Fezejet

 1 I     |           asztalnál szüntelen az ő arcán függnek, és néha az a gyermekes
 2 I     |          ez ígérettel! Látszott is arcán, hogy ő azt tudja jól.~–
 3 I     | mondhatatlan fájdalom torzulatával arcán nyögé:~– Óh, Dezső, ne kínozz!
 4 I     |            ránk szembe.~Nem láttam arcán semmi változást, csak sűrű,
 5 II    |             gyanakodás váltakozott arcán, nagy hirtelenséggel követve
 6 III   |             Szemeit szép nagynéném arcán feledé.~Azonban nagyságos
 7 IV    |       stádiumának vészjelenségével arcán közelíte esküdt úrhoz; –
 8 V     |            ejtett, ez látszott meg arcán, ezt mondták összecsattogó
 9 X     |            egy orra akarna nőni az arcán; hanem azután csak magához
10 XI    |            mint szívesség látszott arcán, némi neheztelés is iparkodott
11 XIII  |        földtúró munka után, miként arcán és tenyerén, hogy akkor
12 XIII  |             és ez az Isten!~Loránd arcán a magasztos megnyugvás mutatá,
13 XIV   |  cigányleány égő két szemét Loránd arcán feledé, és azután addig
14 XIV   |      meglepetésnek nem mutatkozott arcán, egyetlen vizsgáló tekintet
15 XVII  |    Bálnokházyné volt…~Bálnokházyné arcán most is megvoltak a hajdani
16 XXI   |            alig vehette szavát, de arcán olvashatott mindent, amiről
17 XXI   |         neki a mosdóvizet.~A leány arcán látszott a gyöngéd rémület,
18 XXII  |           a beszédet.~Bálnokházyné arcán felismerhető volt bizonyos
19 XXII  |        vette észre, hogy Sárvölgyi arcán a rezes foltok hogy kigyulladtak
20 XXII  |            marad, s folyvást Dezső arcán függ tekintete. A félelemmel,
21 XXII  |         öltem meg!”, akkor Melanie arcán bizonyos ragyogás volt észrevehető,
22 XXVIII|         mikor ellenfele megdöbbent arcán észrevette, hogy az tudja
23 XXX   |            esküdtet.~A tisztviselő arcán, szokott gömbölyűsége dacára,
24 XXX   |         Még jobban az, hogy Loránd arcán azt látta, hogy ő maga is
25 XXX   |         amit irántad érez.~A leány arcán egy futó villáma vonult