Fezejet

 1 II   |        nem bocsátanak bennünket legalább egy percre ahhoz a magányos
 2 II   |         szerettem a kezemen, de legalább le tudtam róla mosni, hanem
 3 III  |         nem ebédelünk „itthon”. Legalább engemet magamat hagyhatnának
 4 III  |      nem vált, nem az én hibám, legalább én olyan baziliszk-szemeket
 5 IV   |   rajtam is volt már lánc; csak legalább az egyik lábomra vagy az
 6 IV   |   páterhez, mint a rabbihoz. De legalább a régi neveiket hagyjátok
 7 IV   |        No hát ígérjék meg, hogy legalább egy hordóból fognak kóstolni
 8 IV   |     nagyot fohászkodott.~– Csak legalább a feleségemnek meg ne mondja
 9 VI   |        és utolsó dohányzásom.~– Legalább igyál rá egy pohár vizet –
10 XIII |      Üljünk le tehát, és igyunk legalább Bruderschaftot egy pohár
11 XVII | találkozunk együtt. Annál jobb: legalább elvezet ön Topándy lakásáig;
12 XVIII|   fognak az elbukott fölött, de legalább szemébe nem fognak nevetni.~
13 XVIII|       kezdj! – gondolá Loránd – legalább azt a pofont, amit én nem
14 XXII |    délután hat órakor ebédelni. Legalább, amit a délben ebédelők
15 XXIII|            Ne bánd, Henrik! Így legalább mind a két családban van
16 XXIV |         szeme láttára! Csak már legalább én ne láttam volna! Hogy
17 XXIV |    kigúnyolni! Ezért ülni fogok legalább két esztendeig a vármegyén;
18 XXVI |      Százszor ajkamon van, hogy legalább, ha szólni nem merek is,
19 XXVI |       nyájasan. Azt várta, hogy legalább annyi időre meg fog állni,
20 XXVII|     mindent előállító anyagnak, legalább a nők számára hagyjátok
21 XXIX |     hivatalbeli ember kend, hát legalább kendnek is elmondhatom a