Fezejet

 1 I     |       mint a hó. Gyermekkoromban sokat gondolkoztam rajta, milyen
 2 I     |        ha kisült rám, kimentett, sokat magára is vállalt. Minden
 3 I     |   köszönt, amire én akkor nagyon sokat adtam.~Apám igen komoly
 4 I     |        felfogni! Gyermekkoromban sokat tépelődtem azzal a gondolattal,
 5 I     |          épület körül játszottam sokat, s észrevettem, hogy ennek
 6 I     | elmondtam családotok történetét.~Sokat fogtok még abból később
 7 II    | megfogadtatá vele, hogy írni fog sokat, ha valami baja lesz, azt
 8 II    |          már; úgy hiszem, nagyon sokat aludtam a kocsin. Kora reggeltől
 9 II    |         úr igen jó családapa, és sokat elnéz a gyermekeknek. Dolgozószobája
10 II    |        choreákat. A klasszikusok sokat emlegetik a táncot. A rómaiaknál
11 III   |  megköszönte.~Velem különben nem sokat foglalkozott senki. Ezekben
12 III   |           de ne tovább, ne ilyen sokat egyszerre! Az ebéd végeztével
13 IV    |  könnyeikkel; hanem akkor nagyon sokat keseregtek a „Bécs város
14 VI    |        férfi. Emiatt már engemet sokat csúfoltak.~Purifikálnom
15 VI    |         írhatott?~Azt írta, hogy sokat emlegetnek otthon, és én
16 X     |         mert a múlt esztendőkben sokat verekedtek a jurátusok a
17 X     |    kifejezni, hogy még velük nem sokat törődünk.~Én elfogultan,
18 X     |      öreg Márton? Az öreg Márton sokat tud, amit érdemes volna
19 X     |          valamit. Nekünk van egy sokat emlegetett rokonunk messze,
20 X     |     megszorította kezemet. Olyan sokat adott erre a szóra!~– Mostan
21 X     |   ismerte a tréfás öreg legényt, sokat hallgatta bohó adomáit,
22 XI    |          arccal fogad bennünket. Sokat tudtam már felőle, amit
23 XIII  |   feldúlt élet örvénye sötétlik.~Sokat próbáltak egymás lelkébe
24 XIII  |          amire a kisdiákok olyan sokat tartanak. Én persze már
25 XIII  |      idebenn az iskolák rende is sokat szenvedett, kiküldtek bennünket
26 XIV   |         bibliai szent asszonyról sokat kell még megtudni!~– Jöjjön
27 XIV   |     tőled tanulok. Óh, te nagyon sokat meg fogsz engem szidni,
28 XIV   |        úgy vette észre, hogy még sokat fog ettől tanulni.~Cipra
29 XIV   |   magának. Mindenki magasztalja. Sokat járt a házunkhoz papa életében,
30 XIV   |   jegygyűrű szokott lenni.~– Hát sokat nézek én erre a leányra? –
31 XV    |          gyulladt arccal. – Csak sokat tréfálózzanak velem! Kezemben
32 XVII  |          bebizonyítsam, mennyire sokat tartunk mindnyájan azon
33 XVIII |     falusi emberek vagyunk, akik sokat felveszünk egymástól. Ma
34 XVIII |          No, annál inkább. Azzal sokat fogunk kötődni. Hajdanonta
35 XXII  |   napokból, mikor Dezsővel olyan sokat sóhajtoztak egymás mellett.
36 XXV   |         Tedd, amit én mondok! Ne sokat kutasd az elrablott pénzedet!
37 XXV   |          elrablott pénzedet! Nem sokat ér az. Egypár ezer forint.
38 XXVI  |         Amely leány hamar pirul, sokat búsul, sokat sóhajt. A nagyságos
39 XXVI  |        hamar pirul, sokat búsul, sokat sóhajt. A nagyságos kisasszonynak
40 XXVIII|    vigyázat! és bátorság!~Loránd sokat olvasott a hírhedett oroszlánvadász
41 XXX   |        mozogjon, és ne beszéljen sokat.~– Van-e remény? – kérdé
42 XXXI  |   fogcsikorgatva ordítana fel.~– Sokat vitáztunk, Loránd – szólt