Fezejet
1 II | a kabátért, a csizmáért? Hadd halljam! De a mindennapi
2 V | legeléssz a fejem körül, hadd hallom, hogy ropogtatod
3 VI | kábulatomból.~– Mutasd! Add ide; hadd olvasom!~– No, ugye, hogy
4 IX | kerülgetni, mely úgyis lecsap? Hadd csapjon! A boltozat zárköve
5 X | Azt nem tudom.~– No, hadd látom: mit tanult az iskolában?
6 X | volt már, mint Lorándnak; hadd beszéljenek ezek egymással!~–
7 X | Menjünk, menjünk, Loránd is hadd siessen a maga útjára!~Óh,
8 XI | Hanem hát várj egy kissé, hadd gondolkozzam rajta! Addig
9 XII | ragyog az ujjadon.~– Csak hadd ragyogjon!~– Nem hiszem,
10 XIII | Vedd át tőlem e hagyományt, hadd pihenjek csendesen poraimban!
11 XIV | fölcicomázom, legyen még szebb; hadd akadjon meg a szeme rajta
12 XVI | közönyt és érdektelenséget? Hadd kiabálja az ellenség gúnyhahotával
13 XVI | tréfásan a leány arcába: hadd szokjék hozzá, s inte Lorándnak,
14 XVII | kérem, nyújtsa a karját, hadd kapaszkodom bele; biz azt
15 XVIII| feltöretlenül, olvasatlanul.~Hadd legyen az az utolsó gondolatja,
16 XVIII| hogy talán szeretve volt, s hadd tegye ezt az utolsó gondolatot
17 XXIII| elébb ennek csillapodni. Hadd térjen minden kedély a régi
18 XXIII| kenyérnek; a magas uraságok hadd lakjanak jól büszkeséggel.~
19 XXIII| maradnak.~– A gyermekek hadd éljék boldog heteiket falun! –
20 XXIV | nőül kell menned Gyálihoz: hadd lássák ezek az emberek,
21 XXIV | ha ti mind tréfáltok, hát hadd tréfáljak én is!” A házam
22 XXVI | zsiradékot, darabka szalonnát; hadd éljenek ők is.~Azok aztán
23 XXVI | a vén csacsit is. Azt is hadd benevolizálja, s aztán vigye
24 XXVII| dolgát? Jöjjetek sorba! Hadd mondom el még egyszer mindenkinek
25 XXVII| semmi maskarát.~– Engem hadd ismerjenek fel! Még aki
26 XXIX | derék, becsületes emberhez, hadd verjen meg mindennap háromszor.~
27 XXIX | De könnyen beszélsz! Hadd lássam azt a malacot!~–
28 XXIX | pohár vízért! Csak addig hadd éljek, míg ezt a cinkost
29 XXXI | Toljátok székemet Cipra mellé! Hadd tanuljam meg tőle, hogyan
|