Fezejet

 1 I     |          az vidám, derült arcával felé tekintett, nagyanyám mindig
 2 I     |          vállra véve vitte a kert felé. Mi mentünk utána fedetlen
 3 I     |    vezette az éles késsel önszíve felé, ott áll leskelődve örökké
 4 II    |        Pozsonyig, s csak alkonyat felé kezdett valami új, nyugtalan
 5 II    |    megyünk.~Én háttal ültem a cél felé, s vissza kellett fordulnom,
 6 II    |       vele. Ő engemet az én ágyam felé akart tolni, hogy majd abba
 7 II    |     vallató arccal fordult Henrik felé.~– No ergo! Quid ergo? Quid
 8 III   |           hátra!~Csupán ebéd vége felé, mikor a gyermekvilágnak
 9 III   |        Már nyúlni akartam a pohár felé, midőn egy pillantást veték
10 III   |          Nekem minden vérem arcom felé tartott. Fromm mester! Az
11 III   |        dacosan fordult Bálnokházy felé, hogy helyettem megfeleljen
12 III   |     mertem eltávoztunkkor Melanie felé pillantani. Annyit mégis
13 III   |    elindult az én kedves otthonom felé; én magam pedig itt maradtam
14 IV    |   muzsikaszóra. Aztán majd reggel felé feltegyük a protokollumot!~
15 IV    |          betűkkel a térdeplő alak felé: „Mi fili, ego te nunquam
16 IV    |     mentsen! – tiltakozék az ajtó felé hátrálva szolgabíró úr. –
17 V     |    tüszkölve fújt a bolygó lángok felé, mire azok szétrepültek
18 VII   |      voltál.~– Tanár úr! – mondék felé fordulva – nem ön maga tanított-e
19 X     |    sötétek az utcák.~A város vége felé kaszárnyák vannak, mik előtt
20 XI    |       nélkül Magyarország belseje felé; én és Márton kísértük el
21 XII   |         már ügetve a gyalog utazó felé, aki még csak arra sem méltatta
22 XII   |          vágtató hintó közeledett felé. A három elölfogott lovon
23 XII   |     fordult egyszerre megtámadója felé, s kezét ki akarta azéból
24 XII   |           Hanem amint kinyújtotta felé a karját, az úrhölgy onnan
25 XIII  |       téríti el a másikat?~Reggel felé gördült be a hintó a lankadombi
26 XIII  |     tréfás negéddel nyújtá Loránd felé a másik kezét.~– No hát
27 XIII  |        Nyújtsd ki feloldó kezedet felé most mindjárt!~Sárvölgyi
28 XIII  |        kezét dörzsöli, szemeit ég felé forgatja, s azt mondja: „
29 XIV   |           rá magát, mikor a tükör felé fordult.~A leány is együtt
30 XVI   |          nem jó. Jobb kézzel maga felé. Loránd megtette kedvéért
31 XVII  |       szorítá Topándy kezét, s ég felé forgatott szemekkel rebegé,
32 XVIII |          egyenes: – a nyitott sír felé.~Nevetni fognak az elbukott
33 XVIII |         kacsintással nézett Cipra felé. – Már így bármennyire vonzzanak
34 XX    |           Azzal elkezdett az ajtó felé hátrálni.~Mindenki el volt
35 XXII  |        kezével köszöngetett Cipra felé.~Dezsőnek semmi további
36 XXII  |     jelenleg kelet helyett nyugat felé utazik nagy sietve.~– No,
37 XXII  |  Medúza-fő, melynek kígyói önarca felé fordultak vissza. – Elhiszem,
38 XXVII |  takaróját fejére húzta, és a fal felé fordult. De az álom csak
39 XXVIII|    lövöldözé ki fegyvereit Loránd felé. Loránd saját lövése után
40 XXVIII|     lövöldözé ki Loránd rejthelye felé. Igen természetes volt arra
41 XXIX  |      orral ügetett a rázott kosár felé, megtudandó, vajon mi lehet
42 XXIX  |     induljon el lóháton Lankadomb felé; ő maga előfogatot rendelt
43 XXXII | zászlóaljból, melynél kezdé, vége felé csak egy tizedrész volt