Fezejet
1 I | bűbájos édesség áradt azokból alá; de mosolygás az sem volt
2 I | Ingem gallérja a nyakkendő alá volt gyűrődve, azt megigazította,
3 I | béresnek, hogy majd a kertek alá fogunk kerülni; azonban
4 I | leszállnunk.~Néhány lépcső vezet alá, ott alacsony, apró kaviccsal
5 I | kaviccsal vakolt boltozat alá jutunk, mely a föld alatti
6 I | hogy parancsa van őt őrizet alá venni. Gerő nyugodt arcot
7 II | úgy letette, hogy a pamlag alá gurult a gyapotgombolyagja;
8 II | vágta a perecet az asztal alá, hogy szerteszét szakadt.~–
9 II | Ratsherr, aki a hóna alá csapja a papirost, a füle
10 II | veszi a hegedűt a köpönyeg alá, s megy vele a kocsmába,
11 III | előingemet kötötte fel mellényem alá, s én elég hiú voltam megengedni,
12 III | fognak kicserélni! A föld alá süllyedek szégyenletemben
13 IV | gyilkolt ön! A gondjai alá bízottak lelkét gyilkolta
14 IV | ajkairól ez a mondat folyt alá latin lapidáris betűkkel
15 IV | hangszert, amit rongyos köpönyeg alá takarva szoktak hordani,
16 IV | hajfonadéka egész a padlóra omlott alá.~Erre a fiatal hölgy abbahagyta
17 IV | ellenségem elbukott, lábam alá van gázolva. Gondoltam arra,
18 IV | közepéről függött az imént alá egy nehéz tizenkét karos
19 V | körös-körül ziláltan csüng alá, fekete szakálla, bajusza,
20 VIII | Hermine haragosan járt fel s alá szobájában.~– Ez mégis az
21 VIII | Loránd elkezde sebesen fel s alá járni szobájában. Valamit
22 X | hintóba fogottan lógatták alá fejeiket, amiken még rajt
23 X | elhallgatott, s hevesen kezdett alá s fel járkálni a szűk, rövid
24 X | ki.~– Mi-it? – hőrögetett alá gorombán Mócli. – Nekem
25 XII | egyik pisztoly.~– Asztal alá, ágy alá, akinek az élete
26 XII | pisztoly.~– Asztal alá, ágy alá, akinek az élete kedves! –
27 XII | pedig elrejti magát a pad alá: mire a betyár odalép az
28 XIII | készítsd el!~– Mit tegyünk alá? Egy rhinchitest?~– Nem
29 XIV | nincsen egyéb födél, mely alá magát meghúzhassa. Volna
30 XIV | az égi világosság ömlik alá. Sokáig elnézegette a képeket.
31 XV | pokrócot,. egyik karját feje alá tette, és úgy maradt mozdulatlanul;
32 XVII | Bálnokházyné kezét karja alá húzva, azt mondá:~– Jól
33 XVIII | legjobban.~Azután karja alá fűzte kezét, forró arcát
34 XVIII | sötétlilaszín frakkja szárnyai alá, s száját diplomatai lefelé
35 XIX | állomásában, akkor egy napon karom alá vontam Fánny kezét, és azt
36 XX | karom zsibbadva hanyatlott alá. Fánny fogta meg kezemet.~–
37 XXI | tartva, sokáig járt vele alá s fel szobájában szótlanul.
38 XXIII | szégyenében egyenesen a föld alá süllyedni, mely óhajtása
39 XXIV | riasztani, annak tartsa az orra alá. – Gyáli meg is jelent nemsokára
40 XXIV | osztentációval kucsírozott itt alá s fel az ablakom előtt,
41 XXIV | tudta jól, hogy minő vád alá van helyezve, s egyenesen
42 XXV | a pisztoly a lázsiások alá eltakarva szépen.~A rabló
43 XXV | valakinek szegeket verni a körme alá, szíjjal megszorítani a
44 XXVI | bújik, bújik a szempillák alá, mintha mindig lesből nézne,
45 XXVII | fészkén ül, és fejét szárnya alá rejtve alszik? Ki küldi
46 XXVII | bokorban.~Már egészen az ablak alá jött; ott énekelte: „Jöjj,
47 XXVIII| hirtelen a rabló dereka alá vetve, annál fogva felkapá
48 XXIX | forró izzadság csepegett alá. Mégsem tudtak bejutni?
49 XXXI | van minden temetve a föld alá.~Dezső annyi kedveset tudott
50 XXXII | a kelet minden napról, s alá tűzve írott sorul az aszú
|