Fezejet

 1 I     |       megtaszít”, úgy éreztem én magamat ezzel a kérdéssel; kezemben
 2 I     |     szédüljek bele. – Meg tudtam magamat tartóztatni.~Az egész úton
 3 I     |        ha engem megütnek, elölöm magamat! – Tehát bennem is el van
 4 II    |       kapok.~Óh be szégyenlettem magamat előtte! Képes lettem volna
 5 II    |        majd ő elvezet.~Rászántam magamat.~De alig haladtunk végig
 6 III   |        itthon”. Legalább engemet magamat hagyhatnának ott. Hogy e
 7 III   |    tudott kötni, amint megnéztem magamat a tükörben. Úgy találtam,
 8 III   |         marad.~Úgy gyűlölöm érte magamat: ha eszembe jut, hogy én
 9 IV    |         anélkül, hogy ismételném magamat. Ismét a mosolygó esküdt
10 IV    |         szerencsém volt: ajánlom magamat a viszontlátásig; azaz a
11 IV    |          egy kicsit hátramaradok magamat kikacagni.~Azzal leült a
12 IV    |   kegyesen. – Óh, én meg szoktam magamat büntetni, ha valami vétekben
13 IV    |         Egynapi böjtre büntettem magamat. Az lesz a büntetésem, hogy
14 IV    |        én annyira nem jól érezem magamat, hogy nem vagyok képes ebédelni.~
15 VI    |  csúfoltak.~Purifikálnom kellett magamat.~A bátyám asztalán állt
16 VI    |         utcán.~Pedig úgy éreztem magamat, mint aki egy kissé részeg.~–
17 VI    |          nyomorultabbnak éreztem magamat, mint hogy ma valakivel
18 VI    |          nekem?~Hogy kisírhattam magamat, egészen megkönnyebbült
19 VII   |     néztem, s most már elszántam magamat, hogy ha négylovas szekérrel
20 VIII  |       valaha? Nem úgy viseltem-e magamat kegyed irányában, mint egy
21 VIII  |          Hiszen éppen nem mentem magamat – szólt Bálnokházy, kedélyesen
22 VIII  |        csak be se szennyezhessem magamat veled. Hanem azt csak elképzeled,
23 X     |         sem tudom, merre fussak. Magamat sem tudom oltalmazni, s
24 X     |       kínzasz, itt előtted lövöm magamat főbe, de attól a nőtől el
25 X     |         többet vissza; eltemetem magamat, de egy feltétel alatt,
26 X     |       kaszárnyába, s följelentem magamat.~– Mit kívánsz?~– Azt, hogy
27 XI    |          igen csendesen viseltem magamat; még csak zajt sem ütöttem
28 XII   |        egyenesen hozzá indultam; magamat is istentelenségeimért zártak
29 XIII  |      ameddig hasznossá nem tudom magamat tenni, semmi; azontúl pedig
30 XIII  |        vezeklést, én alája vetem magamat.~Az ember kegyes alázattal
31 XIII  |      hírét leköpték. Meg hagytam magamat ilyen otromba módon csalni.
32 XIII  |        módon csalni. Meg hagytam magamat nyugtatni azzal az ámítással,
33 XIII  | tiszteletteljes távolban tartsam magamat.~Hanem volt egy napja az
34 XV    |    élhetek így tovább. Én elölöm magamat. Tanítson meg engemet imádkozni!~
35 XVIII |          mikor úgy mutathatom be magamat előttük, mint boldog embert.~–
36 XVIII |          veletek megyek. Megadom magamat. Kapitulálok. Tehát ma éjjelre
37 XX    |         módra menjek az anyámnak magamat bemutatni, ugye?~– Nem szoktál
38 XX    |    kértem tőled, hogy kiheverjem magamat, s azután tisztult fővel
39 XXI   |     vetve a vádat, hogy megöltem magamat megvetett szerelemért.~Mindent
40 XXIV  |     vármegyén; nem is védelmezem magamat; rászolgáltam, kiállom.
41 XXVI  |  megszólalok, megölöm őtet is és magamat is.”~„Vagy talán csak magamat.”~„
42 XXVI  |    magamat is.”~„Vagy talán csak magamat.”~„És tán akkor sem szólok
43 XXVIII|   elvánszorgok innen, amíg bírom magamat.~– Ne félj! Ide nem fognak
44 XXX   |            Most könnyebben érzem magamat – szólt boldogságtól sugárzó