Fezejet
1 I | Még most is csak őróla tudok beszélni!~Ott hagytam el,
2 I | vígy magaddal, mert én nem tudok itt magamban maradni.~–
3 II | szeretik.~– Óh, Loránd, én nem tudok elaludni, mert nem búcsúzhattam
4 II | pergo! – Lássa, én többet tudok diákul, mint maga.~Ezen
5 IV | káromkodom; igen szépen tudok; félóráig elkáromkodom anélkül,
6 IV | skrupulózusok. Mária-Eichban tudok egy kolostort, ahol a hajdani
7 VIII | valaki, hogy én azon nevetni tudok, mikor azt látom, hogy valaki
8 X | Hogyan adjam elő, amit tudok? Mire kérjem tulajdonképpen?~
9 X | De bizony még többet is tudok; – azt is tudom hogy vele
10 X | aki fizet. Egyébiránt nem tudok semmiről semmit.~– No, úgy
11 X | Nem tudom. Én csak annyit tudok, hogy ahová te mégy, oda
12 X | mondtam el mindent, amit tudok.~– Mit tudsz te? Te még
13 XI | Igen – szólt anyám –, tudok mindent. A szerencsétlenség
14 XI | tolvaj?~– Keserű szó, de nem tudok neki más nevet adni.~– Az
15 XI | súgjam fülébe azt, amit tudok.~Mindent megmondtam neki
16 XV | Ne veszekedjél! Magam sem tudok. Hol vegyem a neked valót?~–
17 XV | tanítson imádságra!~– Nem tudok én egyebet, rózsám, mint
18 XVIII| szereti a papokat. No iszen, tudok én neki annyi anekdotát
19 XX | miről beszélt benne. Annyit tudok, hogy Gyáli Pepi egypárszor
20 XX | elvégezte a magáét, azt mondja: „Tudok én annál sokkal jobbat”,
21 XXII | milyen szóbeli védelmet tudok ügyvédileg hevenyészni.
22 XXVI | Pedig én igen jó szert tudok ám, ami ezen segítene.~–
23 XXVI | boszorkány fajzata.”~„Nem tudok én semmit, nem vagyok én
24 XXVI | hogy szereted?~– Arról nem tudok számot adni. Mindig jólesett
25 XXX | nem értek. Én csak érezni tudok, de arról beszélni nem.~
|