Fezejet
1 I | Elszakítani az életet, melyet még nem is ismer! Hány gyermeket
2 I | valaki magával a másvilágra, melyet halála óráján megtagad?
3 II | azzal a rideg rendszerrel, melyet a férfiak találtak fel,
4 III | hosszú futtatás pályadíja, melyet meg kell érdemelni.~Képzeletemben
5 IV | vármegyei egzekúciót most is, melyet a tekintetes törvényszék
6 IV | végrehajtása végett jövök, melyet a tekintetes vármegye karhatalommal
7 IV | látható az a volt kolostor, melyet az aerarium maga kórházzá
8 IV | Azután, mint aki a bántalmat, melyet nevetésével okozott, egy
9 IV | sorozhatni azon villásreggelit, melyet az ember egy istentelen
10 IV | keserű könyű hullott bele, „Melyet a hon nagyjai pergetnek,
11 IV | hozzátartozik azon bűnhődéshez, melyet magamra szabtam – felelt
12 V | mélység: a tőzegvágás helye, melyet megtöltött az iszap, s a
13 VII | és nagy hatású a vétek, melyet elkövettek, s azoknak fő
14 VIII | kézbe adta az albumlevelet, melyet ön írt neki. El van árulva
15 VIII | bosszantá a helytelen tréfa, melyet nem értett.~– Hát bizony
16 X | olyan ajtónak mentünk neki, melyet ha ki akart valaki nyitni,
17 X | nagyobb darab sós kenyeret, melyet diák műnyelven „biklá”-nak
18 XI | volna, hogy a legelső szó, melyet e roskadozó, kézen vezetett
19 XII | gyöpös domboldalhoz ért, melyet borókabokrok árnyaztak be.
20 XIII | fog egy olyan fogadáson, melyet ifjú, túlfeszült kedéllyel
21 XIII | olvassa végig ezt a levelet, melyet éppen ma kaptam.~Sárvölgyi
22 XIV | hitte, hogy az a közöny, melyet Loránd irányában tanúsít,
23 XXII | Sárvölgyi merev tekintetében, melyet Dezső arca igéze meg.~–
24 XXII | eldicsekszik.~Hanem a hatást, melyet meséje előidézett, éppen
25 XXIV | másik végrendelet által, melyet itthon tartok magamnál,
26 XXVII | már.~Az a láthatlan kéz, melyet keresett, letakarta szemeit,
27 XXVII | kilépett abból a bűvkörből, melyet az Úr ihlete képez a hozzá
28 XXVIII| rátalált a csapóajtóra, melyet fejével fölemelve, a tetőre
29 XXIX | ismét oly méla éjszaka lesz, melyet még a szellő sem zavar.
30 XXX | megnyugvó vagy, áldó kezedet, melyet kisgyermekkoromtól kezdve
31 XXXI | nem hullatott a levélre, melyet megírt; lepecsételé azt,
32 XXXI | kivonta kebléből bal kezét, melyet eddig kabátjába dugva tartott.~–
33 XXXI | menyasszonyát.~A második levél, melyet Topándy írt anyjához, s
|