Fezejet

 1 I    |        válnak meg egymástól; az enyim és tied, a féltés, a büszkeség,
 2 I    |       családból: Ákos fia és az enyim.~Lőrincet, ez volt Ákos
 3 II   |  volnának is azok, mégiscsak az enyim lenne a veszteség.~Megvallom,
 4 II   |      járt a gondolatja, ahol az enyim.~Ez órától fogva mindig
 5 III  |         atilla nincsen, mint az enyim.~Csak az bosszantott, hogy
 6 VI   |       könnyen elhiszik, hogy az enyim. De legyek már egyszer olyan
 7 VII  |         kinek az írása ez?~– Az enyim – feleltem rá nyugodtan.~–
 8 X    |        meg: tiszta nevét. Ez az enyim egészen, úgy, mint egészen
 9 X    |           Elment az eszed?~– Az enyim? Még nem.~– Azt akarod vele
10 X    |     vele mondani, hogy talán az enyim ment el. Az meglehet. Az
11 XIV  |        az adományon.~– Nézd, az enyim is ilyen zafírköves volt,
12 XVIII|         senki! A te neveddel az enyim még a halálban se keveredjék
13 XIX  |         életregény Fánnyé és az enyim.~Nyolc éve múlt már annak,
14 XX   |         kedvesem. – Ez a kéz az enyim! Ezt a kezet nem szabad
15 XX   | titkunkat elárulá: „Ez a kéz az enyim.” S rám mosolygott.~– Vagy
16 XXII |        nem mondja: „Ez a kéz az enyim, ezt be ne szennyezd!”~Melanie
17 XXIV |     felgyújtjuk azt. A kazal az enyim; tovább nem kiadó: tessék
18 XXVI |    tenyeremről a magasra száll, enyim fogsz akkor lenni: – kedvesem.”~„
19 XXVI |   volnál a másé, vagy volnál az enyim, vagy ne láttalak volna
20 XXVI |        ennek a leánynak? Itt az enyim: viselje azt!” Topándy nem
21 XXVII|      szívért – orozva ne legyen enyim! Ha nem szerethet azért,