIII | szekérre rakni?~Loránd nem volt meglepetve a kérdésektől.~
823 XIII | Addig, ameddig hasznossá nem tudom magamat tenni, semmi;
824 XIII | mondanod: ott a kapufélfa.~– Nem fogok hozzáfordulni.~– Brávó!
825 XIII | kimérni a számára.~– Maga nem oda ül! – riadt rá a szép
826 XIII | bele.~– Hiszen, öcsém, mért nem mondtad, hogy az asszonnyal
827 XIII | elvégezted a szerződést? Akkor nem vesződtem volna veled. Ha
828 XIII | mikor így nevetett.~Topándy nem állhatá meg, hogy meg ne
829 XIII | zsivány pugillárisostul el nem vette tőlem; a maga levele
830 XIII | húzni az ujjamról; de én nem engedtem. Aztán megfogta
831 XIII | adta ezt elő, hogy Topándy nem tudta, tréfál-e ez most
832 XIII | ragyogott elő. – Jó, hogy ki nem ütötte egypár fogamat!~Bizony
833 XIII | Topándy aggodalommal.~– Bizony nem tudom én, hogy látott volna-e
834 XIII | nincs, és segítségünkre nem jön. Hanem aztán amint ez
835 XIII | Sárvölgyiek címere van.~Azonban nem folytatta tovább. Eltette
836 XIII | ezentúl, hacsak te magad nem félsz, hogy ez a födél miattam
837 XIII | ismét a nőkhöz fordulva.~– Nem láthattuk, mert eloltotta
838 XIII | feltűnt, hogy az asszony nem akar emlékezni a rabló arcvonásaira,
839 XIII | hogy a rabló cigány volt.~– Nem tudom, milyen volt – ismételé,
840 XIII | mert sötét volt. Azért is nem lőhetett rá az elvett pisztollyal
841 XIII | sötétben bajos volt célozni. Ha nem talál, a zsivány mindnyájunkat
842 XIII | dörmögé Topándy. – Máskor nem engedem, hogy éjszaka utazzatok.~–
843 XIII | Ezt a mocsári tanyát pedig nem tűröm itt a közelben tovább;
844 XIII | nőismerőse kézvonásaihoz nem hasonlítnak a betűk; pedig
845 XIII | fogod te azt kitalálni. Nem gondolkoztál te arról soha,
846 XIII | fogja tudni, hogy ez ifjú nem aljas bűn miatt kénytelen
847 XIII | társulatának történetét.~Nem kérdezősködött.~Az első
848 XIII | a háta mögé a kezeit, s nem engedte neki e tisztességtételt.~–
849 XIII | tárgyra vitte át a beszédet, s nem beszélt Lorándnak Cipráról
850 XIII | az kivallá neki, hogy ő nem háziasszony, hanem csak
851 XIII | kétszeresen fáj annak, aki azért nem panaszolhat. Előzékeny,
852 XIII | háziúr kedvesének; pedig az nem volt más, – mint egy asszonynak
853 XIII | észrevette, hogy Topándy nem őrzi, nem félti ezt a leányt;
854 XIII | hogy Topándy nem őrzi, nem félti ezt a leányt; egyedül
855 XIII | ajándékaival, és azontúl nem törődik vele. Pedig van
856 XIII | észrevette Lorándon, hogy az nem fut a szép arc után, méghozzá
857 XIII | arca után, akit megnyerni nem nehéz, mert senki sem őrzi,
858 XIII | végtelen űrnek, amit be nem képes tölteni semmi.~Topándy
859 XIII | képes volt, bár kételyeit nem vette is föl.~Az anyag minden!
860 XIII | bámulni óra hosszat, s ha nem értette is, ami e magas
861 XIII | annyira az elejétől kezdve nem értett mindezekhez. Pedig
862 XIII | Van valami, ami nélkül nem lehetsz el?~– Van.~– Vajon
863 XIII | magad sem tudod, hogy mi?~– Nem tudom kimondani, hogy mi.~–
864 XIII | vont rá.~– Eredj, bohó, nem leánynak való az olvasás.
865 XIII | Az asszonyféle úgy jó, ha nem tud semmit.~Azzal a szeme
866 XIII | kesztyűben jár, és a betűket nem ismeri – és az Istenhez
