1-500 | 501-866
Fezejet
1 I | éves; édesanyánk még fiatal volt, és apánk, bizonyosan tudom,
2 I | bizonyosan tudom, hogy nem volt több harminchat évesnél.
3 I | szintén ott lakott velünk, és volt akkor hatvanéves. Szép sűrű,
4 I | hatvanéves. Szép sűrű, fehér haja volt, tiszta fehér, mint a hó.
5 I | haja.~Az igaz, hogy nem is volt semmi bánatunk, egész családunknál
6 I | együtt járni.~Olyan jó is volt hozzám. Kicsiny, porban
7 I | iskolába, hol ő már nagydiák volt; s ha őt korábban hazaereszték
8 I | kímélt senkit. Iszonyú erős volt. Én nem hittem, hogy a városban
9 I | izmosnak, inkább karcsú volt és gyöngéd arcú, mint egy
10 I | mi családunk igen boldog volt. Szükséget nem szenvedtünk;
11 I | szenvedtünk; szép házunk volt, kényelmünk ott benn, a
12 I | Apám igen komoly férfi volt; csendes, kevés beszédű
13 I | beszédű ember. Halavány arca volt, hosszú fekete bajusza és
14 I | tőle; hanem neki gondja volt rá, hogy senki se rettegjen
15 I | alá; de mosolygás az sem volt soha, meg nem nevetteté
16 I | nevetteté őt senki.~Nem is volt az az ember, akinek ha a
17 I | fölösleges szavai.~És még valaki volt ilyen komoly a családunkban,
18 I | ő is éppen ily hallgatag volt, ő is éppen így őrizkedett
19 I | Mindnyájunkhoz igen gyöngéd, nyájas volt; Loránddal sokáig elbeszélgetett,
20 I | nevetni láttam. Olyan új volt ez rám nézve, hogy szinte
21 I | Ez nekünk is kedves hang volt. Odafutottunk apánkhoz,
22 I | holnap kiviszik falura.~Volt egy kedves szép falusi jószágunk,
23 I | Rá nézve is kettős ünnep volt az, mikor sátoros ünnepeken
24 I | fejemre tette a kezét; olyan volt ez a kéz, mint a jég.~–
25 I | kényszerítsem. Késő reggel volt már, mire fölébredtem ismét.
26 I | költött fel. Ő már egészen fel volt öltözve.~Nekem a falura
27 I | szólt semmit. Nagyon komoly volt, és mindig olyan helyre
28 I | helyre nézett, ahol nem volt semmi látnivaló.~– Bántott
29 I | gallérja a nyakkendő alá volt gyűrődve, azt megigazította,
30 I | a nyakkendőmet csokorba. Volt egy kék viktóriadolmánykám,
31 I | hallottam mindent; de úgy nem volt rám hatása semminek, mint
32 I | Szerencsétlen természetem volt; nem bírtam semmivel mutatni,
33 I | ami fáj.~De olyan nagy is volt ez a gondolat, hogy az én
34 I | Menjünk anyámhoz – ez volt legközelebbi gondolatom.~–
35 I | Ez még megfoghatatlanabb volt az én eszemnek.~Ekkor egy
36 I | Csendesen rebegé:~– Éppen ilyen volt gyermeknek.~Azzal levágta
37 I | a negyedik szobába.~Ott volt a koporsó. Még nyitva volt;
38 I | volt a koporsó. Még nyitva volt; csak a szemfedővel volt
39 I | volt; csak a szemfedővel volt végig leterítve.~Ma sincs
40 I | Csak egy öreg asszonycseléd volt a szobában, senki más nem
41 I | tán csak néhány óranegyed volt az) ott tipegett el a folyosó
42 I | arca most is olyan közönyös volt, mint mindennap. Szemei
43 I | láttam őt sírni, ha jókedve volt, ha rosszkedve volt; nem
44 I | jókedve volt, ha rosszkedve volt; nem tett nála különbséget.~
45 I | titok felett, ami annyiszor volt rájuk bízva, és amit még
46 I | ezzel a kérdéssel; kezemben volt a fogója, szívemnek állt
47 I | Látszott, hogy mindenkinek volt valami nagyobb gondja annál,
48 I | elkaparta a haraszt közé. Az sem volt éhes.~Ott azután elnéztük,
49 I | vissza.~Az idő egyre borongós volt, csak naplement után nyíltak
50 I | üvölteni. Olyan üvöltés volt az, amilyent sohasem hallottam
51 I | jobban. Olyan rejtélyes volt nekem ez az éjszakai munka.~
52 I | értünk.~Azon a szekéren volt apám koporsója.~Tehát ez
53 I | apám koporsója.~Tehát ez volt az, amit mi éjnek éjszakáján
54 I | keresztül; e patak mellett volt egy kis gömbölyű épület,
55 I | benőve láttam, most nyitva volt, s föltárt gádorából lámpavilág
56 I | borókafa, mely a kripta elé volt ültetve, eltakarta a fényt,
57 I | oldalon; és hat fülke már be volt töltve. Eléjök állított
58 I | átlátom, hogy szükséges volt nekünk ott lennünk: hogy
59 I | fölemelkedék; már akkor arca nem volt eltorzulva, szemei nem könnyeztek;
60 I | öngyilkosul hal meg.~Íme ez volt a titok, mely mint gyászfátyol
61 I | köd járna közöttünk. Ez volt az a köd.~– Isten balja,
62 I | Isten balja, ember átka volt ez rajtunk! – folytatá öreganyánk
63 I | örökséget utódaira, s testvérkéz volt, mely ez átkot fejére dobta.~
64 I | hadakhoz. Hanem a diadal nem volt édes.~Jób hatalmas, magas
