Fezejet

 1 II    |      bizonyossá legyen az ember. Az ajtón keresztültört az a minden
 2 II    |        akkor sincs otthon a sor.~Az ajtón keresztül messze hangzott,
 3 II    |  hálófőkötős arc be is tekintett az ajtón, s azután annál hirtelenebben
 4 III   |  megjelenése befejezte.~Három külön ajtón jöttek elénk. A szemköztin
 5 IV    |     parancsolt mosdóvízzel; a másik ajtón pedig benyitott a másik
 6 IV    |            jön a húgom.~A szemközti ajtón jött a fent nevezett nagyságos
 7 IV    |       óranegyedig csöngettek ott az ajtón, már esküdt úr arra fakadt,
 8 VIII  |            ki, öcsém, egy percre az ajtón, hogy ne láthasd, melyikünk
 9 X     |       Mártont, hogy bocsásson ki az ajtón.~– Nono! Discipulus negligens!
10 X     |        játszanom.~Mikor az alacsony ajtón ismét kiléptünk a szűk,
11 XI    |       megátkozott, s én kimentem az ajtón, és azután odatámaszkodtam
12 XI    |           meg, mikor szülői a túlsó ajtón eltávoztak; akkor is súgva
13 XII   |      bozontos fejét a félig nyitott ajtón, s beszólt azon a göröngyrázta
14 XV    |             hozzá, kirohant a másik ajtón a folyosóra.~Itt új megdöbbenés
15 XVII  |          valaha ismét bekopogtat az ajtón, s mutogatni fogja a leveleket,
16 XX    |             reszkető nyomorultat az ajtón; nem tudom, hova esett;
17 XXIII | berozsdásodott, folyondárral benőtt ajtón belül, mintha valaki kocogtatna
18 XXV   |    szorított. A rabló eltávozott az ajtón, amelyen jött; Sárvölgyi
19 XXVII |             ajtaját elálljátok! Aki ajtón vagy ablakon át menekülni
20 XXVII |         helyet, s ha valaki az első ajtón akarna kiosontani, csak
21 XXVIII|            teljes erejével, hogy az ajtón be ne jöhessen.~Loránd odaszökött
22 XXVIII|          rablók erőszakos robaja az ajtón, amint feszítőrudakkal nekiestek,
23 XXVIII|            őket dobolni mind a négy ajtón. Majd én beleszólok a rátóti
24 XXVIII|             a nehéz, vassal burkolt ajtón rést tágítani, míg a harmadik,
25 XXIX  |              A fejszeütések a nehéz ajtón; a csákány döngése a kőfalon,
26 XXIX  |             az éjben. Bizonyosan az ajtón be- s az ablakból kilövöldöznek;
27 XXIX  |          rémalak egyre zörgetett az ajtón, s nyavalyogva kiabált:~–
28 XXX   |   erőszakkal feltöretni; s midőn az ajtón át a napvilág behatott a
29 XXXI  |            rég kocogtattam volna az ajtón: „Én uram, bocsáss be!”~