867 XIII | ismeri – és az Istenhez nem bír emelkedni.~Loránd kedélye
868 XIII | Idegen név alatt, senkitől nem ismerve, jól elrejtve a
869 XIII | hivatala van. Akinek ez nem kell, maradjon az ekeszarvánál.
870 XIII | azt is, hogy Bálnokházyné nem tért vissza férjéhez, külföldre
871 XIII | helye.~Lehetetlen volt észre nem vennie, hogy ez a szegény
872 XIII | együgyűségében; mit azelőtt nem tudott, szégyenleni tudja
873 XIII | ismeret nélkül?~– Bizony nem ismer ez se Istent, se ábécét.~–
874 XIII | Istent, se ábécét.~– S miért nem engedi ön, hogy megismerje,
875 XIII | amilyen az én ideálom; akit nem kínoznak azok a cifra válogatott
876 XIII | azon kezdtem, hogy Ciprával nem ismertettem meg az ábécét.~–
877 XIII | azóta, hogy ez megjött, nem volt tiszta idő, hogy kísérletet
878 XIII | Chevalier-féle mikroszkópot nem kísértjük-e most meg?~–
879 XIII | alá? Egy rhinchitest?~– Nem bánom.~Loránd meggyújtá
880 XIII | azokat már e mikroszkóp nem mutatja meg.~– Értem – szólt
881 XIII | hogy „Nincs még oda!”~– Nem az a hitem, uram. Az efemer
882 XIII | fajnak nincs; ha csak annak nem vesszük, hogy egyszer-egyszer
883 XIII | sors; de azért egyet meg nem ingatott bennem: a hitet.~–
884 XIII | bennem: a hitet.~– Engem nem ért soha semmi csapás. Nem
885 XIII | nem ért soha semmi csapás. Nem tett szkeptikussá a szenvedés.
886 XIII | osztaná valaki a jót, nekem nem volna betevő falatom. Az
887 XIII | ez útra. Talán ha azokkal nem lennék körülfogva, elhallgatnám
888 XIII | elhallgatnám hitetlenségemet; nem csinálnék másoknak botrányt
889 XIII | másoknak botrányt vele; nem keresném, hogyan bosszanthatom
890 XIII | egy”? – Hanem az az egy te nem fogsz lenni, öcsém.~Loránd
891 XIII | bámulva kérdezé:~– Miért nem?~– Azért nem, hogy ha sokáig
892 XIII | kérdezé:~– Miért nem?~– Azért nem, hogy ha sokáig itt maradsz
893 XIII | mosolygott.~– Óh, kegyes öcsém, nem énrólam fog az rád ragadni,
894 XIII | arkangyalok szemeit, ha nem vigyáznának magukra.~– Ön
895 XIII | erről az emberről. Ez ismét nem velem történt; én csak egyszerű
896 XIII | voltam a történetnek. Engem nem bántott ez ember soha; engem
897 XIII | bántott ez ember soha; engem nem bántott soha senki. Még
898 XIII | istentelen voltam, akire nem győztek eleget panaszkodni.
899 XIII | mi is ott vagyunk.~– Még nem mondta ön meg barátja nevét –
900 XIII | kedélyt, melegebb szívet nem ismertem nálánál – folytatá
901 XIII | azt elköltöttük együtt; ha nem volt, együtt koplaltunk.
902 XIII | kezde figyelni.)~– No, ez nem volt valami országháborító
903 XIII | abeundit.~Engemet bizony nem nagyon keserített az: annyi
904 XIII | bennünket elárult; – ha nem térek vissza, lépj nyomomba,
905 XIII | Én kérdeztem tőle, miért nem választ engem segédének.
906 XIII | fás ember lett, akivel nem lehetett többé mulatni.
907 XIII | hívott ki. Ez nyomja lelkét. Nem tud elég hidegvérű lenni,
908 XIII | tart miatta, de saját maga nem üldözi érte magát. Majd
909 XIII | a társasága, hogy biz én nem is igen örömest kerestem
910 XIII | már, hogy majd megtudod; nem fut el előled a história!
911 XIII | Keilereinál és Kneipereinál. Ha nem csalódom, Schmollist is