65 I | ismerősei mosolygását. Úr volt, félték, messziről üdvözlék,
66 I | meg feloldalról. S azután volt egy ember, aki meg sem süvegelte,
67 I | még a kriptaajtó is be volt téve; a szélzúgás nem hangzott
68 I | építettük e szomorú házat. Jób volt benne az első lakó. Éppen
69 I | suttogja nekik: „Apád öngyilkos volt, testvéred maga kereste
70 I | szomorú ház homlokára hiába volt felírva: „Ne vígy minket
71 I | Ákos, Gerő és Kálmán.~Ákos volt a legidősebb, ki legkorábban
72 I | megházasodott. Jó ember volt, de könnyelmű és szenvedélyes.
73 I | leány.~A leány tizenhat éves volt, igen szép, igen jó. – Nézzétek,
74 I | magányos sírboltban.~Gerő volt a ti nagyatyátok, az én
75 I | hogy ő tökéletes ember volt, s amit tett, még az utolsó
76 I | utolsó tette is, az helyes volt, annak úgy kelle lenni;
77 I | Nagyapátok éppen ellentéte volt apjának, mint százszor és
78 I | még.~Gerő összeköttetésben volt azokkal, kik a múlt század
79 I | kávéját.~Mikor aztán készen volt vele, letette csészéjét,
80 I | újra elpihen lelkében.~– Ő volt már a negyedik lakója e
81 I | házunkhoz. Ő mindvégig nőtelen volt; igen korán csalódott, s
82 I | társaságot, legkedvencebb tanyája volt ez a kert, ez a hely itt.
83 I | vége, mint testvéreinek volt.~Azon pisztolyt, mellyel
84 I | megmondá.~Csak két fiúgyermek volt még hátra a családból: Ákos
85 I | és az enyim.~Lőrincet, ez volt Ákos fiának a neve, szegény
86 I | érzékeny szívű; tizenegy éves volt már, mikor anyja észrevevé,
87 I | szobából, a kert hátulján volt egy halastó, abba beleölte
88 I | annyi idős, mint az a másik volt; engem sem ütöttek még meg
89 I | regélt.~– Atyátok idősebb volt akkor, amidőn ez történt:
90 I | háborgó, felfordult világ volt; az egész világ mindem nemzete
91 I | minden mennyországa itt volt a földön.~Bátyám sírt, engemet
92 II | rohamai rájöttek, napokig nem volt szabad hozzá bemennünk,
93 II | akkor gőzhajónak csak híre volt Magyarországon), s ő fogja
94 II | előtt kell indulni.~Nekem ez volt első eltávozásom a szülői
95 II | olyantól, ami legkedvesebb volt, azóta is sok bánat ért,
96 II | elköltenünk, mert virradat előtt volt az idő.~Édesanyánk sokszor
97 II | azonban csak annyi szava volt, hogy siessek melegen meginni
98 II | Nagyanyám is egészen bátyámmal volt elfoglalva; az után tudakozódott:
99 II | vesztőhelynek néztem.~Jó késő volt, mire a városba beértünk;
100 II | székvárosunkhoz képest ez nagy város volt nekem; az utcákon kirakatokat
101 II | lakására. A Fürstenallée-n volt szép emeletes háza; elöl
102 II | gömbölyű arcú, köpcös férfi volt, kurtára nyírt fekete bajusszal,
103 II | pedig az a kettős haszna volt, hogy miután én még németül
104 II | Mienk otthon földszinti volt, tágas szobákkal, széles
105 II | tiszteletünkre kettő, s ozsonnához volt terítve az asztal; úgy látszott,
106 II | magas termetű asszonyság volt, elöl szőke hajcsigácskákat
107 II | harminc év formán idősebb volt nála, még soványabb, még
108 II | Fánny egy évvel fiatalabb volt, mint én; – ez már nem hasonlított
109 II | alakjában, a bal orcája közepére volt nyomva.~Már egész idejöttünkig
110 II | szemei, furcsa pisze orra volt; orcáin, mikor nevetett,
111 II | olyankor; – szóval csúnya volt, mint az ördög.~Mind a hárman
112 II | Ez ismét családi tulajdon volt. Fromm mama is kifogyhatatlan
113 II | neveznek, s éles, erős hanga volt hozzá, melytől senki más
114 II | is, csakhogy neki már nem volt hangja; csak minden második
115 II | csak minden második szótag volt hallható beszédéből, mint
116 II | csak fúj.~A mi dolgunk volt hallgatni szépen.~Rám nézve
117 II | nézve ez annál könnyebb volt, mert nem is sejthettem,
118 II | Első tekintetre kivehető volt, hogy ő a család kényeztetett
119 II | hanem még olyan vakmerő volt, hogy az én tányéromra rakta,
120 II | mindig tűrhetetlen gondolat volt rám nézve, hogy valaki éhezzék.
121 II | hányat fogyasztott el? Hány volt feladva a tálban? Összeadás,
122 II | mindenkinek, s olyan nagy volt elfogulásom, hogy még a
123 II | ilyen kínálkozó alkalma volt hozzá, megállhatta, hogy
124 II | egy ajtóra, mely előtt nem volt szükség lámpásnak égni,
125 II | menjek utána. Kicsiny szoba volt az a lépcső alatt; benne
126 II | fekhelyem lesz. Az ablaknál volt az íróasztal, azon égett
127 II | melynek minden lapja fel volt kunkorodva a sok használástól.~
128 II | éppen olyan pronunciált orra volt neki is, hanem hogy amellett
