Fezejet

 1 I     |       reszketni, átöleltem egyik karját, s könyörögtem neki, hogy
 2 IV    |     játszik rajta.~Szolgabíró úr karját nyújtá őnagyságának, s a
 3 VI    |        akarta tenni, megfogtam a karját, s ellódítottam onnan; én
 4 XII   |         amint kinyújtotta felé a karját, az úrhölgy onnan az asztal
 5 XII   | odaszökött eléje, elfogta Loránd karját, s rémült arccal sikolta:~–
 6 XIII  |         s odatartá Topándy elé a karját.~– Nézze, hogy lement a
 7 XV    |        hajolt le hozzá, megfogta karját, emelgette, engesztelé:
 8 XV    |        terített pokrócot,. egyik karját feje alá tette, és úgy maradt
 9 XVII  |        De ugyan kérem, nyújtsa a karját, hadd kapaszkodom bele;
10 XX    |       Erre szilajon kirántotta a karját kezemből.~– Ki mondta neked,
11 XXIII |    szaladni nem tudott, mert fél karját és lábát megütötte a guta;
12 XXIII |          Fromm papa nyújtotta ép karját az öreg mamának; Henrik
13 XXVIII|    Kandúr, egyik kezével a leány karját szorítva, másikkal annak
14 XXVIII|         két karjával Loránd jobb karját fonta át; belecsimpajkózott
15 XXVIII|          értek.~Ekkor Loránd bal karját hirtelen a rabló dereka
16 XXVIII|      pillanatra elbocsátá Loránd karját, hogy ahelyett hajába markoljon,
17 XXIX  |         megfogván Borcsa asszony karját, hogy visszatartóztassa.~–
18 XXIX  |       övé a majoritás, kirántván karját Sárvölgyi kezéből hatalmasan.~–
19 XXXII |         gránát darabja megbénítá karját, s mikor egy kardcsapástól