Fezejet

 1 II    |     épületváz; az tűnik a közeledő szemébe legelőbb.~– Milyen óriási
 2 II    |            megcsókolta, és ugyan a szemébe nézett.~Rajtam a hideg borzongott
 3 VI    | tekinthettünk máshova, mint egymás szemébe. A francia négyest nem szerettem
 4 VI    |            zavarba jött, mikor ezt szemébe mondták előttem! Nem tiltakozott,
 5 VII   |    nézhettem volna többé a kérdező szemébe.~Nem! Nem fogok hazudni.
 6 X     |            kalapja azon módon volt szemébe nyomva, ahogy a szép májusi
 7 XII   |           az érthetetlen alak, aki szemébe nevet a rablónak; aki öklébe
 8 XIII  |        találhatná meg őt, hogy ezt szemébe mondja? Saját magával pedig
 9 XIII  |           szólt az ateista, Loránd szemébe tekintve. – Te most megmutattad
10 XIV   |           Nem állhatta meg, hogy a szemébe ne kacagjon; azután meg
11 XV    |         kezét, és vad tűzzel nézve szemébe, azt mondá:~– Uram! Én nem
12 XVI   |       azzal, hogy együgyűségéért a szemébe nevessen.~– Kelj fel már,
13 XVII  |           kalapját mélyen lenyomva szemébe, észre sem veszi, hogy a
14 XVIII |       elbukott fölött, de legalább szemébe nem fognak nevetni.~Az apa
15 XVIII |       szemek! – szólt Gyáli, Cipra szemébe hízelegve. – Ilyen versenyt
16 XX    |        nézett a mellette ülő Gyáli szemébe. Az pedig mosolygott. Azokkal
17 XXII  |        kezét, másikkal e nyomorult szemébe tartám átkozott hamisítása
18 XXIII |         enyelg vele Dezső, ragyogó szemébe tekintve.~– Ej de féltél
19 XXVI  |     kisasszony maga még. Sok leány szemébe, sok asszony szemébe néztem
20 XXVI  |         leány szemébe, sok asszony szemébe néztem én már: tudom, milyen
21 XXVIII|       vigyorgással nézett áldozata szemébe, kinek minden tagját elzsibbasztá
22 XXVIII|       egymást, s így néztek egymás szemébe.~– Te ördög! – mormogá Kandúr