129 II | amellett olyan sertekemény haja volt, mint Fromm papának, de
130 II | járóra.~Fánny kegyetlen volt hozzá.~Henrik felnézett
131 II | Kerl!~Jól emlékezem rá, ez volt a megtisztelő cím, amit
132 II | Henrik egy fejjel magasabb volt, mint én; de én azt nem
133 II | piszéről álmodtam.~Angyal volt, szárnyai voltak, olyan
134 II | első legénynek, Mártonnak volt meghagyva, hogy rendesen,
135 II | látta, hogy szavainak nem volt eléggé nevettető hatása.~
136 II | Gassenhauerre, melynek refrénje az volt: „Ó jé, Herr Dintenklex!”~
137 II | feladványnak csak az első sora volt megkezdve.~Én hirtelen kiszedegettem
138 II | mihez kapjon elébb. Nagy volt aztán az öröme, mikor a
139 II | amihez pedig semmi kedvem sem volt ma.~Alig volt a lemásolással
140 II | kedvem sem volt ma.~Alig volt a lemásolással készen, midőn
141 II | az benyitott, oly hadarás volt már idebenn, mintha Henrik
142 II | a nyájasság nyilatkozata volt tőle.~Én megkísértettem
143 II | persze, hogy egy szónak sem volt ura. Fél szemével mindig
144 II | de már akkor Henrik nem volt sehol sem, hanem az ágy
145 II | csontos képű, bajuszos ember volt, nyílt, magas homlokkal,
146 II | bizonyítványainkkal igen meg volt elégedve, s azt nem is titkolta.
147 II | összetöröm. Nem kérdem, hogy volt, drága volt, csapom a földhöz.
148 II | kérdem, hogy volt, drága volt, csapom a földhöz. Törtem
149 II | Nekem az a jó szokásom volt (régen: gyermekkoromban),
150 II | az rám nézve szentírás volt.~Mikor kijöttünk a direktortól,
151 II | Ez tökéletes ellentéte volt az igazgatótanárnak. Szinte
152 II | mindjárt több bizodalma is volt e derék férfiúhoz, mint
153 II | semmi sem természetesebb! – volt rá az engedékeny férfiú
154 II | Nagyanyám rendkívül meg volt elégedve az alkuval. Szinte
155 II | forintot.~Kedves nagyanyám el volt ragadtatva ennyi gondoskodástól;
156 II | többiekkel –, akkor a tanár nem volt otthon; mi aztán egy óra
157 II | titokban, minthogy meg volt tiltva, ezt pedig ingyen; –
158 II | természetes jogszempont volt, hogy minden diák tartozik
159 III | azon időkben szép összeg volt.~Én voltam arra a legbüszkébb,
160 III | környékén állt meg velünk, ott volt egy kétemeletes ház, abban
161 III | díszszobánk nagyon szép volt előttem valaha, nagyvirágú
162 III | megláttam, ahol tarka eres fából volt minden bútor, a szövetek
163 III | csak anyám hálószobájában volt egy darab szőnyeg, itt minden
164 III | magas, délceg termetű férfi volt, széles válla, fekete szemöldöke,
165 III | tanácsosban. Haja is szép fekete volt, s üstökén szabályos csigába
166 III | üstökén szabályos csigába volt kanyarítva.~Szép, őszintén
167 III | Milyen nagy türkázos gyűrű volt az ujján!~Azután jött elénk
168 III | sem láttam még soha. Akkor volt huszonhárom éves: bizonyosan
169 III | nyújtott elém, átlátszó volt, mint az alabástrom.~Melanie
170 III | húgom valóságos kis angyal volt. Első megjelenése tünemény
171 III | Első megjelenése tünemény volt rám nézve. Nem hiszem, hogy
172 III | az ő egész alakjánál.~Nem volt még több nyolcévesnél, de
173 III | nagyobbnak látszott. Karcsú volt, s csakugyan kellett valami
174 III | libeghetett volna. Arca finom volt s előkelő, szemei okosak,
175 III | viselni; mennyi elegancia volt minden mozdulatában! Én
176 III | asztalkendővel, az olyan volt, mintha szellemek csókolóznának
177 III | kellett nyúlnom. Irtóztató volt az a gondolat, hogy ha a
178 III | teletöltöttem, olyan udvarias volt, mikor megköszönte.~Velem
179 III | Hanem akkor nagyon terhemre volt az. Mennyi van még hátra!~
180 III | vonni; ami igen furcsa eset volt.~Nekem is töltött a komornyik
181 III | Nagyanyám elég gondatlan volt e szónál mindjárt felfedezni,
182 III | piríttatni. Ő demokrata volt mindig!~Amint látta, hogy
183 III | persze csak színes kenőcs volt, semmi más.) És én annak
184 III | húgom csak nyolcesztendős volt még, de már oly szépen tudott
185 III | további műdarabokban még nem volt egészen betanulva, pedig
186 III | akire nézve már otthon volt az udvari tanácsos háza.~
187 III | ennyi pénz a kezemben nem volt mint sajátom, amivel rendelkezhettem,
188 III | milyen messze elkísért!~Ő volt ambíciómnak kitűzött zászlója.
189 III | visszaérkeztünk, valóban terhemre volt a kis piszének a nyájaskodása.
190 III | tanultam, minden hely tele volt abban a konziliárius leányával.~
