Fezejet
1 I | fel a kisvárosi iskolába, hol ő már nagydiák volt; s ha
2 I | tudtunk egymástól elaludni; hol egyikünknek, hol másikunknak
3 I | elaludni; hol egyikünknek, hol másikunknak jutott valami
4 I | csendesen inte fejével, hol helyeslően, hol tagadóan;
5 I | fejével, hol helyeslően, hol tagadóan; azután odajött
6 III | iskolatársaim kérdezték, hol lakom, előrebocsátani: a
7 IV | szenvedőket ápoltatja ott, hol egykor a lelki szenvedések
8 IV | hányva, dúlva aszerint, amint hol egy tucat kártyát kellett
9 IV | kellett benne megtalálni, hol egy cimboranevettető képet
10 IV | cimboranevettető képet előturkálni, hol egy forintnak nevezett bankjegyet
11 IV | ugyan mondja meg, nagysád, hol tanult ezen a hangszeren
12 IV | melyről senki nem tudja: hol támad, hová vész. Egy otthontalan,
13 V | sem létezett; azt a rónát, hol most Lankadomb körül burgundi
14 V | mindjárt azt kérdenék tőle, hol vette; amint egyet előmutatna
15 VII | országgyűlési szónoklatokat hol nyomtatják. Maga az iskolai
16 X | berohantunk hozzá.~– Nos, hol „ég”? – Ez volt az első
17 X | keresi az most neked, hogy hol muzsikálnak jobban! Itt
18 X | mondjak nekik, ha azt kérdik, hol voltál, mikor Loránd legnagyobb
19 X | szükséged lesz rá az úton.~– Hol jutottál te pénzhez? – kérdé
20 XI | Futottam le az utcára, hol már akkor, midőn én leérkeztem,
21 XI | köszönte be indulatosan:~– Hol van Loránd fiam?~Nagyságos
22 XI | azt felelem: nem tudom, hol van, úgy hiszem, legtöbb
23 XI | Mondd meg hát most, hogy hol van Loránd!~Tudtam, hogy
24 XI | tekingettem magam körül.~– Hol van Loránd?~Nagyanyám észrevette
25 XI | tőlem:~– Te tehát tudod, hol van Loránd?~Milyen könnyű
26 XI | anyám.~– Óh, mondd sietve, hol van!~– Jó helyen van, kedves
27 XI | hazában, biztos helyen, hol nincs mitől tartania; rokonunknál,
28 XI | fogod már megmondani, hogy hol?~– Majd egyszer megmondom,
29 XI | sem nagyanyámnak, hogy ő hol tartózkodik.~Nagyanyám érteni
30 XI | kért, mondjam meg neki, hol van Loránd. Kedves „egyetlen”
31 XI | meghal, ha nem tudatod vele, hol van Loránd.~– Loránd pedig
32 XII | ácsorgok én itten egy hét óta? Hol van a többi?~– Többi? –
33 XII | nekem a pénz kell, sok pénz! Hol van a sok pénz?~– Mondtam
34 XII | vér, előugrott a sötétből, hol eddig a rablótól észre nem
35 XIII | sem jutott eszébe, hogy hol. Idegen kéz írása; semmi
36 XIII | ellenkezőt mondhatna is valaki, hol találhatná meg őt, hogy
37 XV | veszekedjél! Magam sem tudok. Hol vegyem a neked valót?~–
38 XVII | ki Loránd a mondatot.~– Hol van kedves barátnéd, Melanie,
39 XVIII | dresszíroztad, azt mondhatom! – Hol itt egy tükör?~– Ugyebár? –
40 XIX | kellene olvasnod: hát a másik hol van? Minden örömöd sértené
41 XIX | te felfedezheted, hogy ő hol van. Miért e hosszas titkolózás,
42 XX | azzal érzékenyen megölelt.~– Hol van Loránd? – kérdezém én
43 XX | mondhatom meg anyámnak, hol vagy. Azután te magad írtad,
44 XX | s e divina komédiában, hol tudtán kívül mindenki szerepel,
45 XXI | históriáját kikérdezte: Hol lakik? Miért nem látogatta
46 XXII | úgy nagyon jó lesz. De hol az ördögbe is jár az a pipogya
47 XXIV | gyűlöletet, s magunk sem tudjuk, hol fogjuk azt bevégezni. Most
48 XXVIII| világosság van.~– Loránd! Hol vagy, Loránd? – hangzék
49 XXVIII| Loránd felállt az ágy mellől, hol eddig térdepelt.~– Ne vesződjél
50 XXVIII| megjöttek. Tálalni kell! Hol van Cipra? Ő fogja tölteni
51 XXIX | rázta. – Szeretném tudni, hol vesznek itten ma malacot!
52 XXX | sebesült leány mellett.~– Hol van Loránd? – suttogá Cipra.~–
53 XXX | fogják kérdezni egymás után: „Hol jártál? Miért jöttél ki
|