Fezejet

501 XIII  |                Ostobaság! Már akkor is volt annyi eszem, hogy hasonló
502 XIII  |          embernek, kit tegnap még neki volt joga megvetni, holnap e
503 XIII  |               az élet minden öröme meg volt keserítve, előtte a jövendő
504 XIII  |               a jövendő örök homállyal volt borítva; elégelje meg ön
505 XIII  |                a kezdett rémregét. Nem volt nyugalma ülve beszélni ezt
506 XIII  |                 ha látom.~Mikor készen volt a levéllel, csendesen összehajtá
507 XIII  |              történet: mese. Nekem nem volt soha semmi összezördülésem
508 XIII  |              költemény; valami párbaja volt Áronffynak, de sohasem tudtam
509 XIII  |                nyarán keresztül borult volt e kínos tartozás miatt,
510 XIII  |                semmiféle cartellje nem volt és most sincs Áronffynak,
511 XIII  |           minden ilyen vádat. Neki nem volt soha semmi ellenkezése Áronffyval,
512 XIII  |        távolban tartsam magamat.~Hanem volt egy napja az évnek, mely
513 XIII  |                szobában mély hallgatás volt, csak a nagy percinga számlálta
514 XIV   |              rovására.~Loránd kíváncsi volt megtudni az új családtag
515 XIV   |                 Egyébiránt olyan régen volt az, hogy látták egymást.
516 XIV   |               Loránd pedig olyan bölcs volt, hogy engedte magát szolgáltatni,
517 XIV   |          hajamat.~Cipra arra is készen volt. Ő volt Loránd frizőrje
518 XIV   |           Cipra arra is készen volt. Ő volt Loránd frizőrje és Topándy
519 XIV   |                Hanem azután elégtétele volt abban a gondolatban, hogy
520 XIV   |             Mikor aztán egészen simára volt lenyírva Loránd feje, olyan
521 XIV   |              Loránd feje, olyan furcsa volt ránézni. Oly tréfásan esetlennek
522 XIV   |        Melanie-ra Lankadombon.~Még nem volt este, hogy a hintó megérkezett,
523 XIV   |          megérkezett, mely Melanie elé volt a tiszafüredi állomásig
524 XIV   |              legegyszerűbb fekete ruha volt, minden díszítmény nélkül,
525 XIV   |             nyaka körül és kezefejénél volt egy-egy csinos horgacsolt
526 XIV   |                is éppen olyan egyszerű volt, mint ő. Szép halavány,
527 XIV   |                értelmében annyi keserű volt, de a tönkrejutott nagy
528 XIV   |         Melanie útibőröndjét, csak egy volt, és semmi skatulya hozzá; –
529 XIV   |             legelébb is, ami legfelyül volt, felső ruháit.~Csak két
530 XIV   |           felső ruháit.~Csak két darab volt, egy perkál, egy batiszt:
531 XIV   |             Könyvféle csak egyetlenegy volt a bőröndben: egy imádságos
532 XIV   |        lehetnek azok?~Semmi ékszer sem volt az érkezett hozománya között.~
533 XIV   |         pénzéből vannak véve; és igaza volt; odadtam neki azokat.~–
534 XIV   |              enyim is ilyen zafírköves volt, csakhogy a kövei nem voltak
535 XIV   |               tanulni.~Cipra egy óráig volt együtt a jövevénnyel, s
536 XIV   |              jövevény lyánka egyik sem volt azon gyűlölt képek közül,
537 XIV   |     boszorkányüstjéből előidézett; nem volt vetélytársné, nem volt úrhölgy;
538 XIV   |             nem volt vetélytársné, nem volt úrhölgy; társné volt. Egy
539 XIV   |               nem volt úrhölgy; társné volt. Egy tizenhét éves gyermek,
540 XIV   |               Melanie szemeinek nem is volt okuk rajta miért különösen
541 XIV   |             eredetijére gondol. Idegen volt rá nézve Lorándnak arca,
542 XIV   |           mellett tölté.~Cipra idősebb volt nálánál hat évvel, jól illett
543 XIV   |            utasítgatás, ami mégis tele volt kedéllyel, az a folytonos
544 XIV   |              olyan kiegészítő ellentét volt a tanonc neofit bűbájos
545 XIV   |                  kérdé mohón Cipra. Ez volt a fő megtudni való.~Melanie
546 XIV   |            emelve, mint a többit. Azon volt egy karikagyűrű.~Cipra lehúzta
