Fezejet
1 I | azokat a szemöldeit, meg lehetett rettenni tőle; hanem neki
2 I | el szem elől; csak akkor lehetett rálátni, mikor a hátuljához
3 II | hogy szinte könyörgésnek lehetett venni minden szavát; amellett
4 III | észrevétellel (tán kínálásnak is lehetett volna venni) kegyeskedett
5 III | lázsiásért sok mákos szarvacsot lehetett apródonkint venni; valamint
6 IV | nagyságos asszonyt alig lehetett többre becsülni tizenöt
7 IV | képzelni, hogy mi nevetséges lehetett a kérdésében.~Őnagysága
8 IV | kicsiny feje volt, hogy alig lehetett elhinni, hogy az a fej arra
9 IV | országgyűlési szak alatt fel lehetett „super eo” hozni, hogy mi
10 V | embernek, sem állatnak nem lehetett feléje közelíteni világos
11 V | lágy tél következett, nem lehetett se szekérrel, se szánnal
12 V | hogy csónakkal éppen nem lehetett nekimenni, aki pedig a zsombékokra
13 V | már, hogy egyenesen neki lehetett menni. A paripa nem tette
14 VI | zongoránál, s akkor aztán neki is lehetett egyet táncolni – velem.~
15 VII | mellőle, míg le nem írtam. Lehetett az egy sűrűn írott ív.~Másnap
16 VII | beszédeket még akkor nem lehetett nyomtatásban olvasni: előleges
17 VII | Csak ez az egy válaszom lehetett:~– Mikor ez iratokat lemásoltam,
18 XI | eloszlani.~– De hát mi oka lehetett rá, hogy tőled ilyen ígéretet
19 XII | csengettyű volt; messziről lehetett közeledésüket hallani.~Loránd
20 XII | volt: arcát igen szépnek lehetett nevezni; eleven élettüzű
21 XII | sárkánya nincs felhúzva; nem is lehetett volna azt felhúzni e rövid
22 XIII | fás ember lett, akivel nem lehetett többé mulatni. Kerülte a
23 XIII | Hallgasd tovább!~Egy napon, lehetett már tizenkét éve annak,
24 XIV | magányt.~Cipra azzal is meg lehetett elégedve, amint Loránd irányában
25 XIV | férfiszépség.~Loránd is meg lehetett afelől nyugodva, hogy Melanie
26 XIV | szemjátékkal felelt. De Cipra meg lehetett elégedve a válasszal. Legalábbis
27 XVII | kártyában~Loránd elodázta, amíg lehetett, az időt, hogy Dezsővel
28 XVIII | bizonyos előkelő úrias modorban lehetett rajta észrevenni, amit megszoknak
29 XVIII | Szolnokba megyünk.~Hiszen tudni lehetett ezt jól; nem éppen ezért
30 XX | melynek minden szavát hallani lehetett, ők is végigrettegték, s
31 XXIII | bajuszformába sodorintani. Rá lehetett benne ismerni Henrikre;
32 XXIII | Azt leütötte vele?~– Nem lehetett, mert elszaladt. Most hát
33 XXIII | viselt, hogy még ő is meg lehetett vele elégedve, s bár a serdülő
34 XXIII | folyondár; a jelmondatot nem lehetett már olvasni a zöld levéltől.
35 XXIV | mennyire az volt, azt észre lehetett abból is venni, hogy a kortyondi
36 XXVII | a vadásztanya van.~Éjfél lehetett az idő, mire odáig eljutottak.~
37 XXVIII| sötétben csak tapogatózva lehetett haladnia; sokáig tévedezett
38 XXVIII| saját házaiban, nem is igen lehetett rossz néven venni, hogy
39 XXIX | nyílással középen, amin át ki lehetett az utcára tekinteni; az
40 XXX | nyitva volt hagyva. – Hová lehetett? – Ekkor be akartunk lépni
41 XXXI | intézkedések után.~Loránddal nem lehetett szólni, az magánkívül volt
42 XXXI | tudva volt már a nap is, ki lehetett számítani az órát is, amikor
43 XXXII | szívet, ki földi mennyországa lehetett volna egy nőnek!~Egy képzett,
44 XXXII | lángeszű főt, ki vezérszellem lehetett volna egy országban!~És
|