Fezejet

 1 VIII |     volt rajta.~– Azt akartam tőled kérdezni, hogy ma este a
 2 VIII |          ez csak gyáva egérút tőled, amelyen menekülni akarsz.~–
 3 IX   |     el; haszonbérbe ne bírjam tőled a napokat.~Az utált, fagyos
 4 IX   |       megy, és nem távozik el tőled soha.~S hogy semmi kétsége
 5 X    |     mondá: – Ez jó ötlet volt tőled; nekem most igen jó helyem
 6 X    |    szavadat arra, amit kértem tőled! Ha ezt nem tennéd, mind
 7 XI   |      mi oka lehetett rá, hogy tőled ilyen ígéretet csikarjon
 8 XIV  |       kulcsot sem fog elvenni tőled, ami most azon az ezüst
 9 XIV  |    ügyesebb vagy, tudom; majd tőled tanulok. Óh, te nagyon sokat
10 XVIII| tacskó. Csaknem azt kérdeztem tőled, hogy mi lesz a lecke holnap.~–
11 XVIII|      életemben, csak az, hogy tőled haraggal váltam el. Mi,
12 XX   |       Bolond gondolat volt ez tőled, öreg.~– Hát, tudod mit?
13 XX   |     néhány órára, amit kértem tőled, hogy kiheverjem magamat,
14 XXI  |      vele, ha végrendeletemet tőled visszakérem, s azt mondom,
15 XXI  |      Ezt tudom, anélkül, hogy tőled várnám, hogy megtaníts rá;
16 XXVI | szemedbe nézni, s megkérdezem tőled: szeretsz-e?”~„Ha szeretsz,
17 XXVI |         Hiszen nem kívánom én tőled, hogy hozd le nekem az égből
18 XXXII|      milyen kegyetlenség volt tőled, Fánny, hogy mellettem virrasztottál!