191 III | mellém ült, ismét jókedvű volt; olyan bizalmasan bánt velem,
192 III | tengelyen utazni, hosszú volt egy napi út.~De én azért
193 III | elfoglalni ment, maga is szomorú volt. Nekem úgy tetszett, mintha
194 IV | volna. Elátkozott háztáj volt az övé. Messze földön elhíresztelték
195 IV | vallás tanain túltenni. Nem volt ő másért ateista, mint a
196 IV | elmondhassam, hogy rajtam is volt már lánc; csak legalább
197 IV | Szolgabíró úr kész szónok volt: egyszerre a mondott szóra
198 IV | ahol és amikor vádoltatva volt; de ön az idézésre meg sem
199 IV | A kép elé vasrostély volt alkalmazva, mely az egész
200 IV | férhessenek.~– Az nagyon okosan volt téve.~– Egy viharos éjszaka
201 IV | másik mondást? S ha zápor volt, aki lemosta a kegyes diák
202 IV | törvényszék előtt, ahova idézve volt; apellálhatott volna is
203 IV | ugyebár, mégiscsak jó vicc volt ez tőlem?~A szolgabíró haragos
204 IV | tárgyat, ami megmozdítható volt, elvittek onnan, én csak
205 IV | falakat találtam. Nem is volt az adásvevési szerződésben
206 IV | melléki városban látható az a volt kolostor, melyet az aerarium
207 IV | Azon helynek kriptája is volt. Hát a kriptából mi lett?~–
208 IV | pince; soha jobb pincém nem volt, mint az.~– S a halottak
209 IV | oroszlánnyá tette, úgyhogy képes volt a hatalmaskodó kezéből másodszor
210 IV | értelemben véve – papirossal. Volt abban nagy mennyiségű ócska
211 IV | kivadászni.~Topándynak ez volt a takarékpénztára.~Az ezüst-
212 IV | ez nekem alkalmatlanság volt. Sőt a legválogatottabb
213 IV | bőszíthettem. Ez pompás volt. Egzekúció! Brachium! Törvényesen
214 IV | legutóbbi indok csakugyan döntő volt: egy hölgy meghívását lehetetlen
215 IV | évesnél; tiszta fehér ruha volt rajta; akkori divat szerint
216 IV | átszorítva; arcszíne kissé barna volt és halavány, de annál pirosabbak
217 IV | őnagysága mellett.~Az asztal meg volt rakva hideg sültekkel és
218 IV | egy ócska Pilátus-szobor volt, ki a hajdani kálváriáról
219 IV | No hát az is csak szent volt! – bizonyozék a villogó
220 IV | még azt sem tudja, hogy ki volt Pilátus.)~Topándy mértéktelen
221 IV | aztán úgy tett, ahogy mondva volt.~Szolgabíró úrnak enni kellett;
222 IV | másodszor, mert valóban igen jó volt minden, amivel kínálta,
223 IV | társaság átment a benyílóba. Az volt őnagyságának a szobája.~
224 IV | Igen díszes, elegáns szoba volt, a bútorzat mahagóni és
225 IV | az a lényeges különbség volt mégis közte és más úrhölgyek
226 IV | egy félbenhagyott szövet volt még rajta, melybe virágok,
227 IV | az elefántcsont orsó oda volt dugva a selyem közé.~– Ez
228 IV | ahány üveg, annyiféle színű volt.~– Pompás könyvtár! – monda
229 IV | lakó állatra mutatva.~Az volt egy nagy fekete kakas, mely
230 IV | a kertben. A nyakán fel volt borzolva minden toll, mint
231 IV | zongorát!~Az pedig egy cimbalom volt. Az igaz, hogy remekmű,
232 IV | valljuk meg, sok együgyűség volt abban; most otthon érezte
233 IV | mikor még az ifjúságban több volt a kedély.~Az egyiknek szép
234 IV | város nótáján”.~Másik nóta volt a „Rózsabimbó, borostyán”,
235 IV | Szolgabíró úr egészen el volt bájolva ez egyszerű hangszer
236 IV | lehet képzelni, mint ez volt.~S hogy elébbi dévajságát
237 IV | hallgató nótát játszani.~Nem volt az dallam, nem változatok
238 IV | valami név nélküli ábránd volt az; ráma nélküli kép, láthatártalan
239 IV | aki eltagadja, hogy király volt; – egy csavargó dala, aki
240 IV | aki eltagadja, hogy hazája volt, de mégis visszaemlékszik
241 IV | kérdezé:~– Ugye, hogy szép dal volt ez?~– Valóban. Micsoda dal
242 IV | sajnálom, hogy ilyen alkalommal volt legelőször szerencsém önnel
243 IV | örülök, hogy szerencsém volt: ajánlom magamat a viszontlátásig;
244 IV | a fejébe ment kissé, nem volt hozzá szokva.~Topándy kastélyától
245 IV | valami városi épület, körül volt kerítve kőfallal, kapuja,
246 IV | házaknál – csengettyű is volt alkalmazva az ajtófélre,
247 IV | piszkos fehér konyhakötény volt eléje kötve, azon alul egy
248 IV | Ennek az asszonyságnak az volt a luxusa, hogy mentül több
249 IV | rántott hal a serpenyőben volt, azt meg kellett várnom,
250 IV | volna a belépő, annyira fel volt ékesítve azon megdicsőültek
251 IV | maga.~Magas, száraz ember volt, termetére keskeny, s még
252 IV | termethez oly kicsiny feje volt, hogy alig lehetett elhinni,
