Fezejet

 1 I     |           beszédű ember. Halavány arca volt, hosszú fekete bajusza
 2 I     |        komolyan. Mentől derültebb arca lett apámnak, az ő fehér
 3 I     | Bizonyosan más váltotta fel.~Az ő arca most is olyan közönyös volt,
 4 I     |           fölemelkedék; már akkor arca nem volt eltorzulva, szemei
 5 I     |        minden érett eszű tagjának arca előtt. Mi szüntelen úgy
 6 II    |      Szüntelen nevető fehér-piros arca, átkozott hamis kék szemei,
 7 III   |  bizonyosan tudom. Szép hosszúdad arca ifjú zománcával csaknem
 8 III   |        lábakon libeghetett volna. Arca finom volt s előkelő, szemei
 9 III   |   nálamnál.~Most már aztán Loránd arca égett. Szemeit szép nagynéném
10 IV    |       harmincéves férfi, de szőke arca miatt még ifjabbnak tetszik.
11 IV    |      velük a kifeszített húrokon, arca valami új kifejezést vett
12 IV    |          emberé. Simára borotvált arca nem árulá el életkorát,
13 V     |        puska.~A holdfénynél sötét arca még sötétebbé válik; hosszú
14 V     |         ravasz és elszánt – állat arca volt az.~„Vagy te eszel
15 X     |         olyan nehéz volt”.~Loránd arca most már égett, mint az
16 XI    |        volna megáldva: elöl ment, arca égett, léptei ruganyossággal
17 XII   |         vidám, oly mosolygó hölgy arca olyan volt egyszerre, mint
18 XII   |           e percben olyan lett az arca összevont szemöldeivel,
19 XII   |           sötét mélázásba ment át arca. Majd tétova tekintettel
20 XIII  |          méghozzá egy olyan hölgy arca után, akit megnyerni nem
21 XIV   |    eltemetett ifjúból férfi lett, arca megnyúlt, a szakáll körülnőtte;
22 XIV   |       eléggé elváltozott-e már az arca.~– Jöjjön, no – szólt Cipra,
23 XIV   |           Szép halavány, megnyúlt arca, még gyermeteg vonásokkal,
24 XIV   |           volt rá nézve Lorándnak arca, járása, hangja. Az arc
25 XVI   |      egymás mellé jutottak, Cipra arca egyszerre átpirult, szemei
26 XVI   |       innen „az a” gyűrű?~Melanie arca mélyen elpirult e szóra:
27 XVIII |         év előtt; olyan gyermeteg arca, olyan apró porcikái, olyan
28 XVIII |           sajátságosan zavarodott arca volt a dandynek, mint mikor
29 XIX   |    eltemetett vágyakról.~De Fánny arca piros volt és mosolygó;
30 XX    |          jött.~Oly komoly volt az arca, midőn hozzám érve, kezemet
31 XX    |         nyírt haja, portól lepett arca egészen más alakot állítottak
32 XX    |          Beszéljetek csak!~Loránd arca egész lázasan ki volt pirulva.~–
33 XXII  |          akadémiákról hazakerült; arca, termete, hangjának zengő
34 XXII  |        tekintetében, melyet Dezső arca igéze meg.~– Testvérem,
35 XXII  |   véráldozatok sorában.~Sárvölgyi arca úgy vonaglott, mint egy
36 XXII  |  Sárvölgyiéknél. Úgy ragyogott az arca, mint akármelyik fiatal
37 XXII  |          bírta megérteni. Topándy arca egyre meghatottabb lett,
38 XXIII |          vette észre, hogy Loránd arca sem illik a csendélet alakjai
39 XXVI  |        Érezte, hogy valóban ég az arca. A nyílt tűzhelyhez sietett,
40 XXVI  |          a lángoló tűzre foghassa arca égését.~A cigánynőt még
41 XXVI  |      szeretem…~Erre aztán Topándy arca is ellágyult; a szokott
42 XXVIII|      öregúr, megállva az ajtóban. Arca most is oly gunyoros volt,
43 XXIX  |          szakálla, bajusza, egész arca fehér, fénylő, világító
44 XXX   |           a beteg leányhoz, kinek arca lázpírtól égett.~– Mindjárt
45 XXXI  |         kezdtek rá bámulva nézni.~Arca sokkal sápadtabb volt, mint
46 XXXI  |       lankadt, szemei elborultak, arca egyre viaszsárgább lett.~
47 XXXII |           földön, hanem az ágyon.~Arca égett, mintha lázban volna.~–