547 XIV   |            ujjára a gyűrűt. Nagyon meg volt elégedve ezzel a felfedezéssel.
548 XIV   |      pillantása egy ilyen hazatérő méh volt, mely szerelem mézét hordja
549 XIV   |               Bálint (Loránd álneve ez volt), arra a kisleányra hiába
550 XIV   |            nézek.~– Ez szemrehányás is volt és vallomás is.~Cipra iparkodott
551 XV    |           szívéből ez a gondolat képes volt kiszorítani azt a meggyőződést,
552 XV    |             felügyelete nélkül is; nem volt jelenlétére olyan minden
553 XV    |                 fölkereste őket; elmés volt a társalgásban, válogatós
554 XV    |                Cipra egészen tisztában volt már mindennel. Loránd nem
555 XV    |            otthon.~Ő maga is kénytelen volt elismerni azt a fölényt,
556 XV    |          Ilyenkor aztán Cipra kétségbe volt esve, ha erre gondolt. „
557 XV    |               sejtve: ez a leány képes volt arra, hogy azt, akit jobban
558 XV    |              most látszik.~Cigányleány volt, pogány leány volt, szerelmes
559 XV    |         Cigányleány volt, pogány leány volt, szerelmes leány volt. Az
560 XV    |            leány volt, szerelmes leány volt. Az örökölt hajlam, az elvadító
561 XV    |              gondolni.~Pokoli gondolat volt! A megszelídítetlen ördög
562 XV    |             kastélynak négy homlokzata volt, s aszerint vonult át rajta
563 XV    |           szokottnál is szórakozottabb volt, alig beszélt velük valamit;
564 XV    |      válaszában oly valami elfogultság volt, amit lehetetlen volt észre
565 XV    |      elfogultság volt, amit lehetetlen volt észre nem venni.~Cipra pedig
566 XV    |             különösen tréfás kedélyben volt ma.~– Bálint barátom, maga
567 XV    |        sugárzott egész alakjáról! Szép volt, mint egy imádkozó szeráf,
568 XV    |              égett, Loránd előtt könyv volt, s mellette székéhez támasztva
569 XV    |              takarózni.~„Cigányasszony volt az anyám, ~Megtanított földön
570 XV    |         mezítláb járni, ~Rongyos sátor volt a tanyám!”~E bizarr dalt
571 XV    |               miatt, azt csakugyan nem volt képes megérteni.~Énnek valami
572 XVI   |        végzetes határidővel.~Szerelmes volt.~Ez az egy gondolat elűzte
573 XVI   |              voltak erősek; okos leány volt; hanem annyit bevallott
574 XVI   |            maga magának.~Lorándnak nem volt nehéz észrevennie, hogy
575 XVI   |           parkon átkanyargó patak fölé volt építve, annak a karfájához
576 XVI   |               jól; de éppen ez a tárgy volt az, amiről még többet akart
577 XVI   |           megtudni, hiszen saját sorsa volt vele kapcsolatban.~– Mit
578 XVI   |               Loránd.~– Áronffy Loránd volt a neve. Távoli rokonunk.
579 XVI   |    karikagyűrűre, ami ez ujjak egyikén volt.~Melanie elérté a kérdést,
580 XVI   |           szóló tekintetben oly forrón volt kifejezve.~– Ön azt kérdi
581 XVI   |               még gazdag voltam; atyám volt, aki hatalmas befolyással
582 XVI   |      fölépíttetni, ami oly rég tervben volt.~– Ahá! – szólt Topándy
583 XVI   |           alatt.~Loránd egészen boldog volt.~Szerelmét viszonozva látta,
584 XVI   |           ugyanarra azt mondja: „Erény volt!”~Erős bástyát talált ez
585 XVI   |         fogadást. És e fogadás is erős volt. Két ellenkező fogadás egymást
586 XVI   |               divatvilág első arszlána volt, csak eltűnik a szalonok
587 XVI   |           vetek. Tudja:~„Cigányasszony volt az anyám:~Megtanított kártyát
588 XVI   |              Kelj fel már, Cipra, elég volt ebből a játékból.~Cipra
589 XVII  |              kiszámított vég-gondolata volt, hogy a napok végeztével,
590 XVII  |                 Ez a nő – Bálnokházyné volt…~Bálnokházyné arcán most
591 XVII  |                keresztülvágni. Útiasan volt öltözve, divatos, bár kissé
592 XVII  |                Egyébként elég udvarias volt hozzá: gondoskodott, hogy