253 IV | életkorát, arcbőre olajsárga volt, középütt mozdulatlan rézveres
254 IV | esküdt urat már régebben volt szerencséje ismerni, hanem
255 IV | Hanem bármilyen nyájas volt, arcának egy vonása sem
256 IV | bevégeztük az egzekúciót.~Ez volt természetesen a társalgás
257 IV | rajta: ez pedig bűnös öröm volt, mert nem szabad az elbukottak
258 IV | igaz nem örülhet. Ez bűn volt, amiért meg kell vezeklenem.~–
259 IV | csakugyan inkább nyugalomra volt szüksége, mint vendégségre.
260 IV | magát ugyan nehéz tudomány volt azon a náddal fonott karos
261 IV | egymástól, hogy egyik sem volt képes a másikat kínálkozással
262 IV | hozta a levest.~Esküdt úr el volt szánva arra az áldozatra,
263 IV | bele a – spinótot. Pedig ez volt a legerősebb indok, amit
264 IV | vágásból való magyar ember volt. Amint a ráklevesen megérezte,
265 IV | úgy járt. Az töltött tojás volt szardellával.~Esküdt úr
266 IV | csetepaté a konyhaszolgálóval, s volt tányérdobálás, lábascsörömpölés –
267 IV | méreg lesz is.~Annál is több volt: – hal volt.~Már itt pedig
268 IV | Annál is több volt: – hal volt.~Már itt pedig orvosi bizonyítvánnyal
269 IV | mosolygott, és nyájas volt. Az a legrettenetesebb látvány,
270 IV | csudára, elvonult feje felől.~Volt még tárgy, mely a mennyköveket
271 IV | asszony csakugyan cigányleány volt?~– A biz a volt, uramöcsém!~–
272 IV | cigányleány volt?~– A biz a volt, uramöcsém!~– Hát mért nem
273 V | Mikor esős, áradásos idő volt, akkor meg természetesen
274 V | egész mocsár Topándy birtoka volt a szomszéd falu határáig,
275 V | akkor éppen száraz nyár volt, a mocsár dombosain kaszáltak;
276 V | bizonyosan összefülledt, nem volt érdemes többé érte fáradni:
277 V | a kazal környéke úgy el volt zsombékosodva, hogy csónakkal
278 V | sietős utakon, ahol nem volt idő és tanács az alvásra;
279 V | rejtélyes kazal olyan közel volt már, hogy egyenesen neki
280 V | tekintve.~A paripa előre volt küldve – kémlelőnek.~Amint
281 V | oldalában, mely a falutól el volt fordulva, ott volt a kazalba
282 V | falutól el volt fordulva, ott volt a kazalba vágott üreg bejárása:
283 V | azt be, s az ismét sással volt úgy összetűzködve, hogy
284 V | vesszőajtó alján nyílás volt, azon betörtek.~A paripa
285 V | az ordas már éppen azon volt, hogy a nyakára ugorjék,
286 V | hasított a szügyén, s ez nem volt még elég; a paripa, míg
287 V | jutott eszébe.~– Ez nőstény volt; akkor a hímnek is itt kell
288 V | helyen.~A kazal körös-körül volt véve farkasvermekkel kettős
289 V | furfangos védmű felül be volt takarva vékony rőzsével
290 V | kazalnak. Erődített vármű volt ez, s az a tó előtte, az
291 V | ez, s az a tó előtte, az volt egyedüli bejárat e várba:
292 V | egyedüli bejárat e várba: az volt a kapu.~A nőstényfarkas
293 V | jutott ide; a hímje nem volt oly okos, s megfogta magát
294 V | az arcába, semmivel sem volt az szelídebb annál a fenevadnál,
295 V | és elszánt – állat arca volt az.~„Vagy te eszel meg engem,
296 VI | Bálnokházyéknál majd mindennap volt társaság. Igen változékony
297 VI | mulatni. Ott mindennap tánc volt.~Néha aztán még az a szerencse
298 VI | sem utána senki. Nekem ez volt a kedvenc táncom. Ekkor
299 VI | ritkaságból, egy-egy nap nem volt semmi társaság az udvari
300 VI | Pepi bécsi udvari ágens fia volt, kinek atyja igen jó barátja
301 VI | kinek atyja igen jó barátja volt Bálnokházynak; anyja valaha
302 VI | a bécsi operaszínháznál volt balett-táncosnő, amit én
303 VI | Ez a Pepi igen szép fiú volt „en miniature”, a bátyámmal
304 VI | osztályba, első évi jogász volt, hanem azért nálamnál nem
305 VI | hanem azért nálamnál nem volt magasabb. Minden arcvonása
306 VI | akármihez nyúlt, az ügyesen volt téve, akárhol állt meg,
307 VI | meg, az plasztikai szépség volt.~Éreztem magamban, hogy
308 VI | hányadán vagyok vele. Szokása volt neki, hogy a francia négyesben,
309 VI | de Melanie húgom is meg volt elégedve. Ez este egész
310 VI | ki nem égett a dohány.~Ez volt első és utolsó dohányzásom.~–
311 VI | komolyan szólt hozzám, akkor az volt a címem, hogy „öreg”, máskor „
312 VI | hazamentem.~Egészen idegen volt ez a cinizmus az én lelkem
313 VI | de az egész lelkem föl volt háborodva.~Hogy tudtam volna
314 VI | hazataláltam. Az utcaajtó már zárva volt; a pékbolt ajtajára kellett
315 VI | ajtóban várt.~Nagyon haragos volt. Elállta az utamat.~– Discipulus