912 XIII | megmondta azt nekem, tehát nem írom ide. Azt is közlötte
913 XIII | is közlötte velem, miért nem választott téged segédjének,
914 XIII | akadémiáról.~A kihívott nem utasította vissza a kihívást,
915 XIII | bámult az elbeszélőre, s már nem érzett semmit a külvilágból,
916 XIII | lelkén rágódni a férgeket, s nem fogja viselhetni azt a gondolatot,
917 XIII | engedje át. Meghal, de meg nem szégyenül. Bolond érte,
918 XIII | elvégzek mindent, s e gondolat nem nyugtalanít annyira, mint
919 XIII | annyira, mint az, hogy most nem mehetek magam, hogy nem
920 XIII | nem mehetek magam, hogy nem kereshetem fel magam azt
921 XIII | hazájának, az Istennek! – De én nem mehetek. Itt kell ülnöm
922 XIII | kínoz, gyötör, meghalni nem enged. Vedd át tőlem e hagyományt,
923 XIII | folytatá a kezdett rémregét. Nem volt nyugalma ülve beszélni
924 XIII | nyugalma ülve beszélni ezt el. Nem is úgy beszélt, mintha csak
925 XIII | emberhez. Kinek küszöbét át nem léptem soha, kinek soha
926 XIII | léptem soha, kinek soha nem köszöntem, ha találkoztunk;
927 XIII | mondá, hogy semmi bántalomra nem emlékezik, mely tőlem érte
928 XIII | mondhattam, hogy bizony nem emlékezem rá.~Siettem egyenesen
929 XIII | összehajtá azt, és visszaadta.~Nem jöttél rá – szólt hozzám
930 XIII | egész történet: mese. Nekem nem volt soha semmi összezördülésem
931 XIII | költemény.~Én tudtam, hogy nem költemény; valami párbaja
932 XIII | tudtam meg, hogy kivel; nem is kérdezősködtem nála efelől
933 XIII | nappal ezt fognád tenni. Nem használnád azt a rettentő
934 XIII | nála semmiféle cartellje nem volt és most sincs Áronffynak,
935 XIII | minden ilyen vádat. Neki nem volt soha semmi ellenkezése
936 XIII | neki érte.~Én még mindig nem eresztettem ez embert a
937 XIII | Sárvölgyi esküdött, hogy nem tud e tárgyról semmit. Megesküdött
938 XIII | borult kedélye?~S te ezt nem tudnád? – szólt a farizeus,
939 XIII | meglepetést mutató arccal. – Nem tudnál felőle semmit? Hát
940 XIII | Áronffy családi életében nem boldog. Hiszen tudod, amint
941 XIII | jó, hogy az elbeszélő nem láthatta hallgatója arcát,
942 XIII | számlálta a múltat és jövőt.~– Nem tudom, mit tettem volna,
943 XIII | tanultál!~De a bölcs ifjú nem mondta el, hogy mit tanult!
944 XIV | elvitte az ördög. Én ugyan nem hiszem, hogy volna ördög
945 XIV | társaságát bizonyos okoknál fogva nem keresheti fel; egyéb rokonait
946 XIV | családjuknak ezútoni szaporodására nem vállalkozni; szolgálni nem
947 XIV | nem vállalkozni; szolgálni nem mehet, mert arra nem tanították;
948 XIV | szolgálni nem mehet, mert arra nem tanították; ő tehát eszébe
949 XIV | maga nevetett, a többiek nem osztoztak benne.~– Tehát
950 XIV | te ne félj semmit! Téged nem fog ő ráncba szedni, arról
951 XIV | az utolsó ingéről is; ami nem tetszik a háznál, azt kidobhatod
952 XIV | s ha csak az öcsémet meg nem hódítja, ellened pártot
953 XIV | hódítja, ellened pártot nem fog üthetni. Még akkor is
954 XIV | beszélni mindenki a háznál; nem úgy, mint mikor a szegény
955 XIV | szegény bolond cigányleány nem értett el.~Olyan könnyen
