Fezejet
1 I | apánkhoz, kezet csókolni érte; milyen boldoggá tett bennünket
2 I | másiké a gaz, és gyűlöli érte a testvér a testvért! Nem
3 II | házához jut, ahol fizetnek érte: helyettem pedig cserébe
4 II | meg, míg a kalauz angyal érte eljön; s most ott gunnyaszt
5 II | lehet. Anyám sokszor meg fog érte emlegetni. – De hátha az
6 II | csak azután nevetett ki érte.~Ez a leány mégis csak azért
7 II | hogy a lábam hegye sem érte a földet.~Hogy bosszankodtam
8 III | sipkáját.~Hogy szerettem volna érte az orrát betörni! Mit kompromittál
9 III | kisebbel marad.~Úgy gyűlölöm érte magamat: ha eszembe jut,
10 IV | legjobban, s neki kellene érte leginkább keseregni.~Még
11 V | nem volt érdemes többé érte fáradni: otthagyták, meg
12 V | megkötöznék: kit ölt meg érte?~Pedig tallér és bankjegy
13 VI | tiltakozott, nem haragudott érte. Óh be végtelenül fájt nekem
14 VI | kettőnkre megharagusznak érte.~Óh, majd a szívem szakadt
15 VI | rebegém, és megcsókoltam érte, mikor ideadta.~Sok nagy
16 VII | együtt zárd el ládádba, míg érte jövök.~Rögtön nekiültem,
17 VII | ív.~Másnap reggel eljött érte Loránd, átolvasta, azt mondta:
18 VII | hogy elment. Bosszús voltam érte, hogy el akart érzékenyíteni.
19 VII | adtak elém, megfizettek érte; én elfogadtam az ajánlatot,
20 VIII | tudom; és nem dühösködöm érte; nem ugratom ki az ablakon,
21 VIII | Eltépte azért, mert haragudott érte, hogy mit léháskodnak ilyenkor
22 VIII | minden percben jöhetnek érte, akik elfogják. Magáról
23 IX | szövetkezni!~Óh, bár jönnének már érte!~Kik?~Azok, akik leszedik
24 X | férje megbocsátott neki érte, Móclit jól megfizették
25 X | Móclit jól megfizették érte, s az öreg Mártonnak mi
26 X | akiért küldtek, ahhoz, aki érte küldött. Én másfelé megyek.~
27 XI | mintha ismételt villanyütés érte volna, úgy rázkódott össze
28 XI | Ti pedig hallgassatok érte! Mert amint fölfedezitek
29 XII | hallottam olyat. Én adok neked érte negyven forintot.~– Nem
30 XII | húzd el az én nótámat, adok érte tíz forintot.~– Nem vagyok
31 XII | ajándékba, neked is adnak érte egy ital bort a legelső
32 XIII | derék gyerek vagy; becsüllek érte, hogy ilyen bátran védelmezted
33 XIII | jó hozzám, s én meghalnék érte, ha rákerülne a sor. Ez
34 XIII | de saját maga nem üldözi érte magát. Majd elfelejti, mire
35 XIII | meg nem szégyenül. Bolond érte, de következetes.”~…Loránd
36 XIII | egyiknek; menj, szólj, tégy érte! Lehet, hogy én nevetséges
37 XIII | nem emlékezik, mely tőlem érte volna valaha. Ellenkezőleg
38 XIII | Holtomig tisztelni foglak érte. Úgyis tudom, hogy a határidő
39 XIII | megbocsátott volna neki érte.~Én még mindig nem eresztettem
40 XIII | viszályok vitték erre. Megrója érte, hogy oly kevés lélekerővel
41 XV | Elég régen könyörögtem érte, nem várok tovább.~– Eredj!
42 XVI | titkomat; és nem fog megítélni érte?~Loránd gyöngéden odavoná
43 XVII | ég meg fogja jutalmazni érte.~– Nem tettem fizetésért.~
44 XIX | szívében; s mennyire áldottam érte később a sorsot, hogy e
45 XXII | Az istenért! Csak nem érte valami veszély? – kiálta
46 XXIII| az csak hideg bosszút ád érte vissza.~El kell elébb ennek
47 XXIII| mienkhez. Isten áldjon meg érte!~És Loránd nem is tudta
48 XXIV | elégedve. Persze becsuknak érte, de már az mindegy.~– Mit
49 XXV | asszony ád egy pohár bort érte.~De a cigány nem engedte
50 XXV | aranyat is kaptam volna érte, ami fejedre ki van tűzve.~
51 XXVI | is.~Azok aztán mondanak érte szerencsét. Kinek ne kellene
52 XXVI | cigányasszony úgy eláldotta érte! Fizesse vissza az Isten
53 XXVII| továbbmondaná, kigúnyolnák érte.~A csalogány meg újrakezdte
54 XXIX | meglesz minden. Gyere el érte estefelé. Kapsz borravalót
55 XXXII| közkórházban, sátor alatt, míg érte mehettem, és hazahoztam.
|