316 VI | Prosit, Herr Vicekspan!~Nem volt kedvem haragudni rá. Sokkal
317 VI | akármi.~Nagyon rossz kedvem volt, fejem az ágynak húzott.~–
318 VI | tudom, egyik fordulópontja volt életemnek.~Két nap múlva
319 VI | Két nap múlva vasárnap volt; Pepivel találkoztam az
320 VII | húszasnak.~Amilyen nyomasztó volt rám nézve mindig, ha valaki
321 VII | mit írok, mert magyarul volt. S mik voltak e titokban
322 VII | országgyűlési napló.~1836 volt az év. Az országgyűlésen
323 VII | olvasni: előleges cenzúra volt, s az egypár tengődő hazai
324 VII | Minthogy még a gyorsírászat nem volt nálunk ismeretes, négy-öt
325 VII | minő veszélyes vállalat volt „nemesi szabadságunk dicső
326 VII | Rám újjáalakító hatásuk volt ez iratoknak.~Egészen új
327 VII | ami előttem megnyílt, az volt a neve, hogy „haza”.~Csodálatos
328 VII | haza!~Eddig fogalmam sem volt felőle, most mindennap azzal
329 VII | tipográfia.~A veszély messze el volt már harapózva: íme le a
330 VII | pótolták a sajtót.~Nagy volt az ijedelem.~Néhánynak az
331 VII | ítélni.~Ezen a napon nem is volt előadás. Csupán a vádlottak
332 VII | iskolából.~Ez eszme rettenetes volt előttem valaha.~Hallottam
333 VII | odabenn.~Nekem elég időm volt a kijövők arcait tanulmányoznom.~
334 VII | Mindenik szokatlanul fel volt hevülve, s azt a benyomást
335 VII | odabenn felvett. Egyik dacos volt, másik csüggeteg. Némelyik
336 VII | felemelni. És valamennyin volt valami ideges izgatottság,
337 VII | mert tisztességes kereset volt.~– Nem tudtad, hogy ezek
338 VII | hallatára elmondani szabad volt.~E válaszomra egyike a fiatalabb
339 VII | megszidott, most, mikor igazi baj volt a fejemen, nem sütöttem
340 VII | ismerek, térdig érő szakálla volt, pápaszemet viselt és zöld
341 VII | szigorú büntetés vár. Tévedés volt, az igaz, de nem bűn, amit
342 VII | eltántorított. Olyan édesdeden volt mondva, hogy szinte hinni
343 VII | adva, hogy az súlyos vétség volt. Még most sem értem, miért,
344 VII | én nem árulkodom; s ha volt bátorsága a rómainak elmondani,
345 VII | napi karcerre büntettek. Ez volt az egész.~Én azt hittem,
346 VIII | Ez igen kedves állatja volt az asszonyságnak: tudniillik
347 VIII | Lorándnak úgy kell, minek volt önhöz oly bizalmas. Azt
348 VIII | Nekem minden törekvésem az volt és lesz mindig, hogy kegyed
349 VIII | kalapját. – Persze, hogy volt benne egy kis részem; de
350 VIII | is mindig első eminense volt az osztálynak, mint én.
351 VIII | szobájába.~Loránd még ez nap nem volt ki a házból; nem tudott
352 VIII | megszorítani: – kesztyű volt rajta.~– Azt akartam tőled
353 VIII | emlegették, mikor Hermine meg volt szorulva női kísérő dolgában.~
354 VIII | keresni. Egy szelet sem volt szobájában: mindent elégetett,
355 VIII | levelkéje akadt kezébe. Nem volt más. Azt kétfelé repeszté;
356 VIII | ablakon; Gyáli az óraláncával volt elfoglalva.~A gyermek gyanútlanul
357 VIII | megtartá magánál.~Nagyon jó oka volt rá, hogy ezt tegye; s még
358 VIII | ezt tegye; s még jobb oka volt, hogy ezt elhallgassa.~Loránd
359 IX | öregek szemei, mint az akkori volt.~A tavasz igen korán kinyílt;
360 IX | már február végén zöld volt a mező, ligetek siettek
361 IX | fel köztök. Magoknak is volt már véleményük, mely nem
362 IX | egy szép asszony.~Hermine volt az, aki oly csendesen, nem
363 IX | nyitott be Lorándhoz. Bálruha volt rajta; táncvigalomnak öltözött
364 IX | elhalmozta csókjaival.~Loránd nem volt magáé többé. Egy óra alatt
365 X | Én és a démon~Késő este volt már, midőn Bálnokházyék
366 X | elolvastam volna.~Bátyám írása volt. Rövid volt, ennyiből állt:~„
367 X | Bátyám írása volt. Rövid volt, ennyiből állt:~„Kedves
368 X | felöltöztem.~Első gondolatom az volt, hogy elmegyek Bálnokházyhoz.
369 X | országgyűlési ifjak társaságában volt.~– Ahá! – monda Márton,
370 X | máskor.~Melanie húgom igen el volt merülve a hangjegyek tanulmányában.~
371 X | sok végiggondolni valóm volt. Mit mondjak majd urambátyámnak,
372 X | kiben mi lakik?~Aztán nem is volt hozzá semmi hajlandóságom.
373 X | hajlandóságom. Nekem igen csélcsap volt egy nevelőnőben.~A teremben
374 X | nevelőnőben.~A teremben volt egy nagy óra; ezzel volt
375 X | volt egy nagy óra; ezzel volt legtöbb bajom. Ez is milyen
376 X | hogy hát én nevetek-e.~Volt eszemben!~Azután szép húgom
377 X | a folyosó túlsó oldalán volt; a komornyik lámpával vezetett
