Fezejet

 1 I     |      hogy az még hátul marad. Mi ketten ültünk az egyik kocsiba;
 2 I     |        lámpát maga elé tette, mi ketten előtte álltunk.~Nem nézett
 3 I     |  tulajdon testvére. És ők mind a ketten becsületes, jó emberek voltak,
 4 I     | elvérzett, meghalt.~És ők mind a ketten jó keresztyének voltak:
 5 II    |    levegye rólunk, mintha mind a ketten siketnémák volnánk; – második
 6 VIII  |             Össze akarsz szidni? Ketten vagyunk, nem hallja senki.
 7 X     |         volnék a Brodfresser. Ha ketten szöktek, ugyebár kocsin
 8 X     |    országúton. Tudják mit? Maguk ketten menjenek előre, én egy kicsit
 9 X     |   könnyebben lélegzettünk mind a ketten; jó oltalom a csillagos
10 XI    |          mit mondhattak volna ők ketten énnekem?~Mikor Bálnokházy
11 XII   |         Lorándnak, mintha mind a ketten elnevetnék magukat: a halottarc
12 XIII  |    tanulja a szolgálatot.~Mind a ketten sok rendkívüliséget találtak
13 XIII  |           hogy egy szép napon mi ketten megkaptuk a consilium abeundit.~
14 XVIII |         Nincs ott helyed.~Ezt is ketten felelték.~Topándy értette
15 XVIII |         körületénél nem nagyobb.~Ketten azt értették e példából,
16 XX    |    bánatpénzt.~– Itt van!~Mind a ketten tárcáikba nyúltak, s kivetettek
17 XX    |       elébb ezt a tréfát?~Mind a ketten zavarodva néztek rám, mikor
18 XXIII |  maradjon Dezsőékkel.~– Hanem mi ketten távozzunk innen – súgá a
19 XXIV  |  Egyszerűbb tervem van annál. Mi ketten felülünk a csónakra, végigevezünk
20 XXV   |       két szemem, ha nem láttam! Ketten voltak, senkit sem vittek
21 XXVI  |   másikat a lánccal. Ezután majd ketten fogunk egymáson nevethetni.~–
22 XXVII |     szűrdolmányban eléállt.~– Ti ketten, amint megérkezünk, a cselédház
23 XXVII |           Csutor meg Disznós! Ti ketten a vadászlak előtt álltok
24 XXVIII|       veszteg, és ne mozdulj! Mi ketten végezünk. Hozd a fegyvered
25 XXVIII|     milyen szépek leszünk mind a ketten!~A rabló kacagott.~Loránd