593 XVII  |                éppen kastélya tornácán volt a két leány társaságában,
594 XVII  |                 Melanie egy percre meg volt lepetve; csak bámult az
595 XVII  |                már nő.~Bálnokházynénak volt már ideje észrevenni azt
596 XVII  |              szemeihez, s édes alkalma volt egyszerre két embert szívig
597 XVII  |                kegyes, istenfélő ember volt mindig; és most is az?~–
598 XVII  |       felemelve, ezt súgá fülébe:~– Ez volt a sárgaruhás asszony!~Pedig
599 XVII  |          sárgaruhás asszony!~Pedig nem volt rajta semmi sárga.~
600 XVIII |               elintézni való körülmény volt hátra. Dezső megteheti azt,
601 XVIII |         egészen érthető és természetes volt. E levelet rögtön postára
602 XVIII |           napok alatt oly derült kedve volt, mint egy vőlegénynek menyegzője
603 XVIII |             nap is eljött; ismét május volt, de nem oly rideg, mint
604 XVIII |      megbocsátott már!~Hat nap óta nem volt a háznál az az uralkodó
605 XVIII |        merengett utána, Loránd jókedvű volt, tréfált, enyelgett: mulatott.
606 XVIII |     cigányleánynak most is zöld ruhája volt rózsaszín szalaggal; – Loránd
607 XVIII |              víz tükrén.~Ezen a helyen volt az ő keze a kezében; ezen
608 XVIII |                fél tréfával.~– Nem!! – volt rá egyszerre mind a két
609 XVIII |                 Loránd olyan kegyetlen volt, hogy tréfálni tudott; leszakított
610 XVIII |        hamarább, mint kimért engedélye volt rá?~Loránd felsietett a
611 XVIII |               fölkeresni, nem az öccse volt, Dezső, hanem – Gyáli.~Gyáli
612 XVIII |             Gyáli.~Gyáli Pepi most sem volt magasabb, most sem látszott
613 XVIII |               itt Bálnokházyné ügyében volt dolgom Sárvölgyivel; holmi
614 XVIII |        cimborák leszünk.~Loránd készen volt a perrel, mely mint villám,
615 XVIII |          Cipránál előidézett; hajlandó volt azt ellenállhatatlan hódítói
616 XVIII |                Ciprának nagyon meglepő volt e beszéd. Sokan vannak,
617 XVIII |           megjelenése ezen a napon nem volt egyébre való, mint Lorándot
618 XVIII |               is nagyon mulatságos fiú volt ő azzal az ő komoly arcával.
619 XVIII |           idomítá.~Ez fölséges alkalom volt nagyszerű dicsekedéseket
620 XVIII |                Loránd olyan háládatlan volt, hogy csak Gyálit engedte
621 XVIII |        útikészületeket megtenni. Cipra volt a háziasszony; az ő feladata
622 XVIII |             háziasszony; az ő feladata volt egyébkor is a magára maradt
623 XVIII |              amit az beszél.~S még nem volt rá eset annyi víg cimbora
624 XVIII |           sajátságosan zavarodott arca volt a dandynek, mint mikor valaki
625 XVIII |        gondolatja, hogy talán szeretve volt, s hadd tegye ezt az utolsó
626 XIX   |           bölcs, aki amellett költő is volt, azt mondá: legjobb hír
627 XIX   |          hajlékunkban.~Ahol annyi joga volt mindenkinek naponkint őrjöngve
628 XIX   |                 türelmet és reményt.~Ő volt, aki biztatta őket, hogy
629 XIX   |           irtózzék.~És ő mindezzel nem volt nekünk adós. Hiszen csak
630 XIX   |                 Hiszen csak csereleány volt a háznál.~S mikor én Pozsonyból
631 XIX   |            életből. A mi házunknál nem volt vigalom.~Szülőim ugyan sokszor
632 XIX   |         vágyakról.~De Fánny arca piros volt és mosolygó; szemei elevenek
633 XIX   |             lehessen. Csak idő kérdése volt köztünk e gondolat. Annyira
634 XIX   |              hogy Jákob igen jeles fiú volt, mert hét évig tudott szolgálni,
635 XIX   |                   Nem tagadom, hogy az volt.~– Akkor el kell ismerned,
636 XIX   |        megcsókolni; de sokkal szentebb volt előttem ez arc, mint hogy
637 XIX   |        alkudozni.”~Ez rövid elutasítás volt.~Többször aztán nem alkalmatlankodtam
