Fezejet

 1 II   |        a másikra összefektetve, fél arcával ráborul, s a szemeit
 2 II   |  Dintenklex!” kimondta, a szája fél végét a bal szeme szegletéhez
 3 II   |        egy szónak sem volt ura. Fél szemével mindig Fromm táti
 4 IV   | megvertek az iskolában, s attól fél, hogy ezt még majd meg is
 5 X    |     nagy darab kenyér megállt a fél képében, s az is ijedten
 6 XI   |     keserű mosolyra vonta félre fél száját, fél bajuszát.~–
 7 XI   |         vonta félre fél száját, fél bajuszát.~– Alig tudom valóban,
 8 XII  |    nincs olyan meleg; aztán nem fél az semmitől.~Éjféltájon
 9 XII  | szökéssel ott termett mellette, fél kezével megragadta annak
10 XIII |       az egész cselédség jobban fél Ciprától, mint magától az
11 XIII |   barátokká lehetnek; a győztes fél lehet nagylelkű, elengedheti
12 XIV  |     magad kéz alatt. Aki után a fél harisnyát az egyik szobából,
13 XVII |        hiszem, hogy még most is fél tőlem; pedig ezen az átkozott
14 XVIII|    magukkal? – kérezkedék Cipra fél tréfával.~– Nem!! – volt
15 XX   |        s iskolába jársz. Hiszen fél fejjel magasabb vagy, mint
16 XX   |       úgy szorítottam az embert fél kezemmel a falhoz, hogy
17 XXII |    kisasszony vőlegénye volnék, fél nappal hamarább jönnék az
18 XXII |  hamarább jönnék az ebédre, nem fél nappal később. No iszen,
19 XXII |        valamely párbaj az egyik fél gyáva magaviselete miatt
20 XXIII|       szaladni nem tudott, mert fél karját és lábát megütötte
21 XXV  |     félszemű cimbalmos, kinek a fél szeme be van kötve (éppen
22 XXVII|         ajtót. Úgy reszket, úgy fél, úgy tekintget maga körül!~
23 XXXII|       elzúg a füle mellett, aki fél tőle, azt megcsípi.~Egyszer