Fezejet
1 I | Azért, mert – nincs neki feje, szegénynek.~Nem mertem
2 I | miért nincs e fiúk apjának feje. Azután a hosszú jegenyefasorok
3 I | nincsen némely halottnak feje.~Úgy ösztönzött, úgy borzasztott
4 I | repkedtek szilajon megrázott feje körül – és átkozta az Istent.~
5 II | megértettem a hangjáról és a feje biccentéséről, hogy annyit
6 II | nyírva, állt egyenesen a feje búbján, s nagy ereszt formált
7 II | egyet ütve öklével a saját feje hátuljára.~Fánny féktelenül
8 II | egy intésével felküldte a feje tetejére Márton az egész
9 IV | rángatózásban; egész válla, feje mozog bele; nem olyan, mint
10 IV | szűk termethez oly kicsiny feje volt, hogy alig lehetett
11 IV | fáradságban fájdula meg a feje? – ekként találgatá a szeget
12 IV | zivatar, csudára, elvonult feje felől.~Volt még tárgy, mely
13 V | éjszaka. A lovas aluszik, feje és dereka lóg előre-hátra,
14 V | folyvást, hogy ugrálnak át a feje fölött, hogy iparkodnak
15 V | repkednek már ló és lovas feje körül, mintha égő éji lepkék
16 X | embernek ha tele van is a feje gondolattal, mind kiveri
17 XI | fölegyenesedett, s két kezét feje fölé kulcsolva, rebegé izgatott,
18 XII | gyöngyösi mentébe volt burkolva, feje selyemkendővel bekötve,
19 XIII | két kezét összecsapta a feje fölött, úgy kacagott – az
20 XIV | az egész ház, ha neki a feje fáj, suttogva fog beszélni
21 XIV | simára volt lenyírva Loránd feje, olyan furcsa volt ránézni.
22 XIV | mellképe, hét csillaggal a feje körül, ki könnyező szemét
23 XV | pokrócot,. egyik karját feje alá tette, és úgy maradt
24 XVI | oldalon az öregasszony. Feje fölött az égő ház. Őrizkedjék
25 XX | cimbora már odajutott, hogy feje hátrahanyatlik a szék támlájára,
26 XXVIII| leánynak jól van-e vetve a feje alja.~– Loránd! – szólt
27 XXVIII| orgonafalevelekről, miket a golyók feje fölött lesodortak.~Most
28 XXVIII| csavarintva rajta, átveté a feje fölött.~Ez akrobatai remeklés
29 XXX | emelte e szóknál kezeit feje fölé.~– Igazságosztó Úristen
30 XXXII | mennyi szép golyó elrepült feje fölött.~Hogy tekintgetett
|