Fezejet
1 I | nyugalommal lestem a villámot belőle, mely szívemre le fog csapni
2 II | szarvacsokat csavargatnak belőle, az óriási fehér kemence
3 II | milyen kész péklegény lenne belőle. Két esztendő múlva felszabadítanók.
4 II | tanuljon diákul. Ratsherrt akar belőle csinálni.~Ennél a szónál
5 III | hogy nem csinált titkot belőle, mennyire tetszem neki,
6 IV | megboldogult lelkéért. Ne verjék ki belőle, kérem, mert akkor egész
7 IV | vigye ki ezt is. Nem eszik belőle senki.~Borcsa asszony már
8 VI | megtanul, egész Othello lesz belőle.~Ez a célzás elevenre talált.
9 VII | nyúlt; nagyot szippantott belőle, s félrenézett a mellette
10 VII | ha dacosan eltagadnátok belőle valamit. Hidd el, hogy én
11 VIII | kalapot. – Húzz ki egyet belőle; bontsd fel, olvasd fel,
12 IX | jobb volna-e be sem várni belőle az első napot? Azt mondani:
13 X | gondolattal, mind kiveri belőle.~Pedig olyan sok végiggondolni
14 X | hagyom jönni, kigyomrozom belőle az utolsó cseppig a titkát.
15 XI | nagy szerencsétlenség lenne belőle, ha ezt meg nem tartanám.
16 XII | kulacsomból.~– Nem iszom belőle, cigány; hátha olyan van
17 XIV | mind, egy szál se maradjon belőle másnak, s az egész bűbájos
18 XIV | azt felnyitva, kiszedegeté belőle legelébb is, ami legfelyül
19 XX | tárcámba nyúltam, s kivettem belőle egy összehajtogatott papírt;
20 XXII | összevagdalják, s csinálnak belőle új kófernyát a később jövő
21 XXII | hogy milyen szép. Érthetett belőle. Akinek hízelgünk, azt már
22 XXIII| ugye nem lett semmi baj belőle?~– Nem ám, öreg. S azt mind
23 XXIII| kedves fiamuram! Nem lett belőle semmi, fuit negligens! Ha
24 XXIII| Archivarius! Ezt akartam belőle csinálni. Milyen szép titulus!
25 XXIII| archivarius! Aztán mi lett belőle: maradt asinus! Quantus
26 XXIII| Quantus asinus! Péket kellett belőle csinálnom. Nem akart más
27 XXIV | egy pohárkával megivott belőle. Azután Lorándnak is töltött.~–
28 XXV | pogányok laknak, s lesz belőle igazi hercegasszony, cigány
29 XXV | más kezében kikergetett belőle minden bátorságot. Csak
30 XXV | Szerencsére elébb ittak belőle a lovak, s mind megbetegedtek
31 XXVII| kemény, likacsos kő támadt belőle, hogy semmi csákánnyal nem
32 XXIX | megsiratják akkor! Dehogy tudnának belőle egy falatot megenni a szegény,
33 XXIX | vagyok! Segíts! Húzz ki belőle!~Utcahosszant hallhatják,
34 XXXII| múltak dicsőségét, mi hasznom belőle? Úgyis kevesen tudják már
|