Fezejet

 1 I     |          szólt bátyám, ki mellettem való ágyban feküdt, s a csattanásra
 2 II    |             málházott; télre-nyárra való ruhával elláttak bennünket,
 3 II    | idejöttünkig el voltam telve iránta való rossz elővéleménnyel; látása
 4 II    |             nagy csomag nem megenni való tárgynak a nevét egy rég
 5 II    |          diáknak a kisebb irányában való végtelen lenézését szokta
 6 II    |           tésztából a szarvacsoknak való egyenlő darabokat. Jó szemmérték
 7 II    |         bonus!~De hát a könyvnélkül való?~Ez a keserű falat!~A diák
 8 II    |            kútfeje, a diáknak könyv való, nem hegedű. Mi akarsz te
 9 II    |              Az csak katonatisztnek való! Aztán a táncra készült
10 III   |              egy kis mákos kalácsra való.~Hiszen az igaz, hogy Pozsonyban
11 IV    |       szövegre alkalmazva. Már mire való a kártya nyolc lapját mint
12 IV    |              legyen nekik enni-inni való elég, s midőn a szolgabíró
13 IV    |            is ez őseredeti vágásból való magyar ember volt. Amint
14 VII   |             úgy feleltem. Lemásolni való iratokat adtak elém, megfizettek
15 X     |              Hisz ez nem gyermeknek való munka volt. Ilyen harcot
16 X     |        kötelesség. Nincs elveszteni való pillanatod. Siess!~– Hová?
17 X     |             lármáját, amit irántunk való önfeláldozásból követett
18 XI    |             Óh, bár tréfa volna! Ez való; nagyon nehéz való. Én Lorándnak
19 XI    |        volna! Ez való; nagyon nehéz való. Én Lorándnak megfogadtam,
20 XIII  |         kiadja számodra az öt napra való cselédkenyeret, szalonnát,
21 XIII  |           Eredj, bohó, nem leánynak való az olvasás. Az asszonyféle
22 XIV   |        Cipra. Ez volt a fő megtudni való.~Melanie e kérdésre csak
23 XV    |    eltávozott szobájába.~A mellette való szobában hált Cipra.~Amint
24 XVII  |             alkalmasabb elájuláshoz való előkészületek vannak kézügy
25 XVII  |           önt! De hát végre is mire való lehet itt a titkolózás?
26 XVIII |          Még egy óvatosan elintézni való körülmény volt hátra. Dezső
27 XVIII |                Mért nem?~– Mert nem való vagy oda. – Nincs ott helyed.~
28 XVIII |            a napon nem volt egyébre való, mint Lorándot figyelmeztetni
29 XX    |         ebben az órában az átérzeni való. Mi szükség volt őt kerülnünk?~
30 XXI   |        összezavarta az egész életre való számításomat. Emiatt nem
31 XXI   |          adtak éltet, s kit a hideg való eltemetett; de Áronffy Lorándot
32 XXII  |         pedig ugyanabból a lisztből való, ugyanazzal az élesztővel.
33 XXII  |        kígyóinak martalékul.~„Vajon való volt-e ez vagy tréfa? Vajon
34 XXII  |             névjegy nem a tante-val való táncra szólt, hanem a Loránd
35 XXIII |          vígsága csak mások számára való; a nagyanya szemeit nem
36 XXIV  |        arról győzni, hogy története való, és nem mese, a külsőségeket
37 XXV   |          kápráztak. Ott sok fazékra való ezüst volt felhalmozva.~–
38 XXVI  |        szereid.~– Hiszen nem beadni való szer, amit mondok, hanem
39 XXVI  |           váltó krajcárt, koldusnak való alamizsnát.~– Óh, aranyos
40 XXVIII|       bátorság nem szegény embernek való.~Csak két férfi van az egész
41 XXVIII|      fegyverét.~Nem is lövöldözésre való pillanat ez már, hanem összerohanásra,
42 XXIX  |     aranyamat, huszonkét pruszlikra való ezüstgombomat, négy pár
43 XXXII |             reményben, egymás iránt való szeretetben; vagyonunk pusztul,