638 XX    |           megrontatni.~Nekem így is jó volt.~Napok óta minden készen
639 XX    |               mártír eddigelé száműzve volt.~Nekem csak az tűnt fel
640 XX    |       embereket is szeretem.~Késő este volt már, midőn egy ötlovas hintó
641 XX    |       egyenesen felém jött.~Oly komoly volt az arca, midőn hozzám érve,
642 XX    |             egész hangján felismerhető volt a legnagyobb meghatottság. –
643 XX    |              átérzeni való. Mi szükség volt őt kerülnünk?~Most zörgött
644 XX    |            erős, nyers falusi gavallér volt.~Amint leugrott szekeréről,
645 XX    |                fogadó udvar közepe nem volt arravaló, hogy itt egymással
646 XX    |                   Jó estét, bátyám!~Ez volt mindössze, amit egymáshoz
647 XX    |              bekaptam. Bolond gondolat volt ez tőled, öreg.~– Hát, tudod
648 XX    |            amíg ezt mondta, oly komoly volt, oly riasztó hidegséggel
649 XX    |           borra azonban rettenetes vám volt vetve a Lajtán túl. Az ajándékvevőknek
650 XX    |                német meg tud tenni!~Ez volt az általános felkiáltással
651 XX    |          megtették azt, mikor jókedvük volt, hogy egy pisztolyt megtöltöttek
652 XX    |           Loránd arca egész lázasan ki volt pirulva.~– Jól van, fickó!
653 XX    |     összehajtogatott papírt; de az nem volt bankjegy.~Loránd a hajdúnak
654 XX    |             felé hátrálni.~Mindenki el volt ámulva e jelenettől, s hagyta
655 XXI   |             fenyegetés olyan jókedvvel volt mondva, hogy Dezsőnek éppen
656 XXI   |                hogy Dezsőnek éppen nem volt oka nagyon megijedni.~–
657 XXI   |            akarnád kérdezni, hogy „hát volt?” – Te, ugyebár, tisztában
658 XXI   |             útnak indultak.~Topándy be volt avatva a titokba, s gondolta,
659 XXI   |                 körüle”, pedig „benne” volt az átváltozva.~Valóban újjá
660 XXI   |               átváltozva.~Valóban újjá volt születve: egészen más emberré
661 XXI   |         egészen más emberré lett, mint volt tegnap. A tegnapi zajos
662 XXI   |                mint amilyen jó árulója volt a mai mélázása a szívét
663 XXI   |                nem várta senki.~Loránd volt az első, aki leugrott a
664 XXI   |                levél! Az a levél! – Ez volt eszében az egész úton. Legelső
665 XXI   |         eszében az egész úton. Legelső volt: azt kivenni a zárt fiókból
666 XXI   |               arról, ami Tátray Bálint volt: többé ne emlékezzék.~Isten
667 XXI   |             rogyott le székére.~Hát ez volt a megcsókolt levél tartalma?~
668 XXI   |          megcsókolt levél tartalma?~Ez volt abban a levélben, amit a
669 XXI   |                leány: olyan kevés elég volt neki, hogy boldog legyen.~
670 XXII  |         beleszólt a társalgásba.~– Itt volt nálam a vén gazdasszony
671 XXII  |            annak az alaknak, ami atyád volt, midőn az akadémiákról hazakerült;
672 XXII  |           további felvilágosításra sem volt már szüksége ebben a pontban.
673 XXII  |               asszonynak pedig azalatt volt drága dolga otthon.~– Az
674 XXII  |           dolga otthon.~– Az is bolond volt, aki azt kitalálta, hogy
675 XXII  |               harangozzák a delet. Kár volt tegnapra nem invitálni:
676 XXII  |               is igen hatásos tünemény volt négy-négy huncutkával a
677 XXII  |             közelíthetsz hozzám?” – Ez volt Melanie ijedelme.~„Hát te
678 XXII  |          föltámadtál-e?” – Ez a kérdés volt Sárvölgyi merev tekintetében,
679 XXII  |         Bálnokházyné. – Milyen kicsiny volt még, mikor Melanie-val együtt
680 XXII  |          táncolt!~– S milyen féltékeny volt bizonyos emberekre.~Énnél
681 XXII  |          Loránd pedig valóban jókedvre volt hangolva. Az a látvány,
682 XXII  |            szívében, aminek lehetetlen volt szavaiban meg nem érzeni.
683 XXII  |             fickó még rám is féltékeny volt. Majd megölt. – Pedig mi
