Fezejet

 1 II    |     iskolásfiúk, leányok, akik innen oda, onnan ide cserébe kaphatók
 2 II    |    Eljöttem hozzád!” – El kell innen távoznom anélkül, hogy őneki
 3 II    |   kevésbé azt, hogy találok le innen valaha.~A folyosóról aztán
 4 II    |   katonásan kell vele elbánni.~Innen elmentünk az én osztálytanítómhoz.~
 5 III   |    szereti, ha felügyelnek rá.~Innen felvezetett bennünket a
 6 III   |        ember ezt maga is érzi. Innen az a minden tizenkét éves
 7 IV    |      jegenyére”. Hanem gyerünk innen az ebédlőből éneket hallgatni,
 8 V     |       hogy hamarább kijussanak innen az ingerkedő koboldok közül.
 9 VII   | petentium decus!”~– Takarodjál innen! – rivallt rám az igazgató.
10 VIII  |   látom, hogy valaki megszökik innen, anélkül, hogy „én” kergetném?~
11 X     |       urat?~– Hát egy színészt innen a teátrumtól, aki aztán
12 XI    |     tette volna. Kérlek, eredj innen!~– Megállj, Dezső! – szólt
13 XVI   |       Lorándnak, hogy menjenek innen oda, ahol korlátlanabb szabadság
14 XVI   |        körvonalra.~– Hová lett innen „az a” gyűrű?~Melanie arca
15 XVIII |  agyában. „Ha ezt az embert én innen most kirugdalom, ahogy módomban
16 XXII  |      arra?~– Az indok, mely őt innen eltávolítja, meg kell vallanom,
17 XXIII |      Hanem mi ketten távozzunk innen – súgá a nagyanya Lorándnak.~
18 XXIV  |     Tehát: amint ti elmentetek innen, még nem is tudták eltávozástok
19 XXVI  |     Mondtam már, hogy pusztulj innen!~– Ami oly szelíddé teszi
20 XXVI  |      babona.~– Lökjétek ki már innen! – parancsolá Cipra a szolgálóknak.~–
21 XXVI  |         Dehogy löktök ki engem innen, leányzók; inkább ti is
22 XXVII | szükség kipányvázni a lovakat, innen nem mehetnek el sehová.
23 XXVII |      szívfájdalom.”~Ejh! Eredj innen, dalimadár!~Cipra megpróbálta
24 XXVII |   szeret, ne is utáljon! Eredj innen, dalimadár, nekem nem kellesz!~
25 XXVIII|      kivessék.~– Jer, siessünk innen! – szólt Loránd, Cipra kezét
26 XXVIII|   Menjen ön – rebegé. – Menjen innen: különben én is felugrom,
27 XXVIII|      felugrom, és elvánszorgok innen, amíg bírom magamat.~– Ne
28 XXVIII|         Gyere! Gyere! Gyere ki innen! – morgá Kandúr, kifelé
29 XXIX  |   igéjét: „Hüccs ki, te! Hüccs innen, te”, s serpenyővel, főzőkanállal