Fezejet

 1 I     |           valaki, Loránd?~Bátyám nem felelt semmit, csak odahúzott térdei
 2 I     |           Miért?~– Mert én mondom! – felelt keményen.~E szokatlan hang
 3 I     |             s cinikus egykedvűséggel felelt rá: – Bolond maga, kicsi
 4 I     |      határukat a jég.~– Ostobaság! – felelt rá bátyám.~– Meglehet –
 5 II    |            Az nem vesztőhely, fiam – felelt ő –, hanem a pozsonyi vár
 6 II    |           hegyesebbre csináltatom! – felelt rá Loránd; mely válasszal
 7 III   |              s magasztos méltósággal felelt meg férjének:~– Úgy hiszem,
 8 IV    |            egyszerre a mondott szóra felelt:~– Igenis, rabolt ön: mások
 9 IV    |    szolgabíró Topándytól.~– Óh nem – felelt az –, nem feleségem. Testvérem.~–
10 IV    |             melyet magamra szabtam – felelt kegyes megnyugvással Sárvölgyi
11 V     |             A mén ismerős röhögéssel felelt a kérdésre, s fejét odadörzsölte
12 X     | kérdezősködnek rólad! Loránd dacosan felelt:~– Írd azt, hogy Loránd
13 XII   |            Nem vagyok én muzsikus! – felelt a lovas, mellét előre feszítve.~–
14 XII   |           kérdezé mérgesen.~– Pénz – felelt a hölgy röviden, s elkezdett
15 XIII  |          bámulattal tekinte.~A hölgy felelt helyette.~– Egy kicsapott
16 XIII  |       elnézegetheté.~Loránd szívesen felelt neki minden kérdésre; pedig
17 XIII  |         megütközve.~Kétségen kívül – felelt Sárvölgyi –, ő maga is azt
18 XIV   |               azután ismét nyugodtan felelt ez indiszkrét tudakozásra:~–
19 XIV   |           kérdésre csak szemjátékkal felelt. De Cipra meg lehetett elégedve
20 XV    |    visszariadva.~– Titeket őrizlek – felelt Loránd. – Miután azt mondtad,
21 XV    |             éjjel?~– Igen, jó lesz – felelt Cipra. – Te feküdjél az
22 XV    |          Szólj, mi lelt!~– Cipra nem felelt, nem mozdult, nem nyitotta
23 XV    |        Melanie-nak semmi szavára nem felelt többet.~Másnap, hogy Topándy
24 XVI   |      gondolatát.~Ő is csak úgy némán felelt meg rá. Három ujja hegyét
25 XVII  |            Topándy maradt kivétel, ő felelt nyugodt humorral:~– Az az
26 XVII  |               mint a fal.~Loránd nem felelt semmit. Válasz helyett közelebb
27 XVIII |            Elébb hazatér szülőihez – felelt Topándy.~„Valóban oda!” –
28 XIX   |             s gyermeteg derültséggel felelt:~– És hogy még derekabb
29 XX    |           Más szekéren jön utánunk – felelt ő, s egész hangján felismerhető
30 XXII  |            végórája ütött.~– Nincs – felelt meg magának Dezső. – Ez
31 XXII  |             rajta végig, s nyugodtan felelt:~– Nem. Csak kivetettem
32 XXIII |         értette.~Loránd könnyűvérrel felelt~– Majd ha visszatérünk.~–
33 XXVII |          azalatt.~Erre egy vén rabló felelt:~– Hoztál volna akkor bojtárt
34 XXVIII|          Néha egy-egy lövés belülről felelt neki vissza, anélkül, hogy