378 X | s ami pár ezer forintom volt a háznál, azok is mind Loránd
379 X | segíteni?~Annyi őszinte jószív volt a szemrehányásában; s nekem
380 X | hogy ez nagyon jó tréfa volt tőle; amin én eléggé megbotránykoztam.~–
381 X | szöktek? A kocsi fiáker volt. A madame-nak egy bizonyos
382 X | megvénülünk”.~Bál éjszakája volt; a rozzant házak ablakaiban
383 X | útra készül.~A kapu nyitva volt, a kocsi az udvaron, s a
384 X | törött lábával a falnak volt támasztva, volt egy üres
385 X | a falnak volt támasztva, volt egy üres sereskorsó, melynek
386 X | torkába egy égő gyertya volt belefojtva, amellett ült
387 X | tubákszín köpönyege fel volt öltve széles termetére,
388 X | karimájú kalapja azon módon volt szemébe nyomva, ahogy a
389 X | nedves szobában semmi oka sem volt annak leolvadni. Inkább
390 X | táplált, húsos képű legény volt, erősen kiülő szemekkel,
391 X | hozzá.~– Nos, hol „ég”? – Ez volt az első szava Mártonhoz.~–
392 X | tudni, hogy annak mi dolga volt a másikkal; s ha éppen tudnám
393 X | veszélyben forgott?~Loránd meg volt hatva. Magához szorított.~–
394 X | sort?~Ez kegyetlen mondás volt tőlem, jól tudom. Loránd
395 X | akartam összetörni a szívét. Volt más eszközöm, amivel megacélozzam
396 X | ébredjen.~Hisz nekem is volt ábrándom zongorázó szépemrül;
397 X | becsvágy; s ez nekem is annyi volt már, mint Lorándnak; hadd
398 X | Én nem tudom, minő bűbáj volt, amivel ez a nő maga után
399 X | lenni arannyal, olyan nehéz volt”.~Loránd arca most már égett,
400 X | nem gyermeknek való munka volt. Ilyen harcot nem szokott
401 X | keserűen mondá: – Ez jó ötlet volt tőled; nekem most igen jó
402 X | Ez nála sajátságos neme volt a tetszésnyilvánításnak.~–
403 X | jurátust szöktetek? Ez még nem volt a világon. Agyő!~Azzal lovai
404 X | merre?~Ez a szó Lorándnak volt mondva.~Bátyám ismerte a
405 X | Mathias! – (Ez a műszó nekünk volt mondva.) – Tíz kancsó sör
406 X | Jaj be jó mulatságom volt! Csakugyan elhitték, hogy
407 X | Összevesztem velük. Az volt a gaudé! Húztak, vontak,
408 X | kardlappal; az valami dicső volt!~– Hát aztán, hogy szabadult
409 X | azt.~A jó öreg egészen meg volt elégedve azzal a jó mulatsággal,
410 X | amin szörnyen nevethetnékje volt.~– Tudja, hogy – kérdezé
411 X | ismert rá a kocsisra? Az volt a Mócli.~– A Mócli?~– Hát
412 X | egynek nem, hát másnak.~Mese volt ez előttem. De olyan rémes
413 XI | valaki”: az egész család volt itt! Amennyi még otthon
414 XI | a kocsiról; nagyon össze volt törődve. Tíz évvel idősebbnek
415 XI | sírt.~Óh, mily keserves volt ez alakot látni, aki idejött
416 XI | Valaha szegény anyámnak volt ez kedvenc színe, apám is
417 XI | volt-e, vagy előre tudatva volt szülőim jövetele, az udvari
418 XI | udvari tanácsos éppen otthon volt, midőn kerestük.~Kíváncsi
419 XI | azon kitűnni, de az olyan volt, mintha óra hosszat tanulta
420 XI | szót anyám helyett, ki nem volt arra többé képes.~– Mit
421 XI | kisleánykám takarékpénztára volt.~– Uram, ez meg lesz önnek
422 XI | s nézésében sok kérdés volt, amire én mind igen jól
423 XI | mert bizonyos tudomásom volt róla, hogy ez a vád alaptalan.~–
424 XI | ahol Loránd ideiglenesen el volt rejtve. Ő tudatta velem,
425 XI | hegyekig, az én zsebpénzem volt egyedüli útiköltsége, mit
426 XI | is megérkezett. Az Loránd volt!~– Az nem volt Loránd, hanem
427 XI | Az Loránd volt!~– Az nem volt Loránd, hanem más.~– Ki
428 XI | megmondhatom. Az a sima arcú férfi volt Bleinberg német színész,
429 XI | mellettem. Nem két asszony volt az; – két nőoroszlány. Széttépték
430 XI | bennünket, mely szülőim számára volt berendezve, midőn szegény
431 XI | mindazt, amit tudatnom szabad volt. – Loránd benn van a hazában,
432 XI | jó anyám most már nyugodt volt, és olyan halovány.~Szemeivel
433 XII | falatozáshoz. Jólesett neki; éhes volt és fiatal.~Alig végezte
434 XII | elölfogott lovon csengettyű volt; messziről lehetett közeledésüket
435 XII | Topándynak ez gyönge oldala volt, papos embereket elfogdosni,
436 XII | bosszantani. Neki éppen erre volt most szüksége. A találkozás
437 XII | felszerszámozva. A paripa nem volt megkötve sehova, szabadon
438 XII | találkozott.~Egészen meg volt lepetve, hogy Lorándot meglátta.~–
439 XII | sűrűgombos gyöngyösi mentébe volt burkolva, feje selyemkendővel
440 XII | hosszú haja szalagokba volt fonva. Mind a két keze tele
