Fezejet

 1 I   |           keresztülemelt, maga is utánam mászott; azután még egypár
 2 II  |        téged úgy szeretni az, aki utánam jő, mint én szerettelek?
 3 III |   boltajtóból még a vén Márton is utánam kiáltott, mikor kocsiba
 4 VI  |  bóbitáját, s azután a gyertyával utánam jött, hogy a sötét folyosón
 5 VI  |     szobám ajtajáig világítson, s utánam énekelte ezt a tréfás verset:~„
 6 VI  |        kannst nimmer ájni!”~S még utánam kiáltott:~– Prosit, Herr
 7 X   |           el tőle.~– Miért jöttél utánam? Hogy találtál ide?~Láttam
 8 X   |          mit akarsz? Miért jöttél utánam?~– Tudod, kedves Loránd,
 9 X   | elszöktetted.~– S te azért jöttél utánam?~– Egyenesen azért.~– És
10 XI  |           Én beléptem, ő becsukta utánam az ajtót, s azután kézen
11 XII |       hátha olyan van benne, ami „utánam kajabajál!”~A cigány még
12 XIII|           találja.~– No hát gyere utánam, fráter ispán!~Azzal bevezette
13 XIII|           te is érdekelve vagy, s utánam kell következned.” – És
14 XX  |        megteszem, de te nem fogod utánam tenni.~– Ha te meg, én is
15 XXVI|         iszom észrevétlenül, s te utánam kiüríted azt, megiszod benne
16 XXVI|          szerelmemet, s úgy fogsz utánam epedni, mint én epedek teutánad: –
17 XXX |           kebellel szólt:~– Mondd utánam!~S elmondta előtte az Úr
18 XXX |           állta, s rögtön kiáltva utánam, addig küzdött vele, míg