Fezejet

 1 IV    |             nádas berekben. Most is Ciprának hítták.~Ezt tehát csakugyan
 2 XIII  |             csak híjon maga engemet Ciprának!~– Jól van, Cipra húgom –
 3 XIV   |        estebédnél Topándy azt mondá Ciprának és Lorándnak:~– Gyerekek,
 4 XIV   |             tette; azután utánament Ciprának, s egy perc múlva karjára
 5 XIV   |              Ciprától őrizkedni jó! Ciprának két szíve van, egy jó meg
 6 XIV   |             a régire találni többé.~Ciprának minden csepp vére azt kívánta,
 7 XIV   |           Pogány? – Ez nem tetszett Ciprának; összevonta sötét szemöldeit,
 8 XIV   |          érkezett hozománya között.~Ciprának feltűnt, hogy még a függő
 9 XIV   | gyapotcérnát, s elkezdte a műtételt Ciprának magyarázni, azután kezébe
10 XIV   |             és viszont.~Az első est Ciprának teljes örömére folyt le.~
11 XIV   |            új dolgot tudott mondani Ciprának, amit az örömest hallgatott.~
12 XV    |               de hát az nem lehet.”~Ciprának azt kellett mindig látni,
13 XV    |          ajtóhoz, megnézni, mi baja Ciprának.~Cipra, amint észrevette
14 XV    |  sóbálvánnyá lett bámulatában. Hogy Ciprának hirtelen keze van, azt tudta;
15 XVIII |           nap elől mindig elszökik.~Ciprának nagyon meglepő volt e beszéd.
16 XXIV  |            amint azt Borcsa asszony Ciprának, Cipra meg énnekem elmesélte,
17 XXIV  |            ott a csárdában küzdött, Ciprának saját apja volt.~– Az bizony
18 XXVI  | ostromlásban. Körülfogták, elállták Ciprának is az útját, s kíváncsian
19 XXVIII|           perc egyszerre visszaadta Ciprának a kétségbeesés felmagasztalt
20 XXVIII|             tudta meg, hogy a rabló Ciprának az apja. Saját leányát gyilkolta
21 XXIX  |             a vén cigányasszony, ki Ciprának szerencsét mondott, besompolygott
22 XXX   |      érkeztem.~Óh, milyen jól esett Ciprának ez a magyarázat. Még jobban
23 XXXI  |         nincs szükségem rá. Odaadom Ciprának kölcsön. Ez az ő kiházasítási