Fezejet

 1 I     |               hogy szinte reszkettem bele az örömtől.~Csak öreganyánk
 2 I     |     taszítsam az elevenbe, szédüljek bele. – Meg tudtam magamat tartóztatni.~
 3 II    |             hogy csakúgy szédelegtem bele; azután belecsimpajkózott
 4 II    |        valami rettenetes munkába úgy bele van bódulva, hogy nem veszi
 5 II    |            bojtja csak úgy fityegett bele, akkor mégis gyanítottam,
 6 II    |              A miatyánkba a pékek is bele vannak foglalva: „Add meg
 7 III   |             kétszersültet mártogatva bele, akkor találtam a figyelmet
 8 IV    |              Nem tesszük azt – szólt bele az esküdt. – Majd szépen
 9 IV    |              egész válla, feje mozog bele; nem olyan, mint a zongora,
10 IV    |             sok keserű könyű hullott bele, „Melyet a hon nagyjai pergetnek,
11 IV    |       maiden-speechébe minek keverte bele a – spinótot. Pedig ez volt
12 V     |           szárnyast, senki sem szólt bele a dolgába.~Topándynak valamelyik
13 V     |             annak az agyara kitörött bele.~Most aztán hörgő üvöltéssel
14 VI    |          annyi a leckéje, te meg még bele sem néztél; még nagyobb
15 VIII  |               egy útitáskába dobálta bele.~Azután leült íróasztalához,
16 XI    |           lakik. Olyan nyilat törtem bele, amit sohasem fog onnan
17 XII   |         fügét, mazsolát, cukrot hány bele, s azután meggyújtja. Ezt
18 XII   |              a sikoltó szájába dugta bele.~Ez a rémjelenet mindeddig
19 XIII  |             fakadt. Szinte elfulladt bele.~– Hiszen, öcsém, mért nem
20 XIII  |       tárgyaira, s elébb maga nézett bele, hogy eltalálja a helyes
21 XIV   |            hajfürtökbe bolondult úgy bele Bálnokházyné valaha; ezeket
22 XIV   |             minden húr lehangolódott bele, mint mikor a hárfán nedves
23 XV    |          odább, még onnan is vissza: bele abba a mondhatatlan körbe,
24 XV    |         Melanie, látva, hogy nem bír bele lelket verni, rémülten felállt,
25 XV    |           hogy a füle is megcsendült bele; azzal elfutott, s becsapta
26 XVII  |             karját, hadd kapaszkodom bele; biz azt hiszem, hogy még
27 XVII  |           előtt, aki most maga esett bele abba a rossz szokásba, hogy
28 XX    |                kérdezé Gyáli.~– Nézz bele a csövébe, ott mosolyog
29 XX    |         ahelyett a táncrendet dobtam bele, s amazokat eltettem, megtartottam.
30 XXII  |            maradni? Vajon nem üt már bele a mennydörgő mennykő ebbe
31 XXII  |    megátkozott koporsóhoz: „Feküdjél bele!”~Sárvölgyi ajkai úgy rebegtek,
32 XXIV  |           valaha? Ebbe én nem szólok bele. Aki elismeri magáról, hogy
33 XXV   |      Sárvölgyit a reszketés állta el bele. Borzasztó hang ez az emberi
34 XXVI  |            ember ha apródonkint megy bele, a foga vacog; ha egyszerre
35 XXVI  |            azt felelném rá, és fájna bele a lelkem: „Anyám, szakíts
36 XXVIII|             annak két foga törött ki bele.~Most két lövés hangzott,
37 XXVIII|          feszült erővel kapaszkodtak bele a vasrúdba. – No még jobban!
38 XXVIII|            karmai, úgy csimpajkozott bele, s újra felpattant, újra
39 XXVIII|           vőlegény a menyasszonnyal; bele együtt a mészverembe! Gyere
40 XXVIII|          hogy maga is hanyatt bukott bele. – Hanem jól sikerült.~A
41 XXVIII|          volt hajítva, egyedül esett bele a mészverembe.~Loránd hirtelen
42 XXIX  |       tanúskodjék.”~Kólya uram tehát bele hagyta magát lovaltatni
43 XXXII |   keresztülszúrta.~Még abba sem halt bele.~Hetekig feküdt eszméletlenül
44 XXXII | gyermekkoromban.~Loránd nem egyezett bele.~„Még egy üres szállás van
45 XXXII |       méhcsípés. Nevess ki! Meghalok bele.~Még reggel beszélt róla,