956 XIV | el egyszer!~Pedig Loránd nem azon tanácskozott a tükrével,
957 XIV | gondolatban, hogy így majd nem fogja más oly hamar észrevenni
958 XIV | észrevenni az elcsúfitottat; nem ragadja meg így oly hirtelen
959 XIV | is együtt nevetett vele. Nem állhatta meg, hogy a szemébe
960 XIV | legyen derült, a tegnapot nem siratja, a holnapért nem
961 XIV | nem siratja, a holnapért nem aggódik? Lesz rá gond, hogy
962 XIV | mindenkinek kedvét kereső macska? Nem fog messze menni vele! Le
963 XIV | túlemelkedni akaró, senkitől nem érdekelt, senkivel nem törődő
964 XIV | senkitől nem érdekelt, senkivel nem törődő ércbálvány akar lenni?
965 XIV | akivel semmi kegyelemre ki nem alkudhatik.~Óh, Ciprától
966 XIV | fölébresztik azt a másikat, akkor nem fognak a régire találni
967 XIV | Melanie-ra Lankadombon.~Még nem volt este, hogy a hintó
968 XIV | állomásig küldve.~Melanie nem várt, míg elfogadására érkezik
969 XIV | kellett volna, hogy a jövevény nem lehet cifra, mert – gyászol.~
970 XIV | Micsoda istennő? Pogány? – Ez nem tetszett Ciprának; összevonta
971 XIV | Melanie kezét, hanem aztán nem is eresztette el többet.
972 XIV | Természetesen. Örökké nem maradhat az ember rokonainak
973 XIV | az olyan kisasszonyból nem lesz jó gazdasszony.~Melanie
974 XIV | el kell tartani.~– Mért nem hoztál magaddal többet?~
975 XIV | tudakozásra:~– Csak azért nem, kedves Ciprim, mert a többit
976 XIV | akiknek tartoztunk.~– S nem tehetted volna el hamarább
977 XIV | mindent. A fehérneműeket nem találta elég finomaknak,
978 XIV | fülbevalóval.~Melanie éppen nem titkolta örömét az adományon.~–
979 XIV | zafírköves volt, csakhogy a kövei nem voltak ilyen nagyok.~És
980 XIV | azt; közelről megnézte, s nem találhatá ki, hogy készült
981 XIV | nincs kötve, nincs szőve.~– Nem ismered még? Ez horgacsolva
982 XIV | még? Ez horgacsolva van; nem régi mesterség, de igen
983 XIV | boszorkányüstjéből előidézett; nem volt vetélytársné, nem volt
984 XIV | nem volt vetélytársné, nem volt úrhölgy; társné volt.
985 XIV | fecsegni, eltölteni az időt, s nem kell előtte válogatni a
986 XIV | válogatni a szót, mert még nem sértékeny. S úgy látszott,
987 XIV | keresték ez ifjú arcát, bár nem is kerülték tekintetét.
988 XIV | járt, s azzal a semmivel nem törődő taglejtéssel élt
989 XIV | hogy Melanie szemeinek nem is volt okuk rajta miért
990 XIV | különösen megakadni.~Óh, ahhoz nem értenek még egy tizenhét
991 XIV | afelől nyugodva, hogy Melanie nem ismerte fel. Egyetlen csilláma
992 XIV | csilláma a meglepetésnek nem mutatkozott arcán, egyetlen
993 XIV | egyetlen vizsgáló tekintet nem árulá el, hogy ő e messze
994 XIV | alámélyedt erőteljes baritonná.~Nem is igen találkoztak egyébkor,
995 XIV | mondta, hogy ha egy óráig nem hallaná Ciprát zsémbelni,
996 XIV | mindenről, ami senkit mást nem érdekel.~Melanie sok új
997 XIV | Melanie, önmagától észre nem véve, nagyot sóhajtott.~–
998 XIV | talán éhezik?~– Óh, „az” nem éhezik – súgá vissza Melanie.~
999 XIV | Loránd irányában tanúsít, nem tettetés. El van már az
1000 XIV | sötétkék elmerengés.~Cipra nem tanulta az optikát, hanem
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1718 |