684 XXII  |        Bálnokházyné arcán felismerhető volt bizonyos megvetéssel határos
685 XXII  |              hozzájutni. Míg szeretője volt, addig nem mondta neki,
686 XXII  |         barátja elárult, Loránd bátyám volt, s aki barátját elárulta,
687 XXII  |              aki barátját elárulta, az volt Gyáli.~– Az nem bizonyos –
688 XXII  |         magasztalás is a szívig hat. Ő volt az a nagylelkű nemtő, kinek
689 XXII  |                a kisasszony Topándynál volt, a jácintok olyan szép tündércsengettyűs
690 XXII  |            kíséretében gyakran látható volt, s kinek a jó szíve és annak
691 XXII  |            Loránd szobájában található volt, miután a többit, házmotozástól
692 XXII  |              amerikai párbaj sorsjegye volt.~Dezső nem vette észre,
693 XXII  |           zongorából. Hanem biz az nem volt szellem, aki a billentyűkön
694 XXII  |             megjárta vele. Prókátorral volt dolga.~– Kétségtelen az
695 XXII  |      huncutkával a homloka körül olyan volt e percben, mint egy szép
696 XXII  |                oly jó, oly nemes szívű volt, s ki egy keserű pillanatban,
697 XXII  |         kriptába, ahol ő már a hetedik volt; s azon éjjel nagyanyám
698 XXII  |              egész a halál kapujáig; ő volt, aki azt a sötét ajtót kinyitá
699 XXII  |           emberek közül.~Lorándnak kéj volt e három arcot nézni, míg
700 XXII  |           embert, kihez sorsát kötendő volt, ily sáros alakban mutatá
701 XXII  |                szemének az ő arcára is volt figyelme.~Az ifjú lyánkát
702 XXII  |               még egyszer oly szép fiú volt, mint különben. Minden vonása
703 XXII  |             vonása nemes szenvedélytől volt megvilágítva. Ki tudja,
704 XXII  |             fiú akkor nagyon szerelmes volt szép húgába. A bátyjánál
705 XXII  |                arcán bizonyos ragyogás volt észrevehető, s e ragyogás
706 XXII  |           valóban Sárvölgyi oly sápadt volt: lábai alig bírták, de azért
707 XXII  |                 Ez egyenes felszólítás volt arra, hogy mehetnek már
708 XXII  |          egészen jókedvre hangolta. Ez volt az első, amin viselt dolgai
709 XXIII |        elhallgatnia olyan szomorú joga volt.~Nem is sejtheté Dezső,
710 XXIII |             megidézve, mint a tied; ez volt a kívánságom, mármost a
711 XXIII |             álló percnek örök élvezése volt csak.~Ott vannak még a gyermekkori
712 XXIII |              akkor olyan nagy tudomány volt.~Loránd egy boldog hetet
713 XXIII |                mozgó bóbitája is fehér volt, mint a kakadué. Fromm papa
714 XXIII |            helyett.~Az öreg magánkívül volt örömében, hogy ereklyéjére
715 XXIII |                De nem az ezüstfogantyú volt az, aminek Márton legény
716 XXIII |            számára még az öröm is fenn volt tartva, hogy hajdani rektor
717 XXIII |         professzorával találkozzék: ez volt a menyasszony részéről a
718 XXIII |              olyan katonás magatartása volt még az öregúrnak, most is
719 XXIII |    fiatalsággal.~Dezső részéről Loránd volt a násznagy.~E hivatalos
720 XXIII |            boldog heteiket falun! – Ez volt az öreg asszonyság véleménye. –
721 XXIII |             kötelességrovó áldás súlya volt. Eredj – és állj bosszút!~
722 XXIV  |               kárhozatra üldözni.~Este volt, midőn megérkezett Lankadombra.~
723 XXIV  |           rendesen az izgatottság jele volt.~– No, öcsém – mondta tenyerébe
724 XXIV  |               Aki csak kapható ismerős volt a környékből, mind összecsődítette;
725 XXIV  |             tehát aznap éppen vasárnap volt. Sárvölgyi kiválasztotta,
726 XXIV  |                minden ablak, ajtó tele volt kíváncsi bámulókkal, kerítésen,
727 XXIV  |    nyoszolyólyánnyal; fehér atlaszruha volt rajta, s ha nem csalódom,
728 XXIV  |           láthassák, mennyire szemtanú volt. – No de a lovak sallangjának
729 XXIV  |                most újra kérdem öntől, volt önnek lelke a börtönajtóban
