Fezejet
1 I | boltozat alá jutunk, mely a föld alatti nyiroktól zöldes
2 I | szörnye; mit nekem a meghasadó föld kiokádott halottai mind
3 I | dobta.~Mert szerencsétlen föld ez, amelyen mi lakunk. Más
4 I | nálunk még ez az átkozott föld is megtermi a gyűlöletet;
5 I | gyűlöletet; ez a megátkozott föld, amit úgy hívunk, hogy „
6 I | egymást!~Óh, ez a fájdalmas föld itt alattunk!~Egyszer aztán
7 I | történt, álommá lett.~A föld rengett az örömzajtól, ez
8 I | rengett az örömzajtól, ez a föld, ez a keserű föld. Jób pedig
9 I | ez a föld, ez a keserű föld. Jób pedig elment a budai
10 I | könnyhullatásainktól beteg föld!~Itt nagyanyám elhallgatott,
11 II | lépcsőn lámpás, csak egy föld alatti odúból vereslett
12 III | azzal fognak kicserélni! A föld alá süllyedek szégyenletemben
13 V | helyet, ahol még szilárd a föld; néhol egyik zsombékról
14 VI | tudott. Csak úgy libegett a föld felett, s a valcert annyi
15 VIII | nagyobb gonoszság nem terem a föld színén.~– Különben miért
16 VIII | fenyegetőleg feltartva a föld mélyéből fölemelkedtek előtte.
17 VIII | És ismét ez a „fájdalmas föld itt alattunk” az oka.~Nincs
18 IX | titeket glóriával vesz körül a föld szép sugára, a szerelem;
19 XII | elkárhozott démon harcolt volna a föld felett, egyik tűz-, másik
20 XII | héten még csonttá fagyott föld most már repedezni kezdett.~
21 XIII | csillagokban búvárkodott, a föld mélyének titkait tanulmányozta.~
22 XIII | élve is szolgál temetővel a föld: igen szép, regényes, virágos
23 XXIII| szégyenében egyenesen a föld alá süllyedni, mely óhajtása
24 XXIV | mindennel, ami onnan lefelé a föld közepéig pokolnak képzelhető,
25 XXV | rosszabbak. Istentagadók. A föld megtisztul, ha ők ki lesznek
26 XXX | világból, mint egy kapa föld, amit rám fog hajítani.~–
27 XXXI | El van minden temetve a föld alá.~Dezső annyi kedveset
|