Fezejet

 1 I     |           mintha eliszonyodott volna attól, amit mondtam.~– Atyánkhoz?~–
 2 II    |             mert nem búcsúzhattam el attól a háztól ott a pataknál.~
 3 II    |               Mindenképpen rettegtem attól a teremtéstől, aki azért
 4 IV    |            állítá, hogy az öregapját attól temették el, hogy a szardellát
 5 IV    |             egy hajszál választja el attól a katasztróftól, hogy most
 6 IV    |            megvertek az iskolában, s attól fél, hogy ezt még majd meg
 7 VIII  |         lenni.~– Majd holnap.~Loránd attól félt, hogy minden percben
 8 X     | összeszorított ököllel.~Távol voltam attól, hogy most valakitől megijedjek;
 9 X     |       előtted lövöm magamat főbe, de attól a nőtől el nem szakíthatsz.~–
10 XI    |       sürgetett bennünket nagyanyám, attól tartva, hogy szegény anyám
11 XI    |       szülőimet; mintha minden ember attól tartott volna, hogy a legelső
12 XVII  |             amennyi csak elég. Tehát attól a boldog naptól függ, amit
13 XXII  |             valami babonát mond, hát attól az ő fánkja mind szép szalagot
14 XXII  |            tekintet nem bír megválni attól, amitől retteg.~– És ez
15 XXIV  |                 Tehát, kedves öcsém, attól a gondolattól válj meg,
16 XXIV  |        hiteseddé, az kettőtök dolga; attól függ, hogy melyik kategóriájába
17 XXIV  |             a pisztolyon, amit akkor attól a rablótól elvettél, Sárvölgyi
18 XXV   |             kivallani.~– Óh, ne félj attól! Tudom én, hogyan kell valakinek
19 XXVI  |          lesből nézne, mintha mindig attól félne, hogy észreveszi valaki;
20 XXVIII|             Loránd nem hítt segélyt, attól tartva, hogy kiáltására
21 XXVIII|             egyik is nagy fordítást, attól tartva, hogy a lódításban
22 XXXI  |             rögtön írt Áronffynénak, attól tartva, hogy amit Loránd
23 XXXII |       előttem.~Félt magától, és félt attól a csendes háztól ott a patak