730 XXIV  |           udvari tanácsosné magánkívül volt dühében, a szegény Sárvölgyi
731 XXIV  |           elhiszem, hogy ez mind tréfa volt; – hanem így történt.~Loránd
732 XXIV  |     gyermekemül tartottam, ki bálványa volt előttem annak, amit női
733 XXIV  |                is!” A házam éppen tele volt víg cimborákkal, akik segítettek
734 XXIV  |                itt. Emlékezel rá, hogy volt kinn a tanyán egy vén, csonkafülű
735 XXIV  |  csúfondárosságból Sárvölgyinek. Aztán volt egy szép harmadfűre menő
736 XXIV  |              fel.~– Ez bolond gondolat volt, én magam is elismerem –
737 XXIV  |             bosszúállás kellett: ez az volt. Hogy mennyire az volt,
738 XXIV  |              az volt. Hogy mennyire az volt, azt észre lehetett abból
739 XXIV  |              áruljam el, hogy ő is itt volt akkor. Csak azt szeretem,
740 XXIV  |             megszerette, nem kérdi, ki volt apja, anyja, mit hozott
741 XXIV  |           küzdött, Ciprának saját apja volt.~– Az bizony meglehet.~–
742 XXIV  |             elvettél, Sárvölgyi címere volt?~– Mit gondol, bátyám?~–
743 XXIV  |              löveget, s oly szerencsés volt, hogy a legelső röppentyűje
744 XXIV  |             fel.~Akkor éppen senki sem volt benne otthon. Egy hang sem
745 XXV   |               kétségbeeséstől.~Jó tett volt, barátság, semmi egyéb.~
746 XXV   |             szabódék Sárvölgyi –, elég volt már az áldásod. Eredj, majd
747 XXV   |              szeméről a köteléket: nem volt a másik szemének sem semmi
748 XXV   |             segélyordítást. Más oka is volt a megtámadottnak csendesen
749 XXV   |                akartam kiváltani! Azt! Volt már egy fazék ezüstöm, egy
750 XXV   |             kazal lánggal égett. Puska volt mind a kettőnél; de én egy
751 XXV   |               szelindeket is, hogy ott volt a rablásnál?~– Topándyt?
752 XXV   |               társadalom. Az emberiség volt ellenedben a támadó, te
753 XXV   |          kiszabadítsd. A cél magasztos volt, Kandúr. Aztán megválogattad,
754 XXV   |             Ott sok fazékra való ezüst volt felhalmozva.~– Hát melyikből
755 XXV   |              felvont sárkányokkal.~Jól volt ez elrendezve hasonló esetekre;
756 XXV   |            most is reszketett, úgy meg volt riadva. A felvont fegyver
757 XXVI  |                Cipra!~Mennyire rabnője volt az ő urának!~Nagyobb rabság
758 XXVI  |               ő urának!~Nagyobb rabság volt az, mint a szolga kreol
759 XXVI  |                Cipra zsebe mindig tele volt mindenféle aprópénzzel,
760 XXVI  |                a nótát: „Cigányasszony volt az anyám”.~Cipra úgy elgondolkozott
761 XXVI  |          Szegény leány, míg szíve tele volt ábrándos töprengéssel, szeme,
762 XXVI  |            szája, keze a házi munkával volt eltelve; nem ült le a csillagot
763 XXVI  |            kondásomat, aki másfél évig volt a tekintetes vármegye lánckoptatója,
764 XXVI  |               volna jobban; ha bánatom volt, ő jobban búsult rajta,
765 XXVI  |          Szegény anyámnak annyi bánata volt miattam.~– Azt én is tudom.~–
766 XXVI  |           aggodalmam. Családunkban nem volt otthonos a nyegle büszkeség:
767 XXVII |             ladikokat!~Hat lélekvesztő volt a nádasban elrejtve; könnyű
768 XXVII |            Mikor aztán mindenki helyén volt, Kandúr odalopózott hason
769 XXVII |             utánozni.~Művészi remeklés volt, amit a puszták vad fia
770 XXVII |              tagja úgy reszketett.~Nem volt lelkének ura többé.~Kilépett
771 XXVII |              rajta.~Csendes, mélázó éj volt odakünn; a csillagok, mint
772 XXVIII|                az ajtónál elfogta. Nem volt a leánynak ideje azt becsaphatni
773 XXVIII|                s fegyvertelenül, ahogy volt, sietett Cipra segélyére.~
774 XXVIII|          kérdezé Loránd ijedten. Sötét volt, nem láthatá.~A leány odaroskadt
