Fezejet

 1 I    |           hogy a mi családunk igen boldog volt. Szükséget nem szenvedtünk;
 2 I    |             amelyen mi lakunk. Más boldog országban is van gyűlölet
 3 III  |            volna meg engemet az én boldog hitemben.~Hát még ha azt
 4 VI   |          embernek az életben, hogy boldog legyen.~Csak azt nem szerettem
 5 VII  |            A mai kor embere, aki a boldog múlt idők után sóhajtoz,
 6 X    |          abrak mellett ábrándoznak boldog ifjúkorról, s tűnődnek azon
 7 X    |               Mit tudsz te? Te még boldog vagy; játék az életed; szenvedély
 8 XI   |        Láttam, hogy anyám mennyire boldog azáltal, hogy őt ölelheti.~
 9 XIII |         volt irányában, mint aki a boldog nő álarca alatt látja a
10 XIII |          melynek közepéből az élet boldog halottjai vígan kinevetik
11 XIII |           a fogadással, hogy ebből boldog embert fogok csinálni. Mi
12 XIII |       horkoltak. Akartam egy olyan boldog embert látni magam előtt,
13 XIII |      embernek megölni magát, mikor boldog, mikor jó dolga van; hanem
14 XIII |       Áronffy családi életében nem boldog. Hiszen tudod, amint hazajött,
15 XV   |         dicsfényes képre, s azokat boldog elragadtatással többször
16 XVI  |          hét alatt.~Loránd egészen boldog volt.~Szerelmét viszonozva
17 XVI  |           kabátos falusi gazdában. Boldog családi élet alakította
18 XVI  |       lehetséges-e, hogy ugyanazon boldog érzés, mely ezt kivetkőzteté
19 XVI  | folyton-folyvást odaszegzi szemeit boldog elragadtatással, ahol ő
20 XVII |         alakoskodásnak vége van; a boldog ember, ki Tátray Bálint
21 XVII |            őket csalogatni azzal a boldog ámítással, hogy fiuk még
22 XVII |           élni, az életnek örülni, boldog napokat látni akar?~Akárhol
23 XVII |         midőn az ég felhozza azt a boldog napot, legyen Melániámnak
24 XVII |           csak elég. Tehát attól a boldog naptól függ, amit e kérdésre
25 XVIII|            Isten hozzád, nyugalmas boldog élet! Isten hozzád, mámoros
26 XVIII|           be magamat előttük, mint boldog embert.~– Az csak rajtad
27 XIX  |           ennél a háznál. Tudnál-e boldog lenni, ha anyád szemeiből
28 XX   |       táncol nagy magában, abban a boldog meggyőződésben, hogy mindenki
29 XXI  |         kevés elég volt neki, hogy boldog legyen.~Loránd pedig, ahogy
30 XXII |     gyanútlan, lelkesült; ő legyen boldog; ne mérgezze meg napjait
31 XXII |           bevégezzük a számadást a boldog emberek nélkül.~
32 XXIII|          egész lelkével szereti, s boldog fog lenni akkor is, ha e
33 XXIII|          tudomány volt.~Loránd egy boldog hetet töltött otthon. Ez
34 XXIII|            kiált fel:~– Óh, milyen boldog vagyok, én istenem! – s
35 XXIII|            emelt legelső poharat a boldog pár egészségéért; ő nyitotta
36 XXIII|             A gyermekek hadd éljék boldog heteiket falun! – Ez volt
37 XXIII|    befejezve! Loránd megcsókolta a boldog rokonokat; kezet csókolt
38 XXV  |       vándorai kezdik a házát azon boldog azilumok közé számítani,
39 XXVII|          végigaludhatta volna, egy boldog napra ébredt volna utána!~
40 XXX  |  közeledése a folyosón.~Óh, milyen boldog érzés ez!~Azon érzés, hogy
41 XXX  |         önmagáért, – szereti, mert boldog általa, – fölemeli őt magához, –
42 XXXI |           s a jó Fánny kétszeresen boldog volt abban a gondolatban,
43 XXXI |            nem egyedül lesz azután boldog nő a háznál.~Óh, milyen
44 XXXI |        kezéből, hogy azután egykor boldog legyen vele.~…Hiszen a cigányleány
45 XXXI |           Hiszen a cigányleány már boldog is volt.~Topándy levele