441 XII | fonva. Mind a két keze tele volt pincetokkal, hideg konyhával.~–
442 XII | hosszú vendégszobán kívül volt még egy benyíló is a csárdában,
443 XII | csárdában, de ez annyira tele volt a csapláros apró gyerekeivel,
444 XII | szereti a szépet”.~Igaza is volt: arcát igen szépnek lehetett
445 XII | jőnek.~Lorándnak elég ideje volt nyugodtan elnézni ezt a
446 XII | mosolygó hölgy arca olyan volt egyszerre, mint akit a koporsóból
447 XII | hogy talán csak káprázat volt.~Azután erős, hatalmaskodó
448 XII | tárcában kétezer forint volt.~– Hiszen ha az mind benne
449 XII | mind benne volna, ami benne volt valaha, kettőnknek is elég
450 XII | tréfát! Ebben a tárcában most volt kétezer forint, tegnapelőtt,
451 XII | fegyveres jobbjával kénytelen volt a továbbesés meggátlására
452 XII | ajtónak rohant, s annyira meg volt rettenve, hogy a befelé
453 XII | nagyon tréfás illusztrációja volt a nagy hangon kezdett fenyegetésnek;
454 XII | Lorándnak oly megfoghatatlan volt mindez.~A negédes, csaknem
455 XIII | szekérre rakni?~Loránd nem volt meglepetve a kérdésektől.~
456 XIII | asszony éppen az előteremben volt, ahol reggelizni szoktak.~
457 XIII | éteszköz és asztalkendő volt föltéve.~Mikor Topándy belépett,
458 XIII | Lorándot, őnagysága éppen azzal volt elfoglalva, hogy az ezüst
459 XIII | bal felől az övé mellett volt megterítve. – Reggelinél,
460 XIII | elnevette magát. Olyan kedves volt, olyan természetes, olyan
461 XIII | fülét, hogy ő mennyire meg volt ijedve, még most is reszket,
462 XIII | A fegyver csöve bronzbul volt; agya ezüst cifrákkal kiverve.~–
463 XIII | miattam rád szakad. – Milyen volt az a rabló? – szólt ismét
464 XIII | azt, hogy a rabló cigány volt.~– Nem tudom, milyen volt –
465 XIII | volt.~– Nem tudom, milyen volt – ismételé, kifejezéssel
466 XIII | sem láthatta, mert sötét volt. Azért is nem lőhetett rá
467 XIII | szabadítónk, mert a sötétben bajos volt célozni. Ha nem talál, a
468 XIII | naptól fogva egészen otthon volt Topándy házánál Loránd.~
469 XIII | panaszolhat. Előzékeny, figyelmes volt irányában, mint aki a boldog
470 XIII | kedvesének; pedig az nem volt más, – mint egy asszonynak
471 XIII | maradt, egészen más ember volt; amilyennek csak maga előtt
472 XIII | látszani.~A természetbúvárlat volt szenvedélye.~A kastély egyik
473 XIII | zugában vegytani laboratóriuma volt; természettudományi kísérletekkel
474 XIII | szenvedélyét osztani képes volt, bár kételyeit nem vette
475 XIII | szigetre, s öröme határtalan volt, ha ilyenkor Loránd, ujjával
476 XIII | mondja rá, hogy okos ember volt; s ha ellenkezőt mondhatna
477 XIII | maradt családja iránt is meg volt nyugtatva félig-meddig.
478 XIII | kivel korábbi ismeretsége volt már. Ez is ki volt hát törülve
479 XIII | ismeretsége volt már. Ez is ki volt hát törülve emlékéből. –
480 XIII | törülve emlékéből. – Fehér lap volt az egész kedélye, amelyen
481 XIII | amelyen a más ember bajának is volt helye.~Lehetetlen volt észre
482 XIII | is volt helye.~Lehetetlen volt észre nem vennie, hogy ez
483 XIII | annak az alapja mind az volt, amit tanultam. Sokszor
484 XIII | azóta, hogy ez megjött, nem volt tiszta idő, hogy kísérletet
485 XIII | megnyugvás mutatá, hogy ez volt célja.~– Kedves öcsém –
486 XIII | szalmaszékre Topándyval szemközt.~– Volt nekem fiatal koromban egy
487 XIII | ültünk mindig. Az én pajtásom volt az osztályban a megingathatlan
488 XIII | nagy hízelgő és árulkodó volt, s ezen az úton néhányszor
489 XIII | nincsen semmi szükség. Barátom volt. A történetre nézve mindegy,
490 XIII | közöttünk gyermeki megszokás volt az ideig.~Két évig voltunk
491 XIII | le a két év. Ha pénzünk volt, azt elköltöttük együtt;
492 XIII | elköltöttük együtt; ha nem volt, együtt koplaltunk. Egymásért
493 XIII | figyelni.)~– No, ez nem volt valami országháborító kérdés,
494 XIII | határozottan: „Igen”.~– Ki volt azon ember? – kérdé Loránd
495 XIII | fanyar, oly élvezhetlen volt rám nézve a társasága, hogy
496 XIII | kedves, szép, szelíd leányka volt. Szerették egymást. Hanem
497 XIII | Mondják, hogy szép, okos fiú volt mind a kettő. Ez sem derítette
498 XIII | medikus, aki híres legény volt a maga idejében minden Keilereinál
499 XIII | egy levelet, mely hozzám volt intézve.~A levél még most
500 XIII | annyiszor elolvastam azt. Ez volt a tartalma: „Bajtárs Uram!
1-500 | 501-866 |