775 XXVIII|             lapján, ameddig az keblébe volt döfve.~Loránd vigasztalanul
776 XXVIII|                Loránd, és csak Ciprára volt gondja, egy zsebkendőt hirtelen
777 XXVIII|          nyakában egy hajból font lánc volt: ez útjában állt Loránd
778 XXVIII|            lövésre jött.~Lorándnak nem volt más gondja, mint hogy a
779 XXVIII|              Arca most is oly gunyoros volt, mint akármikor. Legkisebb
780 XXVIII|             alatt éppen kínálkozó hely volt számára. Ez csak tíz lépésnyire
781 XXVIII|         ajtófél kitörésében fáradt. Ez volt a Vasgyúró.~Az udvar túlsó
782 XXVIII|             már: a ragasztó dűlőfélben volt. Lorándnak úgy tetszett,
783 XXVIII|         fölötte lőjön el.~Csakugyan jó volt megfogadnia nagybátyja tanácsát,
784 XXVIII|       rejthelye felé. Igen természetes volt arra a gondolatra jönniök,
785 XXVIII|                E lövésnek döntő hatása volt. Talán többen is kaptak
786 XXVIII|               Csak a vén oroszlán maga volt még hátra. A vén Kandúr.
787 XXVIII|               Hanem az hirtelen talpon volt ismét.~– Ohó! Te is erős
788 XXVIII|       átkarolhassa. Gyakorlott tornázó volt; ellenfelét kartávolságnyira
789 XXVIII|      megmarhassa.~A tusa kétségbeesett volt. Lorándot segíté az ifjúi
790 XXVIII|            neki semmit.~A tér is rossz volt e küzdelemre.~Akadályozó
791 XXVIII|                számba sem vett, kemény volt az, mint a vas.~Már a verem
792 XXVIII|            ugyanabban a pillanatban el volt hajítva, egyedül esett bele
793 XXIX  |              korában, mikor még akkora volt, mint egy kesztyű? Most
794 XXIX  |               Borcsa asszony már kívül volt az utcaajtón. Visszadugta
795 XXIX  |                A legközelebbi falu nem volt messzebb egy talyigatolásnyinál
796 XXIX  |             Borcsa asszony, elég ideje volt a mérget főzni magában.~
797 XXIX  |         tolvajlásból ugyan egy szó sem volt igaz, de Borcsa asszony
798 XXIX  |               éppen akkor sok jövőmenő volt, akiket a felesége tartott
799 XXIX  |          rontott.~– Ott van! Az az! Ez volt az én malacom!~– Tied volt
800 XXIX  |             volt az én malacom!~– Tied volt ám a török császár lovának
801 XXIX  |                a malac sokkal nehezebb volt, mint hasonló fajrokonai
802 XXIX  |   hátrakötötték.~Kólya uram magánkívül volt bámulatában.~Abba a malacpecsenyébe
803 XXIX  | malacpecsenyébe egész halmaz ezüstpénz volt bevarrva. Sok, sok ezüstpénz.~
804 XXIX  |              egy szűk, arasznyi ablaka volt a tyúkudvarra.~Mire aztán
805 XXIX  |       cigányasszonynak csak hűlt helye volt. Azon a szűk nyíláson ki
806 XXIX  |            maga is abban a véleményben volt, hogy ha ez a malac csakugyan
807 XXIX  |       csakugyan Borcsa asszony jószága volt, akkor a pénznek, mely annak
808 XXIX  |          pénznek, mely annak belsejébe volt rejtve, szinte Sárvölgyi
809 XXIX  |         pandúrok elindulása után útban volt esküdtjével és hajdújával
810 XXIX  |             tekinteni; az is elzárható volt.~Sárvölgyi kinyitá az ablakszárnyakat,
811 XXIX  |               meleg tavaszutói éjszaka volt.~Az egész természet alunni
812 XXIX  |               oda.~A vén cigányasszony volt ott; a fal mellé lapulva
813 XXIX  |               mondott, az halálijedség volt rá nézve.~A legközvetlenebb
814 XXIX  |        lelőhetné fegyvereivel.~Zsivány volt: ki vehetné kérdőre, miért
815 XXX   |         szolgának mind más tennivalója volt most: szolgabíró előtt álltak,
816 XXX   |               vette őket mind.~Topándy volt egyedül a sebesült leány
817 XXX   |               át, mikor mindennek vége volt. Be nem jöhetett, mert zárva
818 XXX   |               nem jöhetett, mert zárva volt az ajtó. Az volt első gondja,
819 XXX   |            mert zárva volt az ajtó. Az volt első gondja, hogy neked
820 XXX   |               ajakkal.~Olyan hosszú is volt az az idő, amíg Loránd visszajő.~
