Fezejet

 1 I     |        fiak a hírt, mely apjuk nevét nyugatnak ragadta, keletre
 2 II    |        megenni való tárgynak a nevét egy rég nem élő nemzet nyelvén
 3 VI    |     megtiltom önnek azon hölgy nevét gúnyolódva szájára venni.~
 4 VIII  | megtanulta-e már a Kokó Loránd nevét kimondani?~– Még nem.~–
 5 VIII  |        első helyre ültem, az ő nevét találtam befaragva, mindig
 6 VIII  |   Gyálinak, másik felére saját nevét jegyezte fel.~Azután összesodrották
 7 IX    |         suttogva beszélnek, és nevét reszketve mondják.~„Loránd!”~–
 8 X     |       osztozhatunk meg: tiszta nevét. Ez az enyim egészen, úgy,
 9 XIII  |      nem mondta ön meg barátja nevét – szólt Loránd, ki aggódva
10 XIII  |     hidd, hogy mesét mondok, a nevét is tudathatom veled: Áronffy
11 XIII  |      futott végig, midőn atyja nevét hallá kimondatni. Azután
12 XIV   |       megtudni az új családtag nevét.~– Valami Bálnokházy udvari
13 XIV   |      Nekem Melanie mondta: – a nevét is megmondta. Gyáli Józsefnek
14 XXI   |       Azon perc, melyben önnek nevét meg kelle tudnom, örök választófalat
15 XXII  |         Én kihúztam, és Loránd nevét olvastam le róla.~– El szándékozik
16 XXIV  |        ki hajdan, hogy az az ő nevét viselje. A szamarat és a
17 XXVIII| Lorándnak úgy tetszett, mintha nevét hallotta volna kiáltani
18 XXX   |        nevem mellé hű kedvesem nevét is, Ciprát.~Én úgy hiszek
19 XXX   |        anyja imái közé ajánlja nevét, s anyja átkai között is