Fezejet

 1 I    |        magával vagy sem. Loránd akart vinni, nagyanyám ellenezte.
 2 I    |       csitította, mikor az neki akart indulni a cserkészésnek.
 3 II   |      sokáig ellenzette azt. Nem akart tőlünk megválni. Pedig az
 4 II   |        engemet az én ágyam felé akart tolni, hogy majd abba beletör;
 5 II   |         vevé, mikor valakit meg akart nevettetni, s úgy látta,
 6 IV   |        étekfogatoknak pedig nem akart vége lenni. A hideg étkek
 7 IV   |      kellett jelt adnia, aki be akart jutni.~A tekintetes urak
 8 IV   |       esküdt – bizony majd alig akart bennünket beereszteni.~–
 9 VII  |     mindig, ha valaki ajándékot akart adni, az erre egyedül jogosult
10 VII  |    Bosszús voltam érte, hogy el akart érzékenyíteni. Nekem ma
11 X    |         Bálnokházyékig.~Oda nem akart bejönni, azt mondta, hogy
12 X    |      mentünk neki, melyet ha ki akart valaki nyitni, elébb a kilincsét
13 X    |      utca végére. Loránd búcsút akart tőlünk venni.~– Ohó! – monda
14 XIII |       esett. Valami észrevételt akart tenni; de maga sem tudta,
15 XIII |       rajtunk rontott, aztán ki akart rabolni. A pénzt már odadtam
16 XIII |         este vacsora után kezet akart neki csókolni, eldugta a
17 XVI  |      volt az, amiről még többet akart megtudni, hiszen saját sorsa
18 XVIII|   Minden bizonnyal!~Topándy nem akart tovább hatolni Loránd titkába.
19 XVIII|         végéig.~Cipra nagyon ki akart ma tenni magáért. A búcsúebédre
20 XX   |        megyei szónok dikciót is akart hozzá tartani, de Loránd
21 XX   |     Gyáli Pepi egypárszor belém akart kötni, hogy valami beszélgetést
22 XX   |  békülékeny kedély, aki azáltal akart egyezséget létrehozni, hogy
23 XXI  |     kezében, amint a pecsét nem akart engedni.~És aztán olvasta
24 XXII |       ily hideg kegyetlenséggel akart megölni, kárhozatra vinni,
25 XXIII|   kellett belőle csinálnom. Nem akart más lenni, az ostoba, a
26 XXV  | házasság által csupán áldozatot akart hozni, csak egy ártatlanul
27 XXIX |          körmölt, harapott, úgy akart menekülni, míg aztán kezeit
28 XXIX | Szemeivel az éjszakán keresztül akart hatni, e zsibbadt csendből
29 XXIX |      zsibbadt csendből hangokat akart ellesni. Odatartá fülét
30 XXXI |         találkozott.~Mosolyogni akart; csak súgva, töredezett