Fezejet

 1 I    | micsoda csendes ház lehet az, aminek az ajtaját így elszőheti
 2 I    | hívunk, hogy „édes hazánk”, s aminek tiszta búzáját nevezzük
 3 I    |      jelent ez a szomorú ház, aminek ajtaját egy-egy emberélet-időn
 4 II   |       egy szál faggyúgyertya, aminek gombává nőtt már az izzó
 5 IV   |       a panaszos hangszerből; aminek művészét megszoktuk torzonborz
 6 IV   |      dalt is bocsátott közre, aminek már szatirikus tartalma
 7 IV   |   szatirikus tartalma van; de aminek szarkazmusa annyira lokalizált
 8 VI   |    szintén nagyon örül annak, aminek én örülök.~Ha pedig, nagy
 9 X    |    hozzá ispánnak, cselédnek, aminek elfogad, s aztán neked minden
10 X    |  tárcát vontam elő zsebemből, aminek lapját édesanyánk hímzette,
11 XII  |       is olyan ember ez, mint aminek tartá. Azzal ő is bement
12 XIII | valami mély érzés rejlik ott, aminek nyitjára senki sem akadt
13 XIII |   keresztyén, amivel kérkedel aminek tartatni akarod magadat;
14 XV   |        Csak annak haljon meg, aminek most látszik.~Cigányleány
15 XXI  |   jöhettem semmivel tisztába, aminek a folytatása a mai napon
16 XXII |      humort keltett szívében, aminek lehetetlen volt szavaiban
17 XXIII|     az ezüstfogantyú volt az, aminek Márton legény olyan nagyon
18 XXIV | messze elágazó rablóbandának, aminek működését én rég ideje nagy
19 XXIX |      én bejáró tarka kocámat, aminek a fülét én csipkéztem ki,