Fezejet
1 II | tertia”, – „carcer” elég irányadó delejtűképpen szolgált,
2 II | azt fogja hinni, hogy én elég gyáva vagyok az asztalnál
3 II | asztalnál nem merni enni, s elég telhetetlen nem érni be
4 II | serpenyővel a zsemlyéket, hogy elég nehezek-e.~Úgy látszott,
5 II | Hanem hát mármost, Henrik, elég lesz a perecfonás, menjen
6 III | fel mellényem alá, s én elég hiú voltam megengedni, hogy
7 III | megszerezhetnők mindezt; elég birtokunk van hozzá, s az
8 III | leghasznavehetlenebb tárgy; nem elég kicsiny arra, hogy vele
9 III | hogy vele játszani, s nem elég nagy, hogy vele komolyan
10 III | beteljesedjék. Nagyanyám elég gondatlan volt e szónál
11 IV | legyen nekik enni-inni való elég, s midőn a szolgabíró ellenvetéshez
12 V | szügyén, s ez nem volt még elég; a paripa, míg a földről
13 V | Pedig tallér és bankjegy van elég.~Kiszedi bőrszeredásából
14 VI | Pepi csúfondárosan.~– Éppen elég arra, hogy egy ilyen mézeskalács-huszárt,
15 VII | vallottak ők odabenn.~Nekem elég időm volt a kijövők arcait
16 IX | festik, rendes arculatával is elég rémületes; az üres szemgödrök,
17 IX | hagyja – suttogá a nő. – Elég világos van így. Ma nem
18 X | útjára!~Óh, hiszen tíz év elég hosszú út még. Akkorra meg
19 XI | anyámat. – Nem vagyunk még elég biztos helyen; a bérkocsis
20 XI | azután sírva fakadt, és én elég kegyetlen tudtam lenni,
21 XII | parancsolgatni jőnek.~Lorándnak elég ideje volt nyugodtan elnézni
22 XII | volt valaha, kettőnknek is elég lenne.~– Ördög teringette! –
23 XIII | meg róla.~– És az az egy elég arra, hogy megdicsőüljön
24 XIII | voltunk az akadémiákon; elég zajban, kedvben tölt le
25 XIII | Ez nyomja lelkét. Nem tud elég hidegvérű lenni, hogy egy
26 XIV | tanácsot tart a tükrével, hogy elég szép-e. Szép, szép, no;
27 XIV | csipkés selyembe is, mert van elég.~Pedig tudnia kellett volna,
28 XIV | fehérneműeket nem találta elég finomaknak, ellenben a hímzés
29 XV | Tanítson meg engemet imádkozni! Elég régen könyörögtem érte,
30 XVI | modora gyöngéd, állása is elég biztos arra, hogy egy asszonyt
31 XVI | szívhez.~– Lássa ön: már az elég nagy ok a szomorúságra nekem,
32 XVI | Kelj fel már, Cipra, elég volt ebből a játékból.~Cipra
33 XVII | Igen ám. Tudja: szegényke elég sokáig élt már árvaságban
34 XVII | van eltemetve.~Egyébként elég udvarias volt hozzá: gondoskodott,
35 XVII | quantum satis, amennyi csak elég. Tehát attól a boldog naptól
36 XVII | tartozik?~– Igen.~Ezalatt elég sietve elértek Sárvölgyi
37 XVIII | bőröndbe, amennyi két hétig elég lesz, mert tovább is fognak
38 XVIII | szentjánosbogárkák, akkor elég ideje lesz végiggondolni
39 XIX | egymásra, s amíg megvénülünk, elég időnk lesz boldognak lenni.
40 XIX | várok, s e várásban nekem elég örömem van.~Óh, mint szerettem
41 XXI | Szegény leány: olyan kevés elég volt neki, hogy boldog legyen.~
42 XXII | Vedd a kalapodat, Dezső, elég szépen kicsípted magad falusi
43 XXII | közelében tévelygő leányhoz. – Elég szépek leszünk-e? Megakadhat-e
44 XXII | mondja ön, van-e a pokolnak elég kínja, mely egy ilyen módon
45 XXII | módon lerombolt ifjúságért elég bűnhődés legyen?~Sárvölgyi
46 XXII | pihenni nem hágy: – a bosszúra elég vagyok én magam, s hozzá
47 XXV | Mindig kész dőzsölő is akad elég, ki nem válogatós benne,
48 XXV | szabódék Sárvölgyi –, elég volt már az áldásod. Eredj,
49 XXVI | ily boldoggá?~Milyen kevés elég, szegény leányoknak, búra
50 XXVII | a paraszt ellen magad is elég vagy.~– Elég la! – szólt
51 XXVII | ellen magad is elég vagy.~– Elég la! – szólt nagy elbizakodottsággal
52 XXVIII| Amíg azok ideérnek, éppen elég ideje marad puskájába mind
53 XXVIII| csupán egy bokor által védve, elég bátorsága legyen egy csoport
54 XXIX | isz azt oda nem adom!~– Elég, ha én odaadom – szólt szúrósan
55 XXIX | talyigáját Borcsa asszony, elég ideje volt a mérget főzni
56 XXX | a vékony kis szúrás nem elég egy éltet kettémetszeni.~
|