821 XXX   |              kezét.~– Lásd, szerencsém volt; éppen útban kaptam az orvost.
822 XXX   |                szeretett? Milyen őrült volt? Milyen babona után indult?
823 XXX   |               valaki.~Daruszegi Miklós volt az, a szolgabíró.~A leány
824 XXX   |               s szokása szerint merész volt kimenni, hogy megnézze,
825 XXX   |               s pénzes ládájában benne volt a kulcs, és a szobaajtó
826 XXX   |           kulcs, és a szobaajtó nyitva volt hagyva. – Hová lehetett? –
827 XXX   |               ebédlő ajtaján. Az zárva volt. Az asszonyságok azt állíták,
828 XXX   |                lenni. A kulcs belülről volt a zárban. E teremnek még
829 XXX   |       megnéztük. Mind a kettőnél belül volt a kulcs a zárba dugva. Itt
830 XXX   |            tanácsolt.~Mikor ennek vége volt, Topándy kezet szorított
831 XXX   |             szólni, nem sírni: ez több volt, mint amennyit lelke elbírhatott.
832 XXX   |            helyéről, és e szóban benne volt minden: az Isten szerelmétől
833 XXX   |               hű szív, mely csak ővele volt mindig tele, mely csak őérte
834 XXXI  |         lehetett szólni, az magánkívül volt fájdalmában.~Annyit mondott,
835 XXXI  |                családi sírboltot.~S az volt a különös, hogy Topándy
836 XXXI  |           mindig halottját őrizte. Ott volt a szolgabíró is.~– Uramöcsém –
837 XXXI  |           nézni.~Arca sokkal sápadtabb volt, mint máskor; de azért most
838 XXXI  |             azért most is jókedvű gúny volt rajta és könnyelmű mosoly.~–
839 XXXI  |               a kezem.~Bal kézfeje kék volt és felduzzadt.~– Gyorsan,
840 XXXI  |              ember, látod, mégis neked volt igazad. Van, aki gondol
841 XXXI  |               Anyjának, nagyanyjának ő volt a kedvenc fia. Dezsőről
842 XXXI  |               Fánny kétszeresen boldog volt abban a gondolatban, hogy
843 XXXI  |            dehogy tették azt! Ünnepnap volt ez a levél a háznál.~A falusi
844 XXXI  |                a pusztai csárdában úgy volt az elrendelve, hogy Loránd
845 XXXI  |              cigányleány már boldog is volt.~Topándy levele azt tudatá,
846 XXXI  |             szülői házhoz.~Tehát tudva volt már a nap is, ki lehetett
847 XXXI  |            Szép, meleg, holdvilágos éj volt.~A jó öreganya átölelve
848 XXXI  |            hanem az nagyon rút éjszaka volt, és az nagyon szomorú várakozás
849 XXXI  |               nagyon szomorú várakozás volt. A szél zúgott az ákácok
850 XXXI  |     szénásszekér döcögött be – és abba volt elrejtve a koporsó. – Ez
851 XXXII |              már azt.~Loránd jó katona volt.~Az lett volna bizonnyal
852 XXXII |            bármely esetben is; mindene volt hozzá a természettől: hősi
853 XXXII |                felé csak egy tizedrész volt már meg. Ő azok között volt,
854 XXXII |            volt már meg. Ő azok között volt, akik még csak sebet sem
855 XXXII |              akkorra már aztán vége is volt minden harcnak.~Mennyiszer
856 XXXII |                Óh, milyen kegyetlenség volt tőled, Fánny, hogy mellettem
857 XXXII |                 milyen hiábavaló munka volt tőletek engemet életben
858 XXXII |              maradt velünk Loránd.~Nem volt élet már az övé, hanem csak
859 XXXII |              napok számlálása.~Siralom volt ezt tudni és őt látni.~Egy
860 XXXII |          délceg alakot, kinek hivatása volt, hogy hőssé legyen!~Egy
861 XXXII |                nem ivott; örökké józan volt és egykedvű. Nem olvasott
862 XXXII |               füvet hozva el a sírról.~Volt egy naplója, abban nem volt
863 XXXII |            Volt egy naplója, abban nem volt írva egyéb, mint a kelet
864 XXXII |                lefolyt nap egy vereség volt rá nézve.~Vadászni sohasem
865 XXXII |             ijedj meg! Nem az én kezem volt.~– Mi bajod hát?~– Egy méhcsípés.
866 XXXII |             odahívtam hozzá, már halva volt.~A délceg hős, ki egymaga