Fezejet

 1 I    |        anyám olyan nagyon ily késő éjszaka? Hogy az ablak kitört?~Még
 2 IV   |           volt téve.~– Egy viharos éjszaka utáni reggelen azonban közbámulatra
 3 V    |         lehet az a merész, aki azt éjszaka meri fölkeresni?~Mikor a
 4 V    |            nappal van az alvó idő, éjszaka az ébrenlét, az ungok, békák
 5 V    |          pokol, körül a kiterített éjszaka. A lovas aluszik, feje és
 6 VII  |        reggel eljött a másolatért.~Éjszaka írtam, mikor már Henrik
 7 VIII | visszarettent. Eszébe jutott az az éjszaka a családi sírboltban.~–
 8 X    |      Discipulus negligens! Már meg éjszaka is elkószálni a háztól;
 9 X    |          háztól; az nem járja. Aki éjszaka jár, az nem vicekspan, az
10 X    |             Nem azért, mintha maga éjszaka félne magában járni, hanem
11 XII  |           nagyságos asszony mindig éjszaka szeret utazni, mert akkor
12 XII  | találkozása egy védtelen hölggyel, éjszaka, a pusztai csárdában! Lehetetlen,
13 XIII |           Máskor nem engedem, hogy éjszaka utazzatok.~– Majd fegyvert
14 XXII |         oda nem kényszerítem, hogy éjszaka járjon, mikor nem látják,
15 XXVII| cigányleányról.~*~A szép csillagos éjszaka félhomályában tizenkét lovas
16 XXVII|            Miért van rábízva, hogy éjszaka énekeljen, mikor minden
17 XXVII|        hagyhat soha.”~Ah! Ki járna éjszaka a szabadban? A fülemüle
18 XXVII|        körültekintett. Mélyen alvó éjszaka van; nem láthatja most meg
19 XXIX |       várta a szörnyeket, miket ez éjszaka szülni fog. Csendes, meleg
20 XXIX |          Csendes, meleg tavaszutói éjszaka volt.~Az egész természet
21 XXIX |            az is, s ismét oly méla éjszaka lesz, melyet még a szellő
22 XXXI |  megérkeztére; hanem az nagyon rút éjszaka volt, és az nagyon szomorú