Fezejet

 1 I     |   ténferegtem, s kérdezősködtem, ahogy gyermekek szoktak, megfelelhetetlen
 2 II    |      mehetünk gyolcs ruháinkban: ahogy a sütők szoktak járni.~Kíváncsi
 3 II    |          szedni a kenyeret; mint ahogy szokták tojásfőzéshez használni –
 4 IV    |  mentalis reservata mellett, úgy ahogy, kissé szürkén, csakugyan
 5 IV    |        Őnagysága aztán úgy tett, ahogy mondva volt.~Szolgabíró
 6 IV    |     elkezdett hahotával kacagni, ahogy a torkán kifért; hanyatt
 7 VI    |         kellemmel tudta lejteni, ahogy sem előtte, sem utána senki.
 8 VII   |          el fogok érted követni, ahogy megígértem kedves jó nagymamádnak.
 9 VIII  |        csupán kegyednek, kedves. Ahogy egymással megegyeztünk.
10 VIII  |      okvetlen szólnia kell vele.~Ahogy a komornyik elment, Loránd
11 VIII  |   fringiára kimenni nem fogok.~– Ahogy kívánod. Lőhetsz kendővégről,
12 X     |       módon volt szemébe nyomva, ahogy a szép májusi éjszakán ráfagyott
13 X     |      elkezdett fütyörészni, mint ahogy szoktak a fuvarosok, kocsisok
14 X     |     nagyon jól van. Így van jól, ahogy van. Nem szólok semmit.
15 XII   |        kést annak oldalába, mint ahogy az asztalba ütötte; s ugyanaz,
16 XIII  |       egészen fel van hasadozva, ahogy a pisztoly végét a számba
17 XIV   |         csinálni, amit ő csinál. Ahogy ő fog mosolyogni, úgy fog
18 XIV   | szemeinek békés intenciói felől. Ahogy ezek a szemek Melanie arcával
19 XV    |    megölje.~Megölje, de nem úgy, ahogy a regék királyasszonya megölte
20 XVII  |         hogy a napok végeztével, ahogy fogadta, úgy meg is fogja
21 XVII  |    ájuldozott, ismét ölre fogta; ahogy ezt számtalanszor látni
22 XVII  |    bizonyos napja úgy fog sütni, ahogy én óhajtom, ez az istentelen
23 XVII  |  napjának nem úgy tetszik sütni, ahogy én gondolom, akkor áldást,
24 XVIII |        én innen most kirugdalom, ahogy módomban volna, a katasztróf
25 XIX   |   érinteni.~– Mi tehát maradunk, ahogy voltunk.~– Jól van.~– Semmi
26 XX    |        lerajzolni képzelet után, ahogy én hittem őt magam előtt
27 XX    |          őt magam előtt látni, s ahogy anyám és nagyanyám igazíttattak
28 XX    |      ajtót elérhette volna, mint ahogy a bőszült tigris megragadja
29 XXI   |      Dezső, éppen úgy elbámulva, ahogy Loránd előre várta tőle.~–
30 XXI   |    pecsétes levél ott van nálad. Ahogy ismerlek, úgy hiszem, hogy
31 XXI   |          annak foszlányait, mint ahogy futó pókokat szoktak eltaposni.~
32 XXI   |     boldog legyen.~Loránd pedig, ahogy Cipra eltávozott, felszedegette
33 XXII  |          hogy tegnapelőtt éjjel, ahogy a szép holdvilág rásütött
34 XXII  |        azon módon nyitva maradt, ahogy a kisasszony hagyá, egyszerre
35 XXII  |    megöljem őt erkölcsileg, mint ahogy meg akarta ő ölni Lorándot? –
36 XXIII |       hogy mindent úgy találjon, ahogy régen-régen elhagyta, és
37 XXV   |     legyenek hozzám kegyelmesek, ahogy igazat mondok!~– Akkor megölöm
38 XXV   |          te csak védted magadat, ahogy védhetted. Azért én mindig
39 XXVII |        meg a kastély udvarába, s ahogy Kandúr előre kiosztá szerepeiket,
40 XXVIII|    szobájából, s fegyvertelenül, ahogy volt, sietett Cipra segélyére.~
41 XXX   |        ön kezét. Úgy fogtam meg, ahogy imádkozók szokták azt összetenni.
42 XXX   |         seb felszakadt keblén, s ahogy a leány csókjai elboríták