Fezejet

 1 I   |         vagy temetésre.~Erre a szóra Loránd egyszerre magához
 2 I   |       atyánk meghalt.~Loránd e szóra összekulcsolta fején kezeit,
 3 IV  |      volt: egyszerre a mondott szóra felelt:~– Igenis, rabolt
 4 IV  |        bírva tovább rejteni.~E szóra őnagysága egyszerre oly
 5 IV  |     férfiúnak a torkán akadt e szóra. Esküdt úrnak a nagy nevetéstől,
 6 VI  |       édesanyádról ír benne.~E szóra egyszerre magamhoz tértem
 7 X   |       nagybátyám nejét.~Erre a szóra Márton elkezdett kacagni;
 8 X   |     elrabolta a pénzét. Erre a szóra aztán kiegyenesedett Márton,
 9 X   |        szervusz, Mócli.~Erre a szóra Mócli felugrott a lócáról,
10 X   |    bátyám.~Loránd megdöbbent e szóra.~– Az én becsületemet?~–
11 X   |         hogy Loránd meghalt!~E szóra felforrt bennem a vér. Megragadtam
12 X   |       Olyan sokat adott erre a szóra!~– Mostan tehát siess! A
13 XI  |       pedig velünk jő.~Anyám e szóra rám tekintett, mintha most
14 XII | ajtóban megállva; mely haragos szóra a földön alvó képes tót
15 XII | bőrödig!~– Mit? – kiálta fel e szóra dühösen a nő, s e percben
16 XVI | Melanie arca mélyen elpirult e szóra: Cipráé annál jobban elsápadt.
17 XVII|       Melániámnak násznagya. E szóra mégis elmosolyodott Topándy,
18 XX  |      tartá. Most eszelt arra a szóra, amivel a múlt percben Fánny
19 XXII|     foltok hogy kigyulladtak e szóra: „amerikai párbaj”, s azután
20 XXIX| tallérok is!~A cigányasszony e szóra elveté kosarát, s futni